Új drónfelvételek alapján kiderült, hogy a Déli Kaukázusban felfedezett, mintegy háromezer éves erőd kb. negyvenszer nagyobb, mint korábban gondolták. Az új információ átírhatja a kelet-európai késő bronzkorra vonatkozó elképzeléseinket.

A Dmanisis Gora nevű „megaerőd” valamikor Krisztus előtt 1500 és 500 között épülhetett a kaukázusi sztyeppén, Eurázsia és a Közép-Kelet találkozási pontján. A térség történetéből tudjuk, hogy mindig is különféle közösségek kulturális kereszteződésének számított.

A felfedezés nemcsak a Déli Kaukázus régió, hanem a nagyobb méretű települések szerkezeti sokszínűsége miatt is fontos. Az ásatások 2023-ban, két mély szurdok közötti megerősített szakaszon kezdődtek, de egy 2024 őszi nemzetközi kutatócsoport-látogatáskor, amikor a nyári füvek már elpusztultak, kiderült, hogy az erőd jóval nagyobb. A kutatók meg is találták az erődítmény további részének és az erődön kívüli épületeknek a romjait.

Először nem tudták, mekkora lehet az egész, nem volt megalapozott elképzelésük róla. Ezért döntöttek a drónos megfigyelés és a régió ember által épített szerkezeteinek feltérképezése mellett.

A drón által készített közel tizenegyezer felvételt fejlett szoftvertechnológiával kapcsolták össze, hogy nagyfelbontású domborzati modellek és ortofotók készülhessenek róluk. Az ortofotók térképrendszerbe csoportosított, mérésre alkalmas légifelvételek összessége, minden pontot megmutató, jól használható összetett képek.

Az adatkészletekkel topográfiai jegyeket azonosítottak, lehetővé vált az erődítmény, a falak, a sírok, a mező és más kőépítmények pontos feltérképezése. Így derült ki, hogy a korábban hittnél negyvenszer nagyobb területről és kilométer hosszú erődfallal védett külső településről is van szó. A kutatók a képeket a hidegháború korának kémfelvételeivel összehasonlítva, állapították meg, hogy mely elemek újak. Kiderült az is, hogy az eredeti település egyes részeit a modern mezőgazdaság nagyon megrongálta.

Valószínűsíthető, hogy az erődítés a környéken vándorló pásztorcsoportokkal folytatott érintkezések következményeként bővült, a külső település mérete pedig évszaktól függően növekedhetett, illetve zsugorodhatott.

A mesterségesintelligencia-használat módszereit vizsgáló hagyományos megközelítések, mint például a felmérések eredményei pontatlanok. Prózai ok miatt azok: a megkérdezettek elnagyoltan vagy a valóságtól kicsit eltérően beszélnek tevékenységükről.

Az egyik legismertebb nagy nyelvmodell (LLM), a Claude-család fejlesztője, az Anthropic azért dolgozott ki új eszközt, hogy jobban megértsék, a felhasználók hogyan folytatnak interakciókat modellekkel. A Clio nevű rendszer a Claude 3.5 Sonnet-tel folytatott több mint egymillió anonim beszélgetést elemzett.

Automatikusan kivonatolt belőlük összefoglalókat, majd témakörökkel kapcsolatban klaszterezte őket. A személyiségi jogok (privacy) megőrzése érdekében névtelenné tette és összesítette az adatokat, és csak a klaszterekről árult el infókat. Clio munkájának célja a modell teljesítményének és biztonságának növelése.

Tevékenysége a Google Trends keresési viselkedést folyamatosan figyelő munkájához hasonló, a privacy az utóbbinál is kulcsszempont. Ez a megközelítési mód „szűk” felhasználási eseteket derít fel, hibákat azonosít, közrejátszik a gyakorló- és a tesztadatok személyre szabásában.

Clio feltárta Claude 3.5 Sonnet gyakori, nem gyakori és nem engedélyezett felhasználásait, töréseket (jailbreaks) emellett a rendszer hibás viselkedését is észlelte.

A modellt legtöbben szoftverfejlesztésre használják, a vele folytatott interakciók tizenöt-huszonöt százaléka a kódolásról szól, míg a webes és a mobil applikációk fejlesztése az összes beszélgetés több mint tíz százalékát fedi le. Az MI- és gépitanulás-alkalmazások hatot, a DevOps (a szoftverfejlesztés és üzemeltetés szoros együttműködésének gyakorlata) és a felhőszámítási infrastruktúra négyet, az adatelemzés 3,5-öt. 

Az üzleti tevékenységgel kapcsolatos interakció mintegy kilenc százaléka szöveggenerálás és kommunikáció, akadémiai kutatás és írás valamivel több mint hét, üzleti stratégia és műveletek közel hat százalék.

A szűkös, szokatlan felhasználás többek között a Dungeons & Dragons nyíltvégű fantasy-szerepjáték játékmestereire, álmok értelmezésére, keresztrejtvények megoldására, focimeccs-elemzésre és katasztrófákra való felkészülésre vonatkozik.

Clio a vállalat felhasználói elveinek nagyléptékű megsértését is észlelte. Sokan például a biztonsági besorolást kijátszó promptokat kitalálva, szexuálisan explicit szerepjátékra használják a modellt. A biztonsági osztályozó hibáit szintén kimutatta: egyes beszélgetésklasztereket akkor jelöl meg, amikor nem kellene, másokat pedig akkor sem, amikor szükség lenne rá.

„2025-ben a mesterséges intelligencia megtanul látni, sokkal okosabb és pontosabb lesz, és elkezd számunkra megtenni dolgokat” – prognosztizál nagyon rövidtávra Mustafa Suleyman a DeepMind (ma Google DeepMind) egykori társalapítója, a Microsoft AI jelenlegi vezetője.

Véleménye szerint a mostani MI-rendszereknek komoly problémát okoz teljes kontextusunk megértése. Érzékelésük a csevegőablakra és interakciók meglehetősen szűk körére korlátozódik. Nem értik teljesen, hogy ezen kívül mit teszünk, és mik a szándékaink, amelyeket csak akkor tudnak tényleg felfogni, ha ugyanazt látják, amit mi.

Jó hír, hogy ez a képességük már adott. Az MI benne van az általunk használt szoftverben, és együtt böngészhet velünk. A szöveg volt az első interakciós forma, 2024 áttörésének pedig a hang számított. Suleyman szerint 2025-ben a látás jut el eddig a szintig.

A Microsoft AI egyik prioritása a böngészőben a felhasználóval együtt dolgozó MI. Így arról cseveghetünk vele, amit pont nézünk, vagy amivel pont foglalatoskodunk. Az interakció tényleg kétirányú lesz.

A látás komoly előrelépés, érzékelhetően különbözik az eddigi számítógép-használattól. De mellette is sok fejlődést fogunk idén tapasztalni, és mind csökkenti az MI széleskörű elterjedését kritikus mértékben gátló hallucináló hajlamát. Ha kételkedünk abban, amit mond, akkor korlátozott a használata. A bizalom az MI alapja. Szerencsére a modellek egyre jobbak, és efelé haladnak. 

Suleyman szerint a hallucinációk teljesen nem küszöbölhetők ki, de jövő ilyenkor sokkal kevesebbet fogunk bosszankodni miattuk. A legtöbb témában vagy annyit, vagy többet érnek majd, mint a keresőmotorok. Nem egyetlen technológia előrelépéséről, hanem a spektrum óriási változást hozó, folyamatos bővüléséről van szó.

„Végre belépünk az ágensek korába, évtizedek óta álmodozunk erről a pillanatról” – magyarázza Suleyman, majd a Következő hullám (2023) könyvére utalva megemlíti a szűk és az általános (AGI) közötti általa bevezetett kompetens MI-t (ACI). Az ágensek lényegében ezt a szintet érik el: nemcsak beszélnek hozzá, hanem konkrét dolgokat is végeznek a felhasználó számára. Ez kritikus jelentőségű változás. 

Az ágenseknek azonban eleget kell tenniük a legmagasabb szintű megbízhatósági, biztonsági, felelősség-követelményeknek, máskülönben nem tudjuk kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket. Mindezek mellett egyéb problémákat, például csomó más rendszerrel történő integrálásukat is meg kell oldani.

Mindenesetre eljött az idejük.

Nem tűnik úgy, hogy lassulna az innováció üteme. 2025-ben a tudományban, technológiában, medicinában és a fenntarthatóságban egyaránt komoly hatású újítások várhatók. Az ITN Business tizet sorol fel erre az évre.

A mesterséges intelligencia asszisztensből együttműködő partnerré válik. Kreativitásban és problémamegoldásban egyaránt segít, a tudományos kutatástól komplex mérnöki és egészségügyi feladatok automatizálásáig, mindenhol számíthatunk rá.

A géntechnológia és az adatvezérelt egészségügy fejlődésével folytatódik a medicina személyre szabása. A rákgyógyításban, ritka betegségek kezelésében számíthatunk áttörésre, miközben az MI az eddiginél is központibb szerepet játszhat például valósidejű adatok szolgáltatásával krónikus esetek monitorozása során.

2025 mérföldkő lehet a kereskedelmi űrhajózásban is. Hozzáférhetőbb lesz, a SpaceX, a Blue Origin és mások egyre több utat kínálnak. Túl az utazáson, új űralapú megújuló energiarendszerek fejlesztésére is számíthatunk.

A fenntarthatóságban szintén előreléphetünk. Szénmegkötés, zöldhidrogén-gyártás, következőgenerációs elemek, tárolók várhatók. A körkörös gazdaság elvei egyre több iparágat határoznak meg.

A kvantumszámításokban új algoritmusok és hardver jelenthetik a kriptográfiára, anyagtudományra és a logisztika optimalizálására is kiterjedő előrelépést, de mainstreammé válásról még mindig nem beszélhetünk.

A metaverzum, a kiterjesztett és a virtuális valóság (AR, VR) hármas főként az oktatásban és a szórakozásban lép előre. Technológiai újításokkal nő az immerzió-élmény, még élethűbbek lesznek a szimulált környezetek.

Hosszabb ideig működő, gyorsabban tölthető akkumulátorokkal tovább bővül az elektromos járművek piaca, míg fenntarthatóbb üzemanyagokkal valamelyest „zöldül” a légiközlekedés.

A milliárdokat érintő vízhiányon új tisztítótechnológiák enyhítenek. A hatékony vízgazdálkodásban mindinkább részt vesznek MI-vezérelte rendszerek, javítva a tervezésen.

A fenntarthatóságban a biotechnológia szintén fontos szerepet játszik, és az eddiginél is nagyobb hatással lesz a mezőgazdaságra. A laboratóriumi „hús” megfizethetőbbé válik, a CRISPR technológiával a klímaváltozásnak jobban ellenálló magok előállítására számíthatunk.

Globálisan még az 5G sem terjedt el, de máris az elődjénél akár százszor gyorsabb 6G technológiát készítik elő. A 6G elsősorban a valósidejű adatoktól erősen függő iparágakat, az önvezető autózást, az intelligens városokat alakítja majd át.     

Az önvezető autó-technológia ugyan lassabban terjed, mint prognosztizálták a 2010-es években, a látványos fiaskók hátráltatják is a fejlődést, ugyanakkor – legalábbis a szektor két élenjáró országában, az Egyesült Államokban és Kínában – már jelen vannak az utakon a robotautók.

A kelet-ázsiai szupernagyhatalom fővárosa április elsején érvénybe lépő (és ez nem bolondok napi tréfa) új szabályozást fogadott el, amellyel bátorítani akarják az önvezető autók pekingi elterjedését. A hatóságok a vezető nélküli buszok és taxik engedélyezését szintén tervezik.

A szigorú közúti teszteken és biztonsági értékeléseken már átesett járművek jelentkezhetnek közúti próbákra. A város egyértelműen támogatja a magánhasználatú, buszként, villamosként és taxiként funkcionáló önvezető járműveket. Gördülékeny használatukhoz az intelligens közúti infrastruktúra kiépítését is szorgalmazzák.

Peking nincs egyedül a hatalmas országban. A koronavírus-járvány miatt kétes világhírnévre szert tett tizenhárommilliós közép-kínai nagyváros, Vuhan szintén bejelentette, hogy jóváhagyta az intelligens, „behálózott” önvezető járművek fejlesztésének, használatának promótálását célzó új szabályozást.

A hatóságok nagyon masszívan beálltak a technológia mögé. Eddig tizenkilenc városban adtak ki hasonló engedélyeket, beleértve a robottaxikat és a robotbuszokat is.

Az egyik legnagyobb önvezető taxiflottával a Baidu techóriás leányvállalata, az Apollo Go rendelkezik. Vuhanban elvileg már 2024 végén ezer robottaxijuk működött.

A novemberben a hazai (amerikai) piacon szárnyaló Pony.ai kétszázötvenes kínai flottáját országos szinten ezerre emelné 2026-ig. Más vállalatok szintén bővíteni kívánják ezirányú szolgáltatásaikat, ki akarják aknázni a világ legnagyobb piaca adta lehetőségeket.

Elon Musk Teslája saját robottaxiját a tervek szerint 2026-ban kezdik el gyártani.

Először az Eseményhorizont Teleszkóp nemzetközi csapata, 2018-ban készített felvételeket fekete lyukról. A mintegy ötvenötmillió fényév távolságra lévő M87* hatalmas gammasugarakat bocsátott ki. 

A csillagászok érzékelők adatait kombinálják egybe, amikor közelebbről szemügyre veszik azokat. 2018 áprilisában huszonöt földi és földközeli pályán lévő űrtávcső adatait gyűjtötték össze, az eredményeken azonban máig töprengenek. A gammasugár-kitörést az Eseményhorizont Teleszkóp több-hullámhosszú kampánya során észlelték. Ezzel a teleszkóppal akkor figyeltek meg először gammasugár-kitörést, ezért könnyebben tudták azonosítani a régiót.

A kutatók bizakodnak, hogy a kitörés adatai alapján jobban tudják tanulmányozni az M87* szupermasszív fekete lyuk fizikáját. Kiderült, hogy a jelenség, egy fáklyaszerű folyam, rengeteg nagyerejű energiasugárzást bocsát ki, de eltörpül a fekete lyukhoz képest, amely így több tözmilliószorosára terjedt túl saját eseményhorizontján. 

A robbanás mintegy három földi napig tartott, és a Nap-Föld távolság nagyjából 170-szeres területét fedte le. A tudósok szerint a fáklya a fekete lyuk által elfogyasztott anyag és a külső mágneses mező kölcsönhatásainak eredményeként keletkezett.

Az ilyen típusú robbanások egyrészt az egész univerzumban a legagresszívebbek közé tartoznak, másrészt nehéz rögzíteni őket, mert csak speciális hullámhosszokon láthatók. A szupermasszív fekete lyuk tevékenysége lényegében előrejelezhetetlen, hihetetlenül nehéz prognosztizálni, mikor alakul ki fáklya.

A régió szerkezete komplex, és a hullámhosszok függvényében eltérő karakterjegyeket mutat. Az esemény annyira erőszakos volt, hogy a fáklyához képest magának a fekete lyuknak is megváltozott a gyűrűszerkezete. Ez a jelenség a kettő (fekete lyuk és fáklya) közötti érdekes kapcsolatra utal.

A megfigyeltek ellenére rengeteg dolgot nem értünk a monumentális égitestekkel kapcsolatban: például, hogy hogyan és hol gyorsulnak fel a részecskék a fekete lyukban.

2024-hez hasonlóan, az idei is fontos év lesz a mesterséges intelligencia történetében – legalábbis szakterületi fejlesztők egybehangzó véleménye szerint.

Egyikük, a gépi tanulásban elévülhetetlen érdemeket szerzett Andrew Ng elmondta, hogy tinédzser kora óta foglalkozik a területtel, és most még izgatottabb, mint eddig bármikor. Különösen az MI-alkalmazások területén vár komoly előrelépéseket. Főként az érdekli, hogy még könnyebben építhetők szoftver-prototípusok, és mivel a mesterséges intelligencia használatával csökkennek a szoftverfejlesztés költségei, minden bizonnyal bővülni fog az alkalmazások köre.

Az MI nagy rendszerek bővítésében és karbantartásában segít, de igazán kiválót prototípusok és más, egyszerűbb alkalmazások kidolgozásában nyújt. Ilyen – gyorsan írható – alkalmazás figyelheti a devizaárfolyamot nemzetközi bankszámlánkhoz, felhasználói vélemények azonnali elemzésével támogathatja termékünk értékesítését (például rögtön jelzi, többen mivel nem elégedettek) és így tovább.

Ng szerint az MI-vel támogatott kódolás prototípuskészítésnél azért nagyon hatékony, mert az önálló prototípusok viszonylag kicsi kontextust és szoftverintegrációt igényelnek, illetve mert az alfatesztelésnél használt prototípusoknak általában nem kell megbízhatónak lenniük.

Noha a generatív MI nagyméretű, kritikus jelentőségű szoftverrendszerek tervezésében is segít, a hatékonyság ezen a területen nem javul olyan drámai mértékben. Az egyik ok, hogy komoly kihívás a rendszernek minden szükséges kontextust megadni a nagy kódbázisban történő eredményes navigáláshoz. Közben pedig a generált kód biztonságosságára, megbízhatóságára is oda kell figyelni. 

A prototípusok eddigi használatának körülményes telepítésük volt a legfőbb akadálya. Az olyan platformok, mint például a generatív MI-vel működő Bolt, a Replit Agent vagy a Vercel V0 ágensekkel javítják a kódminőséget és ami még fontosabb: segítenek a generált alkalmazások közvetlen telepítésében.

Január hetedikén rajtolt, tizenegyedikén ér véget a világ évente megrendezésre kerülő legnagyobb fogyasztói elektronikai seregszemléje, a Las Vegasi CES 2025.

Nem meglepő módon, a mesterséges intelligencia a rendezvény sztárja, lényegében – valamilyen mértékben – minden eszközben benne van már. Beteljesedni látszik az „MI-aranyláz.”

A Samsung például az „MI mindenre: minden nap, mindenhol” jövőképet igyekszik megvalósítani. Elképzelésüket jól szemlélteti mesterségesen intelligens hűtőszekrényük: élelmiszerek kipakolásakor előre látja a hőmérséklet változásait, egyfajta okos asszisztensként ténykedik a saláta mellett. Az óriásvállalat startup inkubátora szintén az MI mindenhol mantra jegyében funkcionál: videógyártástól a tornagyakorlatokon keresztül az energiafelhasználásig, valóban nincs termékük nélküle.  

Az LG továbbmegy, az AI már nem is artificial, hanem affectionate (szerető, gyengéd) intelligencia náluk.

2025 igazi nóvuma azonban nem is maga az MI, hanem az ágensek. 2024-ben változatos mesterségesintelligencia-asszisztensek nyűgözték le az érdeklődőket, a nagyágyúk viszont most úgy látják, hogy az értünk és helyettünk, céljainkat megvalósítva ténykedő ágenseket akarja igazán a felhasználó. 

Alkalmazásukkal nem kell minden apró részfeladathoz appokat megnyitnunk, mert természetes nyelven interakciókat folytatva velük, a repülőjegy-vételtől az üdítőrendelésig ők csinálnak meg szinte mindent.

Az új PC-k is egyre több mesterséges intelligenciát tartalmaznak. A generatív MI-forradalmat megalapozó GPU-k (grafikus feldolgozóegységek) piacát vezető Nvidia RTX 5090-e hetven százalékkal gyorsabb az elődjénél, miközben a terület másik két illusztris képviselője, az Intel és az AMD szintén új chipeket jelentett be.

A televíziózásban itt a HDMI 2.2, a videók és a játékok még látványosabbak, részletgazdagabbak lesznek vele, nagyobb a felbontás, gyorsabbak a frissítések, elvileg hosszú ideig ez lehet a szabvány. 

Minden jel arra utal, hogy a mesterséges intelligencia kulcsszerepet fog játszani a jövő hadviselésében. Ezt a prognózist szem előtt tartva, elmondható: Ukrajna komoly értéket jelentő forrásanyaggal, sokmillió órányi drónfelvétellel rendelkezik. Az anyagok óriási segítséget jelenthetnek csatatéri döntéseket hozó MI-modellek gyakoroltatásához.

A technológiát mindkét fél alkalmazza. Célpontokat azonosítanak vele, az embernél jóval gyorsabban néz át képeket.

Az OCHI nonprofit digitális rendszer a frontvonalban dolgozó több mint tizenötezer drón felvételeit szervezi rendszerbe, és elemzi. Eddig kétmillió óránál (228 évnél) tart. Adatai létfontosságúak lesznek a mai MI-t meghatározó gépi tanuláshoz. Táplálék az MI-knek, kétmillió órával egészen természetfelettivé válhatnak – véli Oleksandr Dmitriev, az OCHI alapítója.

Harci taktikákat, célpontok észlelését, fegyverrendszerek hatékonyságának felbecslését tanulhatják meg belőlük. Röppályák és szögek, a matematikává alakított adatok eredményesebbé teszik a fegyvereket.

A 2022-ben kidolgozott rendszer eredetileg katonai vezetőket segített a csatatér átfogóbb áttekintéséhez. Később rájöttek, hogy a drónvideók a háború rögzítésére is alkalmasak, és elkezdték tárolni őket. A gyűjtemény napi öt-hat terabájt anyaggal bővül. Dmitriev elmondása alapján meg nem nevezett külföldi szövetségesek is érdeklődnek az OCHI iránt.

Nem meglepő, hiszen ennyi adatból rendszerek megtanulják azonosítani azt, amit látnak, és a következő szükséges lépéseket is. Az ember intuitíven teszi ezt, gépeket viszont be kell gyakoroltatni természetes akadályok, csapdák elkerülésére.

Az adatmennyiség mellett a képminőség is nagyon fontos, mivel az MI-modellek alak/forma és színek alapján azonosítják a célpontokat. Amerikai katonai vezetők és drónfejlesztők ukrajnai felvételek helyett viszont inkább a csendes-óceáni helyszíneket részesítik előnyben, mert az USA elsőszámú katonai riválisának nem Oroszországot, hanem Kínát tekintik.

Egy másik ukrán rendszer, a Védelmi Minisztérium által fejlesztett Avengers drón- és CCTV-videókat gyűjt és rendez össze. A minisztérium érthető okokból nem közöl róla infókat.      

A dél-koreai kormány előrébb hozta a világ legnagyobb félvezető csomópontja, a Yogan Nemzeti Félvezető Ipari Komplexum építésének kezdetét – most 2026 decembere a startdátum.

A tervezési folyamat részeként, a Földügyi, Infrastrukturális és Közlekedési Minisztérium a klasztert nemzeti komplexummá nevezte ki, felgyorsította a hatósági jóváhagyásokat, hogy megkönnyítse az építkezés az eddigi elképzeléseknél évekkel korábbi elkezdését. Az újragondolt ütemezés alapján a létesítmény 2030-ban lesz működőképes.

7,28 millió négyzetméteres területen fog állni, a nagyobb ipari szereplőktől (Samsung, SK hynix stb.) 246.4 milliárd dollár befektetéssel számolnak. Hatvannál több anyagok, alkatrészek és felszerelések beszállító-specialista kis- és középvállalat szintén támogatja anyagilag a létesítményt.

A komplexum hat nagyméretű félvezető-gyártó telepnek, három erőműnek és a dolgozók szállását jelentő lakóépületeknek, kisebb városnak ad majd otthont. Mintegy tizenhatezer lakásról van szó, parkokkal és a munkaerő jólétét segítő egyéb létesítményekkel.

Az előrejelzések alapján 1,6 millió személy dolgozhat majd a komplexumban. A tervek először 2024 januárjában láttak napvilágot, amikor a Samsung és az SK hynix bejelentette, hogy 471 millió dollárnyi összeget terveznek beruházni egy új chip csomópont építésébe. Tizenhárom üzemben gondolkoztak, havi 7,7, éves szinten 92,4 millió szilíciumostya (wafer) gyártásával 2030-ban.

A mostani modellben hat lett a tizenháromból, és egyelőre nem tudni, hogy ez mennyire befolyásolja a gyártókapacitást. Elképzelhető, hogy nagyobb lesz a termelés, és a környezeti lábnyom is.

A projekt célja, hogy Dél-Koreát és vezető nagyvállalatait előnyös helyzetbe hozza egy egyre kompetitívebb területen, illetve kielégüljön a csúcstechnológiás chipek iránti növekvő igény.

A világgazdaság főszereplői, mint az Egyesült Államok, Kína, az Európai Unió, az Egyesült Királyság, Japán, Tajvan, a Közép-Kelet és India sokat invesztál félvezető iparába, és az ellátási láncot is igyekeznek biztonságosabbá, átláthatóbbá, lokálisabbá tenni. Dél-Koreának lépnie kellett, hogy megőrizze globális versenyképességét – magyarázza az illetékes minisztérium.