A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) felmérése alapján a mesterséges intelligencia (MI) a következő évtizedben átalakíthatja az energiaszektort. A két terület között szinte napról napra szorosabb a kapcsolat. A világon egyre több adatközpont épül, az MI-ben komoly a költségcsökkentő potenciál, növeli a versenyt, megfelelő használata csökkentheti a károsanyag-kibocsátást.

Az adatközpontok energiaszükséglete 2030-ig megduplázódhat (945 terawatt-óra), azaz több lesz, mint Japán teljes áramfogyasztása. A növekedés legfőbb hajtóereje az MI, az MI-re optimalizált adatközpontok energiaigénye pedig megnégyszereződhet a következő évtizedig.

Az Egyesült Államok elektromosságigényének nagyjából felét az adatközpontok fogják jelenteni, az amerikai gazdaság 2030-ban több áramot fogyaszt adatfeldolgozással, mint az egyébként szintén energiaintenzív gyártással (alumínium-, acél-, beton- és vegyi termékek előállításával).

Változatos forrásokra számíthatunk, de kompetitív árazásuk és a kulcspiacokon való hozzáférhetőségük miatt a megújuló energiák és a természetes gáz vezető szerepe várható. A döntéshozók és a piac eddig viszont nem értették az MI-ben rejlő potenciált, és csak most kezdik igazán felmérni az energetikai szektorra gyakorolt hatását, és hogy milyen következményei lesznek egyes országokban, különösen például az USA-ban, Japánban és Malaysiában.

A felmérésben bizonytalansági tényezőkkel is számolnak: makroökonómiai szempontból nagyon nem mindegy, milyen gyors lesz az MI alkalmazása, mennyire válik produktívvá, az áramhasználat mennyire hamar lesz hatékonyabb általa, milyen energetikai problémákat képes megoldani.

Biztonsági gondokat mindenképpen, amelyre egyre nagyobb az igény. 2021 és 2025 között megháromszorozódtak az energetikai létesítmények elleni, az MI-vel a korábbiaknál sokkal kifinomultabb cybertámadások. A technológia azonban a védekezésben is ugyanolyan fontos szerepet játszik, kritikus tényezővé vált. Az adatközpontok berendezéseiben használt fontos ásványok iránti szükséglet növekedése szintén fontos biztonsági probléma. A kereslet nő, a kínálat viszont egyelőre erősen koncentrált.

A károsanyag-kibocsátás növekedni fog, a szektor egészét tekintve azonban csekély lesz a mennyiség. Ha széles körben elterjed, az MI hozzájárul a kibocsátás-csökkentéshez, amellyel ellensúlyozza a miatta a légkörbe kerülő károsanyagokat (bármennyire is csekély az a mennyiség). Mivel a tudományos kutatások szerves része, olyan energiatechnológiákban is felgyorsítja az innovációt, mint az akkumulátorok és a napelem-rendszerek fejlesztése.

Az anyag mellett az IEA egy MI-ágenst is a felhasználók rendelkezésére bocsátott, interaktívan segíti őket az állítások megértésében, könnyed válaszokat ad a tartalommal kapcsolatos kérdésekre.