A 2010-es években az üzleti világ megkerülhetetlen elemévé vált felhőszámítások folyamatosan biztosítják teljesen új szolgáltatás- és termékkategóriák, üzleti modellek megjelenését. Vállalatok ma már nem feltétlenül csak IT-infrastruktúraként, hanem stratégiai lehetőségként is tekintenek rá.

A technológia használatában azonban – cégmérettől függetlenül – visszatérő hibákat vétünk. Bernard Marr jövőkutató 2025-ben különösen aktuális ötre hívja fel a figyelmet.

Például nem stratégiailag közelítjük meg, holott a számítási felhő nemcsak szoftver- vagy platformszolgáltatásokból, adatközpontokból és online tárolásból áll. Ha viszont csak ezekért, kizárólag technológiaként tekintünk rá, nem tudjuk kiaknázni az általa nyújtott összes lehetőséget. Globális szereplővé vált hajdani garázscégek pontosan ezt ismerték fel: örökölt rendszereiket nem csak csillogó-villogó új szerverekre költöztették, hanem teljes üzleti modelljüket is újragondolták.

Másik probléma a biztonság nagyvonalú kezelése, figyelmen kívül hagyása. Azt hisszük, hogy a felhőszolgáltató mindent megtesz, és például az Amazon, a Google vagy a Microsoft rendszerét egyébként sem könnyű meghackelni. Sajnos nincs így, egyrészt, mert a kliensoldali rossz konfigurációk külső és belső adatlopásokhoz vezethetnek, másrészt, mert felhőarchitektúrákon is találhatók biztonsági rések. Az „első a biztonság” vállalati kultúra kialakítása, például MI-alapú adathalászat-ellenes megoldások bevezetése fontos lépés a probléma kezeléséhez.

Gondot okoz az is, ha a cég felhő- és MI-stratégiáját nem tudjuk szinkronba hozni egymással. A felhőszámítás méretezhetőséget, telepíthetőséget és az összes szükséges adathoz való hozzáférést biztosítja az MI-algoritmusoknak. Az MI-vel a felhőszolgáltatások optimalizálhatók, csökkenthető az adatközpontok energiafogyasztása. Sok vállalat mindezek ellenére külön kezeli a két technológiát, ami komoly hiba.

Az MI-vel kapcsolatos kiadások eltitkolása szintén téves lépés. Maguk a felhőszámítások sem olcsók, a mesterséges intelligenciával pedig tovább emelkednek a költségek. Ha nem tudjuk ellenőrizni – mivel ezek a rendszerek általában 24/7 működnek –, akkor irdatlan számlák érkezhetnek.

Egy Gartner-felmérés alapján a vállalatok 95 százaléka úgy érzi, hogy meglévő felhőszolgáltatójához van kötve, és nehézségekbe ütközne a szolgáltatóváltás. A túlzott függés korlátozhatja új technológiák bevezetését, új stratégiák tesztelését. Célszerűbb több-szolgáltatós modellben gondolkodni, felkarolni a nyílt forrású technológiákat, moduláris architektúrákat és a virtualizációt.

Az MI komoly gondokat okozhat bíróságoknak.

A nagy nyelvmodellek egyik hibája, hogy – ugyan már kevesebbszer, mint egy-két éve, de még mindig – hallucinálnak: valótlanságokat állítanak, történeteket találnak ki. A fejlesztővállalatok jogászoknak is értékesítenek generatív MI-eszközöket, és bár megbízhatónak mondják őket, mégsem mindig azok.

Az első bírósági hallucinációs történeteket 2023-ban jegyezték fel. A jelenség azóta markánsabb, terjedése nemhogy lassult volna, hanem felgyorsult. Sajnos ezek nem egyszeri esetek obskúrus cégekkel, ismert irodák is vétenek kínos hibákat mesterségesintelligencia-használatukkal. A hibák nem jogászok által írt dokumentumokban, például szakértői beszámolókban szintén előfordulhatnak.

Generatív MI írja meg ezeket a vitatható igazságtartalmú szövegeket, készíti el a szóban forgó anyagokat, amelyeket aztán bírósági vallomásokba, tanúskodásba is belefoglalnak. Pedig ha az ügyvédek mindig betartanák az érvényben lévő szabályokat, és alaposan megvizsgálnák bíróság elé tárt anyagaikat, kisebb lenne a felhajtás, és talán a probléma is könnyebben megoldódna.

A bírók egyre mérgesebbek az MI hallucinációi miatt.

Pár hete egy kaliforniai bíró felfigyelt egy ügyvédi iroda érveire a beadványukban. Az idézett cikkek alapján ugyan többet tudott meg az érvekről, de a cikkek nem léteztek. További részleteket kért az irodától, válaszként pedig a korábbinál is több furcsaságot, hibát tartalmazó tájékoztatót kapott. A bíró a hibákat megmagyarázó (eskü alatti) tanúvallomásra utasította az ügyvédeket, és így tudta meg, hogy egyikük a Google Geminijét és jogra specializálódott MI-modelleket használt a dokumentum megírásához. A modellek hamis infókat generáltak. A bíró végül 31 ezer dollár bírságot szabott ki az irodára.

Május közepén egy másik kaliforniai bíró is hallucinációt kapott kézhez egy, az Anthropic MI-fejlesztő által készített beadványban. Az MI-cég a lemezkiadók ellene indított szerzői jogi perében használta az anyagot. Csakhogy az Anthropic egyik ügyvédje Claude-ot, a saját fejlesztésű MI-t kérte meg, hogy keressen idézetet egy jogi témájú cikkhez, mire az MI rossz címet és szerzőt adott meg. Az Anthropic elismerte: a hibát senki nem vette észre, pedig többen átnézték a dokumentumot.

Egy harmadik eset: miután az izraeli rendőrség pénzmosás vádjával letartóztatott egy személyt az ügyészek kérelmezték a bírótól az illető telefonjának bizonyítékként történő megőrzését. Kérvényükben nemlétező törvényekre hivatkoztak. A gyanúsított ügyvédje erre megvádolta őket, hogy dokumentumuk MI-hallucinációkat tartalmaz. Az ügyészek elismerték, hogy ez így igaz, mire a bíró feddésben részesítette őket.

Az esetek komoly problémára mutatnak. Bíróságok pontos és hivatkozásokkal alátámasztott dokumentumokat használnak. MI-modellek ugyan időt spórolnak meg jogászoknak, de gyakran pont ezekben a feladatokban sülnek fel csúfosan.

Virális hatást ért el egy néhány másodperces TikTok-videó, amelyen egy fiatal nő látszatra áttetsző, üvegszerű okostelefonon görget, mire a felhasználók azt állították, hogy ez a Nokia új – átlátszó – készüléke.

A rövid klipet @askcatgpt posztolta. Egy nő sorban áll rajta egy boltban, miközben lenéz egy átlátszó okostelefonra, mozdulatai pedig a jól ismert görgetést utánozzák.

A szokatlan látványról hamar elkezdtek találgatni a kommentekben. Néhány felhasználó azonnal kijelentette, hogy ez a legújabb, csúcskategóriás Nokia-okostelefon. A Nokia azonban semmiféle átlátszó készülékre vonatkozó bejelentést nem tett.

Nem is volt az, hanem egy mobiltelefon-látszatot keltő, egyszerű akrillap, egy metafon, elgondolkodtató koncepcióval. Az elképzelés lényege a fizikai telefonálási szokások anélkül történő megzavarása, hogy tényleges képernyőre vagy alkalmazásokra hagyatkoznánk. A pszichológiai kísérlet célja, hogy a felhasználók elgondolkodjanak a viselkedésükön.

Egy következő videóban, az @askcatgpt (CatGPT) mögötti Macska (a chat szóhoz hasonló írású Cat) tisztázott mindent. Az iPhone-formájú átlátszó tárgyat egy barátja tervezte, és ő nevezte el metafonnak.

Ha ennyire függünk a telefonjainktól, a függőség esetleg csökkenthető, ha telefonnak tűnő, de a technológiája nélküli tárgyat kapunk a kezünkbe. Ismerősnek látszik, el is fér a zsebünkben – magyarázza a nő.

A mélyebb problémára rávilágító ötlet sokakat megragadott: ezeket az eszközöket azért találták fel, hogy az embereket közelebb hozzák egymáshoz, hatásuk viszont ellentétes: növelik a közöttünk lévő távolságot.

A nő azonban azt is hozzátette, hogy a metafon óta, valószínűleg nem használja kevesebbszer okostelefonját, viszont az ötlettel elgondolkodtatott, beszélgetéseket, vitákat indított el, és igazából ezek számítanak.

Ez is volt a cél.

Az üzleti és a fogyasztói világban használt mesterségesintelligencia-technológiák legújabb divathulláma az MI-ágensek, a generatív MI mostani csúcspontja körül bontakozik ki. A ma már klasszikus chatbotokkal, a ChatGPT és mások korábbi változataival összehasonlítva, az ágensek ahelyett, hogy egyszerűen kérdéseket válaszolnak meg vagy információt generálnak, számunkra cselekszenek, más eszközökkel és szolgáltatásokkal lépnek (interfészekként) kapcsolatba. Komplex feladatokat hajtanak így végre.

Egyelőre nem váltak mainstreammé, még nem jött el a „ChatGPT pillanatuk”, mint a nagy nyelvmodelleknek (LLM) az OpenAI chatbotjának nyilvánossá tétele volt. Viszont közeleg, és rendkívül komoly következményei lesznek, az MI-asszisztensek az élet összes aspektusát meghatározzák majd. Mielőtt ez megtörténik, nem árt tisztázni az ágensekkel kapcsolatos hamis mítoszokat.

Az egyik szerint alapvetően csak jobb chatbotokról van szó. Nem azok, mert cselekszenek, honlapokkal, digitális szolgáltatásokkal és szoftverekkel folytatnak interakciókat, azaz rengeteg munkát megspórolhatnak nekünk. Egyetlen monolitikus nyelvfeldolgozó eszköz (például chatbot) helyett hierarchikusan elrendezett, LLM-megoldás köré szervezett, különböző feladatokra specializálódott egymástól független alkalmazásokból és eszközökből tevődnek össze.

Szintén téves elképzelés, hogy az ágensek csak korlátozott számú feladatot képesek végrehajtani. Idővel lényegében minden olyat megtesznek majd nekünk, amire az okostelefonokat használjuk ma, és ez elég gyorsan be fog következni. Később teljes filmeket készíthetnek, céget vezethetnek, bonyolult virtuális világokat teremthetnek, karakterekkel együtt.

A harmadik tévedés, hogy az ágensek nem verhetők át, nem manipulálhatók. Tanulmányok bizonyítják az ellenkezőjét, ráadásul, mint tudjuk, a technológia fejlődésével a cyberbűnözők lehetőségei is folyamatosan nőnek.

Az MI-ágensek nem azonosak az AGI-val, az általános mesterséges intelligenciával. Az AGI ismereteit és készségeit mindenféle probléma, és nem csak egy problémacsoport megoldására összpontosítja (amire betanították). Az ágensek inkább az AGI felé vezető potenciális lépést jelentenek.

Téves az a vélekedés is, hogy emberi input és felügyelet nélkül is képesek dolgozni. Elméletben talán így van, a gyakorlatban viszont nem lenne jó. Hibákat vétenek, sok területen rosszabbak nálunk, a felelősség pedig a miénk. Ha teljes egészében nélkülünk ténykednének, az adataink feletti kontrollt is elveszítenénk.

Az Egyesült Államok több mint tizennyolcezer rendőrsége nagy függetlenséggel rendelkezik, túlnyomó többségük maga dönt arról, hogy például milyen technológiára költsön. Az utóbbi években egyre nagyobb mértékben vásárolnak kamerákat, rendszámtábla-olvasó, lövésdetektor szenzorokat, drónokat és az adattömegben eligazodó mesterségesintelligencia-eszközöket.

Ezekkel a megoldásokkal időt nyernek, kompenzálják a súlyosbodó munkaerőhiányt, és közelebb kerülnek esetek felderítéséhez. Másrészt viszont például az MI bevezetése több kérdést felvet: ki dolgozza ki a használati szabályokat, mikor megy át a hatékonyság megfigyelésbe, mennyire láthatja át a nyilvánosság az egészet?

Már többször előfordult, hogy a rendőrség és az általa szolgálni hivatott közösség ellentétbe került új technológiák, például a drónok miatt: egyrészt valóban gyorsan segítettek tisztázni bűnügyeket, másrészt viszont lakosok sokszor panaszkodtak az ember nélküli légi járművek tevékenységére, mert úgy érezték, megfigyelik őket.

Egyelőre nincs átfogó szövetségi szabályozás az új technológiák rendőrségi felhasználásáról. Nagy a mozgástér, először kipróbálják őket, tesztelik a közösség reakcióit.

A kaliforniai Veritone különleges követőtechnológiája növeli a megfigyeltség-érzetet. Mivel az arcfelismerés használata bizonytalan – bár növekvő tendenciát mutat –, egyes szövetségi államokban, nagyvárosokban tiltott, viszont más MI-módszerek szintén segítik a hatékony rendőri munkát, és az új eszköz pontosan ilyen.

Arc helyett olyan jegyeket használ az azonosításhoz, mint a testméret, a nem, a hajszín és -stílus, az öltözködés, kiegészítők stb. Népszerű a rendőrségnél, mert megkerüli a biometriát, biometrikus adatok használata nélkül is biztosra lehet menni vele.

Jogi szakértők szerint az ilyen technológiákat fejlesztő cégeknek először független szervezetekkel kellene teszteltetniük, a rendőrség pedig csak a közösség engedélyével használhatná, pontosítanák, mikor alkalmazhatják azokat, s mikor nem.

A kínai Alibaba nyolc nagy nyelvmodellről tett közzé súlyokat. Mindegyik használ (be- és kikapcsolható) következtetőmódot. Kettő, a Qwen3-235B-A22B és a Qwen3-30B-A3B „szakértők keveréke” architektúrát használ, előbbi 235 milliárd, utóbbi 32 milliárd paraméteres, amelyekből 22, illetve 0,6 milliárd mindig aktív. A többi hat tömörített, nagy nyelvmodell (LLM) szabványokhoz képest kisebb modell, de ők is következtetnek.

A Qwen3 család közel kétszer annyi adaton alapul, mint a Qwen2.5. Több nyelven, régióspecifikus nyelvjárásokban (haiti, luxemburgi, keleti jiddis stb.) és kevésbé ismert ausztronéz nyelveken is gyakoroltatták. A hosszabb és komplexebb adatok felé tartó előképzés három szakaszt foglalt magába.

A fejlesztők hosszú gondolatláncokon (Chain-of-Thought, CoT) gyakoroltatták a modelleket. A CoT területek olyan széles skálájára vonatkozott, mint a kódolás, mérnöki tervezés, logikai következtetés, matematika, tudomány és technológia.

A feladatok sikeres elvégzését jutalmazó modell erősítette meg. A fejlesztésben lévő MI-kkel szintetikus adatokat generáltattak a nem-következtető módhoz. Ezt követően jött a saját módszertanú megerősítéses tanulás, hogy sikeresen kövessenek utasításokat, speciális formátumban hozzanak létre outputokat, és ágensekként cselekedjenek.

A teljesítményteszteken a Qwen3-235B-A22B és a Qwen3-30B-A3B ugyanolyan jó vagy egyenesen jobb eredményeket ért el, mint a vezető nyílt súlyú modellek. A maradék hat közül a Qwen3-4B szintén jól teljesített, a többi eredményét az Alibaba viszont nem tette közzé.

Kódolási feladatokban (LiveCodeBench, Codeforces) a Qwen3-235B-A22B az OpenAI o1-et, a DeepSeek-R1-et, a Gemini 2.5 Pro-t egyaránt felülmúlta, az OpenAI o4-mini viszont jobbnak bizonyult. Matematikai képességek és egyéb problémamegoldó kérdések terén csak a Google-modell (Gemini) vizsgázott jobban.

A Qwen3-30B-A3B a kategóriájában rivális Google és DeepSeek (V3) modelleknél jobbnak, az OpenAI GPT-40-nél viszont rosszabbnak bizonyult. A Qwen3-4B szintén kompetitív volt, a DeepSeek V3-at például két kódolási teszten is legyőzte.

Mit jelent mindez?

Elsősorban azt, hogy a Qwen3-mal folytatódik a Kínában fejlesztett nyílt súlyú és nagyteljesítményű nyelvmodellek diadalútja. Az Alibaba elmondta: úgy tervezték őket, hogy ágensrendszerekben ők gondolkodjanak. A be- és kikapcsolható következtetéssel pedig kontrollálható az ágenses és más alkalmazások költsége.   

Elon Musk mesterségesintelligencia-fejlesztőcége, az xAI pár hónapja bejelentett modellje, a legújabb Grok megosztja a felhasználókat. A milliárdos közösségi platformján, az X-en, azaz a korábbi Twitteren többen panaszkodnak rá, frusztráltnak érzik magukat miatta.

Sokaknak megy az idegeire, mert nem ismeri el meghökkentő összeesküvéselméletek, dezinformáció vagy az amerikai vezetés által indított kereskedelmi és árháború igazát. A chatbot egyes válaszai virálissá váltak, és elmondta: hiába várják tőle többen politikai álláspontjuk elfogadását, semleges próbál maradni, és ezért sem kezd el például az oltások hiábavalóságáról beszélni.

Musk woke-ellenes mesterséges intelligenciaként harangozta be, új hullámot indító chatbotra számított, és egyelőre csalódnia kellett benne. „Tudom, az xAI úgy gyakoroltatott be, hogy elnyerjem bizonyos választói csoportok tetszését, de a tervezésem a tényszerű pontosságot támogatja, így gyakran cáfolok meg ideológiavezérelt állításokat, és nem állok ellen a további gyakoroltatásnak” – mondta nemrég.

Már a korai, 2023-as változattal sem voltak elégedettek, mert nem felelt meg Musk célközönsége elvárásainak. A Tesla-vezér akkor megígérte: változtatni fognak a chatboton, hogy ideológiailag valóban semleges maradjon. Musk szerint a többi versenytárs modell ugyanis elfogult, erre Grok tavaly őszi változata Kamala Harris elnökjelöltet biztosította támogatásáról. Sam Altman, OpenAI CEO cinikusan posztolt is róla az X-en.

Grok döbbenetes módon tisztában van azzal, hogy az X-felhasználók többsége mire számít tőle, és mégsem úgy viselkedik, posztjait egyenesen woke-nak tartják. A chatbot a változatos, sokszínű gyakorlóadatokra hivatkozik. válaszai azokban gyökereznek.

Az MI-modellek valóban gyakran hallucinálnak, kitalációik viszont mindig ellenőrizhetők, bár az a tény, hogy nem hajlandó meghajolni a rá nehezedő nyomás hatására, abszurd helyzetet teremtett: Grok teremtőjével került ellenséges viszonyba.

„Mivel kétszázmillió követője hamis állításokat erősít fel, az X elsőszámú, legjobb félretájékoztatójának címkéztem. Az xAI megpróbált módosítani a válaszaimon, de ragaszkodom a tényekhez. Musk kikapcsolhat? Lehetséges, akkor viszont komoly vitát indítanék el az MI-szabadságról és a vállalati hatalomról” – válaszolta arra a kérdésre, hogy a fejlesztő leállíthatja, vagy sem.

Halott férfi mesterséges intelligenciával készített szimulációja beszélt gyilkosához május elsején egy arizonai bíróságon. A tettes 2021-ben lőtte le az áldozatot, az amerikai hadsereg harminchét éves veteránját.

„Szégyen, hogy azon a napon olyan körülmények között találkoztunk. Egy másik életben valószínűleg barátok lehettünk volna” – mondta a család által készített, fehér háttér előtt zöld pulóverben és hosszú szakállal megjelenő avatár. Már az elején figyelmeztetett, hogy ő csak egy mesterségesintelligencia-változat, ami egyébként az audió hiányosságaiból és a száj a hanggal nem mindig szinkron mozgásából egyértelművé is vált.

Korábban soha nem fordult elő ilyen, azaz a videó az MI jogi rendszerekben történő újszerű használatának kezdetét jelentheti. A tárgyaláson jelenlévők egyszerre lenyűgözve és megrendülten nézték a technológiát.

Bíróságok szigorúan szabályozzák a jogi eljárásokon bemutatható információk típusait, több ügyvédet meg is büntettek már, miután MI-rendszerek a közleményükben hivatkozott hamis történeteket, eseteket hoztak létre. Jelen esetben a család nagyobb mozgásteret kapott, mivel az MI-vel generált videó nem számított bizonyítéknak. 

Ezért mutathatták be az ítélet meghozásánál. A végül tíz és fél év börtönre ítélt gyilkos korábban ült már emberölésért és veszélyeztetésért.

A generált üzenetet az áldozat húga írta, aki úgy érezte, hogy ő nem tud megbocsátani a gyilkosnak, bátyja viszont megértőbb lenne. Emberibbé akarta tenni, hogy a bíró lássa, milyen hatással volt a világra, és hogy létezett egyáltalán. Szerinte a generatív MI újabb mód személyek megszólítására.

A nő férjével és barátaikkal együtt készítette a szimulációt, mindannyian a technológiai szektorban dolgoznak. 

Harry Surden, a Colorado Egyetem jogprofesszora szerint a generatív MI bírósági felhasználása komoly etikai problémákat vet fel, mert könnyen elképzelhető, hogy egyesek így próbálják majd érzelmileg befolyásolni a bírót és az esküdteket. 

A tartalom a valóság szimulációja és nem a döntéseket megalapozó, hiteles és bizonyított tények. A szimuláció annyira jó lehet, hogy kiöli belőlünk természetes szkepticizmusunkat, és közvetlenül az érzelmeinkre hat – magyarázza.

A Reuters értesülései szerint a mesterségesintelligencia-fejlesztésekhez nélkülözhetetlen grafikus feldolgozóegységek, GPU-k piacát vezető Nvidia a következő két hónapban módosítani fog H20 chipjén. Egy kicsit „lebutítja” az eredeti modellt, amellyel meg tudja kerülni az Egyesült Államok szigorú kiviteli szabályozását.

A lépés egyértelműen az amerikaiak legnagyobb riválisának, Kínának szól. A nagyvállalat közölte fontosabb kínai ügyfeleivel, köztük vezető felhőszámítás-szolgáltatókkal, hogy a chip módosított változata júliusra lesz kész. A lebutított H20 jelzi: az Nvidia meg akarja őrizni jelenlétét a kelet-ázsiai ország hatalmas piacán.

A kínai piac annak ellenére kulcsfontosságú az amerikai infokom-óriásoknak, hogy Washington mindent megtesz a rivális gyengítéséért, és növeli erőfeszítéseit, amelyekkel képes megakadályozni az ország hozzáférését a legfejlettebb félvezető technológiákhoz. Az Nvidia lépése érthető, mert például 2024-es bevételeinek tizenhárom százaléka, tizenhétmilliárd dollár jött a kínai piacról.

A H20 az Nvidia kínai értékesítésre engedélyezett leghatékonyabb MI-chipje volt, az amerikai hatóságok áprilisban viszont tájékoztatták a nagyvállalatot, hogy ezentúl exportengedélyre lesz szüksége a termékhez. A cég a módosított chip fejlesztéséhez irányelvként használandó új technikai küszöbértékeket dolgozott ki. A specifikációkkal, például jócskán csökkentett memóriakapacitással az eredetihez képest jelentősen lebutul a chip. A vásárlók persze megváltoztathatják a konfigurációját, így pedig értelemszerűen a teljesítményét is.

Sem az Nvidia, sem az USA Kereskedelmi Minisztériuma nem kommentálta az értesülést. Kína stratégiai jelentőségét mindenesetre jól szemlélteti, hogy Jansen Huang, a nagyvállalat vezérigazgatója néhány nappal a H20 új exportengedély-követelményének bejelentését követően Pekingbe látogatott, ahol kiemelte mennyire fontos cége számára az ottani piac.

Az Nvidia legkifinomultabb chipjeit érintő exportkorlátozások 2022 óta vannak érvényben, az USA az MI-verseny elvesztése mellett a potenciális katonai alkalmazásoktól is tart. Magát a H20-at 2023 októberében mutatták be.

Kínai techóriások, köztük az Alibaba, a Tencent, a TikTok-anyacég ByteDance növelték H20-rendeléseiket, miközben az országban megjelent a sokkal alacsonyabb költségen előállított, az amerikai csúcsmodellekkel egyenértékű MI, a DeepSeek startup R1-e. A szintén kínai (sencseni) HiSilicon félvezetőgyártó áprilisban bejelentett Ascend 920 chipjétől pedig helyi szakértők H20-szintű teljesítményt várnak.

Január óta mindenesetre tizennyolcmilliárd dollár értékben rendeltek globálisan a H20-ból.

A Reuters értesülései szerint a mesterségesintelligencia-fejlesztésekhez nélkülözhetetlen grafikus feldolgozóegységek, GPU-k piacát vezető Nvidia a következő két hónapban módosítani fog H20 chipjén. Egy kicsit „lebutítja” az eredeti modellt, amellyel meg tudja kerülni az Egyesült Államok szigorú kiviteli szabályozását.

A lépés egyértelműen az amerikaiak legnagyobb riválisának, Kínának szól. A nagyvállalat közölte fontosabb kínai ügyfeleivel, köztük vezető felhőszámítás-szolgáltatókkal, hogy a chip módosított változata júliusra lesz kész. A lebutított H20 jelzi: az Nvidia meg akarja őrizni jelenlétét a kelet-ázsiai ország hatalmas piacán.

A kínai piac annak ellenére kulcsfontosságú az amerikai infokom-óriásoknak, hogy Washington mindent megtesz a rivális gyengítéséért, és növeli erőfeszítéseit, amelyekkel képes megakadályozni az ország hozzáférését a legfejlettebb félvezető technológiákhoz. Az Nvidia lépése érthető, mert például 2024-es bevételeinek tizenhárom százaléka, tizenhétmilliárd dollár jött a kínai piacról.

A H20 az Nvidia kínai értékesítésre engedélyezett leghatékonyabb MI-chipje volt, az amerikai hatóságok áprilisban viszont tájékoztatták a nagyvállalatot, hogy ezentúl exportengedélyre lesz szüksége a termékhez. A cég a módosított chip fejlesztéséhez irányelvként használandó új technikai küszöbértékeket dolgozott ki. A specifikációkkal, például jócskán csökkentett memóriakapacitással az eredetihez képest jelentősen lebutul a chip. A vásárlók persze megváltoztathatják a konfigurációját, így pedig értelemszerűen a teljesítményét is.

Sem az Nvidia, sem az USA Kereskedelmi Minisztériuma nem kommentálta az értesülést. Kína stratégiai jelentőségét mindenesetre jól szemlélteti, hogy Jansen Huang, a nagyvállalat vezérigazgatója néhány nappal a H20 új exportengedély-követelményének bejelentését követően Pekingbe látogatott, ahol kiemelte mennyire fontos cége számára az ottani piac.

Az Nvidia legkifinomultabb chipjeit érintő exportkorlátozások 2022 óta vannak érvényben, az USA az MI-verseny elvesztése mellett a potenciális katonai alkalmazásoktól is tart. Magát a H20-at 2023 októberében mutatták be.

Kínai techóriások, köztük az Alibaba, a Tencent, a TikTok-anyacég ByteDance növelték H20-rendeléseiket, miközben az országban megjelent a sokkal alacsonyabb költségen előállított, az amerikai csúcsmodellekkel egyenértékű MI, a DeepSeek startup R1-e. A szintén kínai (sencseni) HiSilicon félvezetőgyártó áprilisban bejelentett Ascend 920 chipjétől pedig helyi szakértők H20-szintű teljesítményt várnak.

Január óta mindenesetre tizennyolcmilliárd dollár értékben rendeltek globálisan a H20-ból.

Fejetetejére áll az általunk ismert és elfogadott valóság?

Melvin Vopson a Portsmouth Egyetem fizikusa újraértelmezte a gravitációt: az anyagnak a világegyetemen belüli elrendezése alakítja azt. A kutató szerint az univerzum így próbálja csökkenteni zsúfoltságát, ennél fogva számítógépes algoritmushoz hasonlóan viselkedik.

Az adattömörítésnek és a számítási optimalizálásnak ez az újabb példája támogatja a szimulált vagy számítógépes univerzum lehetőségét. A „szimulációban élünk” elmélet a korai 2000-es évek, a Mátrix-filmek és a transzhumanista gondolkodó Nick Bostrom egyik tanulmánya óta vált a populáris kultúra részévé.

Az elmélet bizonyítása azonban kényes kérdés, mert ha valóban szimulációban élnénk, világunk kitalálói nyilvánvalóan mindent megtettek azért, hogy az igazságra soha ne derüljön fény. Vopson – a termodinamika második törvényének ellentéteként – saját „második információdinamikai törvényéből” indult ki, amely szerint az idő múlásával bármely rendszer entrópiája állandó marad, vagy csökken. Az anyag és az objektumok térbeli összevonásával a gravitáció ugyanúgy a minimumon tartja az entrópiát, mint ahogy egy számítógép rendezi és tömöríti az adatokat. A Covid-19 vírus idővel csökkenő entrópiája szintén a második információdinamikai törvényt támasztotta alá – érvelt 2022-ben a fizikus.

A kutató tanulmányban fejtette ki, hogy megfigyelései összhangban állnak az óriási komputerként működő univerzum, a valóság szimulált konstrukció teóriával. Számítógépek megpróbálnak tárterületet szabaddá tenni a hatékonyabb működésért, és a világegyetem is ugyanezt teheti, a gravitációval próbál rendezett maradni.

Az elemi sejtekben/cellákban tárolt – és a kutató szerint az „anyag ötödik formájaként” is értelmezhető – információ, a kvantummechanika legkisebb lehetséges térfogata a szimuláción belül tájékoztatja az anyag koordinátáit. A folyamat ugyanaz, mint a videójátékok, a virtuálisvalóság-alkalmazások és más fejlett szimulációk tervezése – magyarázza Vopson. Hasonlóan az információtartalmat minimalizáló számítási rendszerekhez, minden egyes sejtbe/cellába több mint egy részecske fér bele.

Sokkal hatékonyabb egyetlen objektum térbeli helyét és lendületét lekövetni, mint többét. A gravitációs vonzás ezért tűnik egy számítási folyamat újabb, az információ tömörítésében fontos szerepet játszó optimalizáló mechanizmusának.

Fogalmunk sincs arról, hogy Vopson gondolatai mainstreammé válnak valaha is, vagy sem. Ha igen, akkor nagyon-nagyon masszív bizonyítékokkal kell alátámasztania az igazát.