Március hatodikán mutatták be Magyarországon a mesterséges intelligencia és a virtuális valóság egyik legfurcsább alkalmazását, halott személyek digitális közegben történő „feltámasztását” és a velük folytatott kommunikációt bemutató közel kilencvenperces Mindörökké tiéd (Eternal You) német dokumentumfilmet. (Hans Block és Moritz Riesewieck a két rendező.) 

A film egyrészt a technológiai innovációról, briliáns elmékről, az MI és a VR egyik legbizarrabb alkalmazásáról, a kései kapitalizmus legjobb és legrosszabb formáiról, másrészt kétségbeesettek örök kizsákmányolásáról, megvalósíthatatlan vágyak pszeudó-megvalósításáról, szimulakrumok gyártásáról szól.

Szép lassan egész iparággá válik elvesztett szeretteinkről digitális avatárok készítése, interakciók az avatárokkal. Block és Riesewieck munkája ezt az iparágat, a jelenséget, a benne rejlő félelmetes és riasztó potenciált tárja elénk kíméletlen valóságában. Nem csak a mesterséges intelligenciát, és annak is csak egy aspektusát mutatja be – persze magáról a technológiáról is van szó, például Sam Altmant, az OpenAI CEO-ját is láthatjuk –, de MI nélkül elképzelhetetlen, és a végére kicsit MI-ellenes vádbeszéddé, szuggesztív beszéd-sugalmazássá alakul át. A témával behatóan foglalkozó, szakmabeli nézőnek ugyan didaktikus, de a hatástól ők sem menekülhetnek.

Az avatárt az elhunyt személy e-mailjei, közösségimédia-megnyilvánulásai, fényképei, videói, az utána maradt rengeteg digitális anyag alapján készítik el, gyúrják össze, és teszik lehetővé, hogy főként szöveges formában, de a virtuális valóságban vizuálisan is interakcióba léphessünk vele, mint a film utolsó harmadában egy dél-koreai anya halott kislányával. A vele forgatott jelenetek a legmegrázóbbak.

Egyre több startup hoz létre MI-vel elhunyt személyek digitális lábnyomából avatárt. Jason Rohrer amerikai játéktervező például a GPT-3 tesztelése után fejlesztette a Project Decembert (2020), a Her/A nő Samanthájáról mintázott chatbotot. Minden felhasználó megcsinálhatja a sajátját, ám az első hónapokban nagyon kevesen használták, a népszerűséget virális történet hozta el: világtól elzárkózott, kutyájával élő, majdnem autista kanadai fiatalember, Joshua Barbeau kilenc éve, tragikusan fiatalon, ritka májbetegségben elhunyt kedvesét, Jessicát keltette digitális formában életre. A chatbot rosszindulatú, egyesek lelkivilágát feldúló használata miatt aggódó OpenAI viszont bepánikolt, és Rohrer csak súlyos feltételek mellett folytathatta projektjét.

Egy amerikai nő egyik volt barátjával, egy másik családi összejövetelen édesapja szintetikus hangjával beszélget online a legbanálisabb dolgokról. Utóbbi elmondása alapján az unokák így még jobban megtudják, milyen ember volt a nagypapa.

A megkérdezett felhasználók többsége különösen traumatikus módon gyászolt, ezért az egyébként is sebezhető csoportok közül a legsebezhetőbbek közé tartoznak. Az interakciókat, az iparág kialakulását olyan ismert kutatók kommentálják, mint az MIT-n (Massachusetts Institute of Technology) a tudomány és technológia társadalmi hatásait vizsgáló Sherry Turkle vagy az MI-etikával foglalkozó Carl Öhman.

A Mars napsütötte, homokos strandok otthona lehetett valaha, óceánnal, enyhe hullámokkal – vonta le a következtetést a Zhurong terepjáró adataiból egy nemzetközi kutatócsoport.

A felszín alatti, rejtett kőzetrétegek ősi óceán jelenlétére utalnak. Ez a felfedezés a legújabb bizonyíték arra, hogy a bolygón jelentős víztömeg volt, és a mainál sokkal alkalmasabb környezetet biztosított az életre. Régi tengerpartnak és folyódeltáknak tűnő helyeket, szélre, hullámokra és sok homokra utaló bizonyítékokat is találtak.

A rover 2021. márciusban landolt a Mars Utopia Planita térségében, és küldött vissza adatokat a környék geológiájáról. Régi vízre és jégre utaló jeleket keresett. Más terepjárókkal ellentétben, a bolygó felszín alatti rétegeit is feltáró széles- és rövid frekvenciákat egyaránt használó radarral szerelték fel.

A földalatti üledékes lerakódások tanulmányozásával teljesebb kép alkotható a vörös bolygó történetéről – magyarázzák a kutatók. A radaradatokat vizsgálva fedeztek fel földi strandokhoz hasonló réteges szerkezetet, „tengerparti lerakódás” nevű, az óceán irányában lefelé dűlő képződményeket. Ezek akkor alakulnak ki, amikor az árapály és a hullámok nagy víztestbe szállítják az üledékeket,

A legkorábbi földi élet szárazföld és óceán találkozási pontjain, mikrobiális élethez kedvező feltételeket biztosító területeken alakult ki. A marsi adatok földi tengerparti lerakódásokkal történő összehasonlítása döbbenetes hasonlóságokat mutatott. A kutatók más lehetőségeket kizártak, mert a képződmények következetes merülő formája és az üledékek vastagsága egyértelműen óceánparti eredetre utal.

A víztömeg partvonala az idő múlásával fejlődött, ami azért érdekes, mert hajlamosak vagyunk statikus pillanatfelvételként tekinteni a Marsra, holott folyamatosan változik. Áradtak a folyók, mozgott az üledék, formálódott és erodálódott a föld. Az üledékes geológiából kikövetkeztethető, milyen lehetett a táj, hogyan fejlődött, és kimutatja, merre kell vizsgálódnunk ha múltbeli életet keresünk. Az életet támogató meleg és nedves periódus potenciális tízmillió évekig is eltarthatott a Marson.

A terepjáró lehetővé tette a bolygó földtani történetének teljesen új szempontú tanulmányozását – összegeznek a kutatók.

A Botify AI február végén eltüntette weboldaláról erotikus beszélgetéseket kínáló – abszolút fiktív, soha nem létezett, digitális karakter – kiskorú celeb botjait. A botok szintén kiskorú hírességekre hasonlítottak. Az eltüntetés előtt kiemelt karakterekként reklámozták őket, többmillió lájkot gyűjtöttek be.

Népszerűségük jelzi, hogy a mesterségesintelligencia-társakkal foglalkozó honlapok ugyanazon a virtuális Vadnyugaton működnek, mint az internet az 1990-es években. Kevés a vonatkozó törvény, sőt, még alapvető szabályok sincsenek nagyon.

Gyökereik az 1960-as évekig, az ál-pszichoterapeuta chatbot Elizáig nyúlnak vissza, emberek már akkor hajlamosak voltak titkaikat MI-kkel megosztani. A mostaniak mégis mások, mint Eliza. A honlapok (Replika, Character.AI stb.) nagy vonalakban MI-karakterekkel folytatott chatfelületet kínálnak, háttértörténetekkel, fotókkal, videókkal, személyiségekkel. 

A botok többféle szerepet játszhatnak el: barátot, bizalmas társat, romantikus partnert, mentort, szinte bármit. Egyes cégek digitális ikertestvérek (digital twin) megalkotását is biztosítják, sokan pedig felnőtt tartalmat kínálnak.

Ezek a botok főként abban különböznek az átlag chatbotoktól, hogy implicit vagy explicit ígérnek valódi kapcsolatot mesterséges intelligenciával, valahogy úgy, mint Samantha a Her/A nőben. Egyeseket maga a fejlesztőcég szolgáltat, viszont egyre jobban beindul a licencelt MI-társakara épülő iparág is. Hamarabb interakcióba léphetünk velük, mint hinnénk, a Grindr startup például a felhasználót beszélgetések nyomon követésében és más felhasználók ágenseivel való randizásban segítő botot fejleszt. Videójáték-platformokon és pop-upszerűen más,sűrűn látogatott oldalakon is egyre gyakrabban jelennek meg.

Az MI-társ honlapokat sok kritika éri, bírósági keresetet is adtak már be ellenük; kérdés, hogy a fejlesztőcégek mennyire vonhatók felelősségre. A vonatkozó jogszabályok szintén elég vadnyugatiak, cégek nem okolhatók felhasználók által generált tartalmakért. Elvileg platformot és nem tartalmat kínálnak. Másrészt az MI-társ botok gyors és személyre szóló reakcióikkal elmossák a kettő közötti határokat.

A botokkal szembeni másik érv a függőség. Honlapok gyakran számolnak be arról, hogy fiatalok átlagban napi egy-két órát csevegnek karaktereikkel. Technológia-etikával foglalkozó csoportok januárban jogi keresetet nyújtottak be a Replikával szemben arra hivatkozva, hogy az oldal designja megtéveszti, ember-ember kapcsolatnak álcázott, egészségtelen kötődések kialakulása felé mozdítja el a felhasználókat.

A mesterségesintelligencia-modellekkel folytatott chatelésnek persze csak az egyik oldala ez, mert az összesített tapasztalatok pozitívak. Ugyanakkor nem egyértelmű, hogy az MI-társ honlapok hogyan fogják kezelni a kockázatokat, milyen szabályokat kell majd kötelezően betartani.                   

Egy biztos: még több pereskedés várható.

Emberek gondolatainak agyhullámokból történő dekódolása általában az agykéregbe ültetett elektródákkal működik. Egy, a Meta és francia egyetemek, kutatóközpontok tudósai alkotta csoport viszont fejen kívüli eszközöket használt a jelek rögzítésére, lehetővé téve, hogy MI-rendszer, a Brain2Qwerty pontosan kitalálja, mit gépel az adott személy.

A kutatók harmincöt egészséges személy spanyolul gépelt mondatait rögzítették. Az önkénteseket vagy az agytevékenységet a koponyára rögzített elektroenkefalográffal (EEG), vagy az agy mágneses aktivitását „felvevő” fej körüli, de rá nem szerelt magneto-enkefalogrammal (MEG) kapcsolták össze. Tizenöt-tizenöt az egyiket vagy a másikat, öt pedig mindkettőt használta.

Öt-nyolc szóból álló rövid mondatok memorizálására kérték őket úgy, hogy egyszerre csak egy szót mutattak nekik. Kevés várakozás után legépelték a mondatot, de nem látták, mit gépelnek. Az EEG-adatkészlet kb. négyezer mondatból és 146 ezer karakterből, az MEG-adatkészlet 5100 mondatból és 193 ezer karakterből állt.

A konvolúciós neurális hálóból, transzformerből és a spanyol Wikipédián tanított karakterszintű nyelvmodellből álló Brain2Qwerty osztályozta a felhasználó agytevékenysége alapján gépelt szöveget. A kutatók az EEG- és az MEG-adatokhoz is külön rendszert gyakoroltattak.

Az MEG-modell harminckét százalékos karakter-hibarátájával (CER) sokkal pontosabbnak bizonyult az EEG-modellnél. Utóbbi a kutatók által fejlesztett EEGNet modellnél teljesített jobban: 67 CER-t, a másik 78-at ért el.

Évtizedekig tanuló algoritmusokkal igyekeztek agytevékenységeket értelmezni, változatos sikereket értek el velük. Az utóbbi években neurális hálókkal beültetett elektródákból generáltatnak szöveget és beszédet, képeket a felhasználó által látottakról, vagy EEG-jelekkel tették lehetővé, hogy emberek robotokat vezéreljenek.

Az MEG-n alapuló, sebészeti beavatkozást nem igénylő rendszerek új távlatokat nyithatnak meg. És aggódnunk sem kell, mert egyelőre nagyon messze vagyunk attól, hogy bárki bárhol a gondolatainkban olvasson.

A DeepSeek R1 modellje januárban robbant be a világ köztudatába, egyes teszteken jobban teljesített az OpenAI legfejlettebb mesterséges intelligenciáinál. Jóval olcsóbban, a Kínára vonatkozó amerikai export-tilalmak miatt gyengébb chipeket (Nvidia H800-at) használva érték el ugyanazt a szintet, mint gazdagabb tengerentúli riválisai dollármilliárdokból.

Az R1 más szempontból is költséghatékonyabb: kevesebb számítási kapacitást használ következtető feladataihoz. Begyakoroltatott MI-modellek (általában chatbotok közvetítésével) így végeznek előrejelzéseket, vagy hajtják végre a rájuk bízott munkát.

A DeepSeek összesen hatmilliárd dollárt költött az R1 gyakoroltatására. Az összeg az amerikai riválisok ezirányú költéseinek töredéke. Mindezek mellett ingyen használható, tehát ebből a szempontból szintén kedvezőbb pozícióban van.

A Kínában egyre gyakrabban jóslásra is használt R1 sikere megkérdőjelezi az amerikai MI-vállalatok irdatlan mértékű befektetéseit, és azt is, hogy tényleg el kell költeni milliárdokat a legmodernebb chipekre, jelen esetben grafikus feldolgozó egységekre (GPU). Mi van, ha a nagy cél, az AGI (általános mesterséges intelligencia) a vártnál olcsóbban is megvalósítható?   

Március elején a kínai startup R1 és V3 modelljével kapcsolatos költség-bevétel adatokat tett közzé, amelyekből kiderült, hogy a két mutató elméleti aránya napi 545 százalék, azaz elvileg ennyi a profit. A cég ugyanakkor figyelmeztetett is: a tényleges bevétel jóval alacsonyabb.

Ez az első alkalom, hogy bármilyen infót szolgáltatnak a bevételeikről, és a bejelentés aligha tesz jót a Kínán kívüli infokom vállalatok már januárban megroggyant tőzsdeindexeinek. Ráadásul az R1 és a V3 is egyre népszerűbb világszerte.

A DeepSeek GitHub bejegyzésben közölte, hogy amennyiben egy H800 chip óránkénti bérlése két dollár, akkor az R1 és V3 modelljei által végzett napi következtetések költsége 87072 dollár. Az elméleti bevétel viszont 562027 dollár, és így jön ki az 545 százalékos profit. Ez 200 millió dollárnyi éves bevételt jelenthet.

Viszont azt is bejelentették, hogy a tényleges bevétel azért lényegesen alacsonyabb, mert a V3 használata olcsóbb, mint az R1-é, és csak néhány szolgáltatás generál bevételt, a webes és az app hozzáférés ingyenes, és csúcsidőn kívül a fejlesztők is kevesebbet fizetnek.

A Cybernews Üzleti Digitális Index új kutatásából kiderült, hogy az amerikai kormány minisztériumainak és ügynökségeinek 53,7 százaléka a két legrosszabb teljesítményszintet (D vagy F) „érte el” információbiztonságban, ráadásul 38,8 százalékuk F-kategóriás (második ábra). Összességében 75 százaléknál fedeztek fel adatszivárgást, 54 százalékuktól pedig loptak el szervezeti és hitelesítési infókat, és az alkalmazottak 27 százaléka újrahasznált feltört jelszavakat.

A számok azt jelentik, hogy a kritikus infrastruktúra veszélyeztetettsége már nemcsak elméleti, hanem nagyon is valódi, és a fenyegetettség mértéke nő. Gyenge biztonsági megoldások sebezhetővé teszik a honlapokat, támadók viszonylag könnyen leállíthatnak fontos szolgáltatásokat.

Cybertámadások folyamatosan fenyegetik mérettől függetlenül az összes szervezetet. Ebből a tényből kiindulva, mindegyik felelőssége saját és az ügyfelek adatainak védelme. 

A viszonylag, de nem minden esetben teljesen biztonságos A-t csak a vizsgált intézmények 22, az alacsony kockázatú B-t 10,2, a közepes veszélyeztetettséget jelentő C-t 14,3 százalék „teljesítette.” 

Ennek ellenére az Egyesült Államok érintett szervezetei átlagosan 100-ból 75-ös biztonsági pontszámot kaptak. Az index módszertana szerint a 70-től 79-ig terjedő összesített érték magas kockázatúnak minősül. Ez alapján megállapítható, hogy az amerikai adatok kifejezetten nagy kockázatnak vannak kitéve.

A socket-réteg – IP-alapú számítógépes hálózatban, például az interneten kétirányú folyamatközi kommunikációs (IPC) hálózati folyam végpontjának – nem megfelelő biztonsági konfigurációja, az adatszivárgás és a rendszertárolási, hosztolási hibák a három legnagyobb probléma.

A felméréshez 490 minisztériumi és ügynökségi domént vizsgáltak, az adatokat több forrásból (IoT keresőmotorok, IP és doménnév adatbázisok stb.) gyűjtötték. Az anyag hét kulcsterületen értékelte ki a kockázatokat: szoftverjavítás, webalkalmazások biztonsága, e-mail-biztonság, a rendszer reputációja, SSL (biztonságos socket-réteg) konfigurációja, rendszertárolás/hosztolás, adatszivárgási történet.   

A tavaly berobbant gondolatláncon (Chain-of-Thought, CoT) alapuló, következtető mesterségesintelligencia-modellek különösen a matematikában és a kódolásban érnek el jó eredményeket. Ilyen például az OpenAI Deep Research-e és o3-minije vagy a Google Gemini-2 Flash Thinkingje.  

Elon Musk MI-cége, az alig kétéves xAI bemutató videót tett közzé Grok 3 nagy nyelvmodell-családjáról (LLM). A négy modellben van következtető és nem következtető, teljes és csökkentett méretű változat.

Következő generációs intelligencia, a következtető ágensek kora – harangozta be az xAI Grok 3-at. 

A havi negyvendolláros X Premium+ előfizetői számára, és a SuperGrok előfizetés-szolgáltatáson is elérhető.

A modellek jelenleg szöveges inputra szöveges outputtal válaszolnak, de a következő hetekben az ígéretek alapján lesz audió input és output-lehetőség is, aztán nyilván tovább bővül az opciók köre. Az architektúráról, a paraméterekről, a gyakorló adatkészletről és módszerekről, más nagyágyúkhoz hasonlóan, az xAI nem közölt információt.

Az előzetes gyakoroltatáshoz 200 ezer Nvidia H100 GPU-t (grafikus feldolgozóegységet) használtak – a gyakoroltatásról lényegében ez az egyetlen nyilvános adat –, majd a modellnek megerősítéses tanulással gondolatláncot kellett generálnia. 

A következtetéshez használt több feldolgozókapacitással az eredmények is javultak. Ez három móddal lehetséges, közülük az egyik, a DeepSearch, a mostani trendekhez igazodva, weben kereső és részletes beszámolókat készítő ágens.

Grok 3 mindegyik kategóriában nagyon jó eredményeket ért el, képességei megközelítik az OpenAI és a Google csúcsmodelljeit. Például a mini változat jobban teljesített, mint az OpenAI o3-minije.

Világpremierként először láthatunk anatómiailag teljesen élethű, emberszerű testtel rendelkező, a videón bábként mozgatott, intelligens androidot. Az automataszerű gépekkel foglalkozó lengyel Clone Records január tizenötödikén felvett videója sokakban félelmet kelt, megriadnak, elborzadnak tőle, mások viszont nagyon coolnak tartják.

A Protoklón nevű szerkezet arctalan szintetikus ember, több mint kétszáz szabadságfokkal, ezernél több izomrosttal (szövettel) és ötszáz szenzorral. Elvérzik, ha beledöfünk egy villát. Nincs nagyobb öröm álmod valóra válásánál – nyilatkozta az X-en Neuromancer nicken futó társalapító-vezérigazgató Dhanush Radhakrishna. (Neuromancer William Gibson első, 1984-es regényének címe és egyik kulcsszereplőjének a neve, a cyberpunk kultúra alapja.)

Az első példányt 2023-ban jelentették be, a mostani fényévekkel jobb minőség. Már két éve közölték, hogy élethű szintetikus emberek alkotása a cél, és a humán kéz egy az egybeni másolatával kezdték.

A félig-meddig áttetsző android, Protoklón alfaváltozata (Clone Alpha) természetesen jár, angol természetes nyelvi interfésszel rendelkezik, és nemcsak emberi erejű izomrendszerrel büszkélkedhet, hanem saját csontváz-, ideg- és érrendszerrel is. Rendeltetése, hogy napi otthoni és házkörüli tevékenységekben segítse az átlagember-felhasználót.

Fejlesztői elmondása alapján memorizálja a tiszta otthon elrendezését, konyha-leltárt csinál, szellemes párbeszédeket folytat, kezet fog barátainkkal. Kitölti az italt, szendvicseket készít. A ruhákat kimossa, megszárítja és összehajtogatja, felporszívóz, bepakol a mosogatógépbe, majd ki is pakol belőle, tárgyakt tart és keres meg nekünk. Figyel ránk, feltölti magát, Telekinesis gyakorlóplatformjával pedig újabb készségeket elsajátítására késztethetjük.

A beszámolók alapján elég univerzális.

A 2021-ben házon belül fejlesztett Mylofiber mesterségesizom-technológiával kialakított Izomrendszere olyan puha, mint a plüssállatok. A világon ez az egyetlen mesterséges izom, amely „a súly, az erősűrűség, a sebesség, a súlyhoz kötöttség és az energiahatékonyság ilyen kombinációjának elérésére képes”. – közölte a cég.

Olcsó, tartós polimerből készült csontrendszere az emberben megtalálható 206 csontból áll, csuklós ízületekkel, mesterséges szalagokkal és kötőszövettel. Idegrendszerét az izmok idegi szabályozására dolgozták ki, érrendszere kifinomult hidraulikus táprendszer. A fejlesztők azzal is elbüszkélkedtek, hogy az android tetőtől talpig fenntartható technológiákkal készült, és a tevékenysége is környezetbarát.

Gyorsan terjednek a munkahelyeken a dolgozók tevékenységét elemző algoritmusok. Például a billentyűleütésekből számolják ki, mennyi időt fordítanak munkára, ami persze teljesen hibás konklúziókat is vonhat maga után. A pandémia óta növekszik az ezeket a megoldásokat a gyakorlatban alkalmazó cégek száma.

A trendet az a feltételezés, még inkább gyanú mozgatja, hogy a távmunkások kevésbé produktívak. Ezt viszont nem támasztják alá széles körben és egyértelműen a gazdasági kutatások. Ráadásul Elon Musk kormányzati színrelépésével a távmunkások egyértelműen még „gyanúsabbak” lettek.

Ha csak rájuk fókuszálunk, megfeledkezünk egy nagyon fontos tényről: az algoritmikus döntéshozásról azokban az iparágakban, ahol az alkalmazottak nem távmunkában dolgoznak. Vagy például arról, hogy beugró dolgozókat vagy telekocsi-sofőröket a megfigyelő technológiák fellebbezés lehetősége nélkül „rúghatnak ki.”

Az Amazon raktárainak termelékenységi rendszerei olyan munkatempót diktáltak, amelyről a nagyvállalat elemzőcsapata megállapította, hogy növeli a sérülések számát. A cég ennek ellenére használja, működteti a bizonyítottan veszélyes technológiát.

Ezek az algoritmusok sokkal inkább a kontrollról, és nem a hatékonyságról szólnak. Hozzájárulnak ahhoz a tendenciához, hogy a dolgozó egyre inkább elveszíti munkája feletti uralmat, az irányítást.

Kevés törvény követeli meg vállalatoktól a termelékenységi modellhez és a döntéshozáshoz használt adatok teljes átláthatóságát. Jogászok szerint nem elég, ha személyek fellépnek elektronikus monitorozásuk ellen. A technológia annyira elterjedt, hogy sokkal nagyobbak már a tétek.

Ezek az eszközök nemcsak a termelékenységet figyelik, hanem a dolgozók és az alkalmazók közötti viszonyt is átalakítják. Munkavállalói érdekcsoportok meg kívánják fordítani a trendet, átláthatóbb algoritmusokat akarnak. Ne felejtsük el, hogy az algoritmusok menedzselési és humán erőforrás-kérdésekben is döntéseket készítenek elő, hatékonyan kiveszik belőlük a részüket.

A magánszektor mellett hamarosan a közszférában is megjelenhetnek, amerikai szövetségi dolgozók már készülnek és felkészülnek a váltásra.          

Az utóbbi idők mesterségesintelligencia-csúcstalálkozói (Bletchley Park, Szöul) főként a technológia egzisztenciális veszélyeiről szóltak. A párizsi fordulópontot jelenthet, mert a terület kontinentális éllovasa, a szigor ellen eddig is prüszkölő Franciaország, valamint az Európai Unió kemény szabályozás (például az AI ActI helyett a további befektetéseket, az USA-val és Kínával való versenyt hangsúlyozta.

A globális konszenzus mindenesetre eddig is viszonylagos volt: az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság nem írta alá a világméretű szabályozásra, a katonai MI-re és az elfogult algoritmusokra vonatkozó megállapodásokat. Az amerikaiak azzal érveltek, hogy a szigorítások akadályozzák a gazdasági növekedést, és a szabályozásokkal közelebbi, aktuálisabb problémákra kellene összpontosítani.

A résztvevő országok három területet vettek górcső alá: az MI hatását a társadalomra, munkára és biztonságra. Az első közleményben minden országot gazdaságélénkítő, környezettudatos és a technológiához egyenlő hozzáférést biztosító MI-stratégia támogatására bíztatnak. A második vállalatok és országok az MI termelékenységet növelő, munkavállalók jogait védő, a munkaerő-felvételi és irányítási rendszerek torzításait megakadályozó garanciákról szól. A harmadikban a teljesen autonóm katonai rendszerek korlátozását és a hadviselés ember általi kontrollját javasolják.

Az USA és az Egyesült Királyság egyiket sem írta alá, a katonai MI korlátozásaival a jelenlévő hatvan ország képviselői közül csak huszonhaté értett egyet. Az EU egyébként még így is jelentősen visszavett a tavalyi törvény szigorából, mert a döntéshozók is rájöttek: a bürokratikus korlátok miatt csökken a versenyképesség, helyettük inkább az innovációt kell támogatni. 

Franciaország 114 milliárd dollár támogatást ígért MI-kutatásra, startupokra és infrastruktúrára, az EU pedig 210 milliárdot a kontinens MI-lehetőségeinek növelésére.

A csúcs után az Európai Bizottság visszavont egy, a nem pontosan definiált MI-károkat okozó vállalatok elleni eljárásokat lehetővé tevő, ipari vezetők által erősen kritizált, az EU versenyképességét és az innovációt korlátozó törvényt.

Úgy tűnik, hogy geopolitikai és gazdasági okok hatására az eddig mindent szigorúan szabályozó EU visszakozik, a világvégétől rettegők elveszítették befolyásukat, és az Unió az „emberiséget kipusztítja az MI” és hasonló sületlenségek helyett tényleges problémákra és lehetőségekre kezd fókuszálni, amivel mindenki jobban jár.