A Georgia Technológiai Intézet négykerekű robotja cipődobozban elfér, olyan kicsi. Az informatikában is használt honeypot (mézescsupor) kifejezésre nem véletlenül emlékeztető HoneyBot (szó szerinti magyar fordításban MézBot) feladata, hogy üzemekben és más létesítményekben akadályozza meg illegális behatolók, hackerek kéretlen tevékenységét, cyberbiztonsági szakértőknek továbbítandó információkat „szedjen ki” belőle, és persze riasszon is.

Pontosan ez egy „mézescsupor”, csali rendeltetése a számítástudományban. A robot is így tesz – megtéveszti a látókörébe került támadót.

Nem ő az első, fejlesztenek máshol is csalétek-robotokat, e célt szolgáló komputerrendszereket pedig régóta alkalmaznak. HoneyBot különlegessége, hogy online közegre (is) szánták, hackerek on- és offline (digitális és fizikális) randalírozását egyaránt meg kell akadályoznia.

A támadók mindig hagynak maguk után cégeket rendszereik biztonságosabbá alakításában segítő nyomokat, értékes információkat. Az adatokból megismerhetik a hacker módszereit, kitalálhatják, honnan jön, sőt, akár a személyazonosságára is fényt deríthetnek.

„A mai robotok sokkal többre képesek elődeiknél. Számos cég már nemcsak futószalag mellett, hanem gyári vezetésre is használja őket. Gondoljunk azonban a veszélyekre is. Mi történik, ha egy hacker hozzáfér a gépek agyához? Minimum kárt okoz termékekben, de ha elég nagy a robot, szétveri a futószalag egyes részeit. Katasztrófa-forgatókönyvekben pedig a közelben tartózkodó embereket sebesíti vagy öli meg” – figyelmeztet a veszélyekre Raheem Beyah, HoneyBot egyik fejlesztője.

A gép az interneten keresztül távvezérelhető és figyelhető. Más messziről vezérelt rendszerekkel ellentétben, neki elvileg a működtetőit is meg kell tévesztenie – higgyék azt, hogy tesz valamit, miközben teljesen mást csinál. Nem tudhatja, hogy barátok vagy ellenségek… A hackerben fel sem szabad merülnie a gondolatnak, hogy csalival áll szemben. Ha elég okos, és meg akarja állapítani, hogy csalétekkel áll szemben vagy sem, átnézi a robot szenzorait, azok alapján győződik meg rendeltetésszerű működéséről, például tárgyakat szed össze. (Amivel megakadályozza a behatoló rongáló tevékenységét.)

HoneyBotot eleve úgy tervezték, hogy átejtse a támadót.

A gépet virtuális interfésszel vezérlő önkéntesekkel tesztelték. Mivel nem látták, mit csinál, hamis szenzorikus infókat tápláltak beléje, hogy higgyék el: irányításuk alatt áll.

Az eddigi kísérletek sikerültek, a tesztalanyok bevették a kamuadatokat.