Sok kutató ért egyet a sci-fik tudományra és technológiára gyakorolt pozitív hatásának megítélésében. Tények, a valóságban is kivitelezett fantáziakütyük támasztják alá őket.

Arthur C. Clarke 1945-ben, jócskán az első Föld körül keringő műhold előtt leírta a ma teljesen hétköznapi technológia működését. A Star Trek és Dick Tracy órái figyelemreméltó hasonlóságot mutatnak napjaink okostelefonjaival és okosóráival. A 2001 – Űrodüsszeia a tableteket, az első Szárnyas fejvadász különleges robotokat, a Knight Rider tévésorozat járgánya pedig önvezető autókat vetített előre.

A hatást azonban nehéz számszerűsíteni, pedig az infokom szakemberek jobban meg szeretnék érteni, miként befolyásolják munkájukat sci-fi alkotások.

Philipp Jordan, a Hawaii Egyetem kutatója és munkatársai erre tettek kísérletet. A tudományos-fantasztikum és az ember-számítógép interakció kapcsolatát vizsgálva állapították meg, hogy a hatás folyamatosan nő. Az 1982 utáni megjelent Emberi tényezők számítógépes rendszerekben ACM konferenciák tudományos anyagaiban keresték a sci-fivel kapcsolatos kifejezéseket, majd csoportosították az eredményeket.

Kiderült, hogy fejlesztők többféleképpen használják fel a tudományos-fantasztikumot. Egyesek elméleti tervekhez, mások az ember-komputer interakció új lehetőségeinek kikísérletezéséhez, megint mások az emberi test módosításaihoz veszik alapul sci-fi könyv- és filmélményeiket.

„A filmek és más történetek például alakváltó interfészek, beültetések és a digitális utóélet etikája kapcsán adnak nagyon hasznos fogódzókat” – nyilatkozta Jordan.

Legfontosabb észrevételük a sci-fi megváltozott szerepe – kutatásokban sokkal gyakrabban hivatkoznak tudományos-fantasztikus filmekre és regényekre, mint a múltban bármikor.

Ezek az adatok valószínűleg csak a jéghegy csúcsát jelentik.

„Véleményünk szerint az explicit hivatkozások kis töredékét jelentik a tényleges inspirációnak és hatásnak” – állítja Jordan.

A kutatás kicsi, de fontos lépés fikció és technológia komplex viszonyának jobb megértéséhez. Nem véletlen, hogy nagy techcégek sci-fi médiumokat folyamatosan tanulmányozó jövőkutatókat alkalmaznak például fejlesztéseik várható társadalmi hatásainak előrejelzéséhez. Ezekben az esetekben sci-fi prototípuskészítésről beszélnek.

Jordanék munkája őket is segítheti.