Az Neumann Társaság blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Jelenből a Jövőbe

A törvényhozók a robotok jogi úton történő felelősségre vonását akarják

2018. április 16. - ferenck

Gyakran merül fel mostanában a kérdés, hogy ki vonható felelősségre, ha egy autonóm robot megsebesít vagy másként okoz kárt emberekben.

Egyes európai jogászok szerint a legjobb megoldás, ha a robotok megkapják az „elektronikus személyiséget”, tehát a személyiség egyik jogi formáját. Egy 2017-es uniós javaslat alapján ez a státusz nem azonos az emberekével, viszont vállalatokhoz hasonlóan a gépek perelhetnek és ellenük is indíthatnak pereket. Nyilvánvalóan nem házasodnak, nem vásárolnak ingatlant, nem fogadnak örökbe gyerekeket, de…

Az ötlet hívei szerint a józanészen alapul, mert legális kereteket biztosít gépi entitások intelligensebbé válásához, a hétköznapi emberi életbe történő integrálódásukhoz.

robotjogok.jpg

Sokan nem értenek egyet a javaslattal. 156 mesterségesintelligencia-szakértő arra figyelmeztette az Európai Bizottságot, hogy egy ilyen törvény jogi és etikai szempontból is rossz lenne. A robot hibáiért már nem a gyártó, hanem maga a gép lenne a felelős. Például, ha egy gondozó humanoid erőteljesebben ragadná meg a beteg karját, és az eltörne, kizárólag őt büntethetnék meg…

„A javaslattal a gyártókat mentesítenénk minden felelősség alól” – bírált Noel Sharkey, a Sheffield Egyetem MI és robotika tanára.

robotjogok0.jpg

A javaslat szerzői figyelembe vették ezt az eshetőséget is, szerintük ugyanis az EU-nak szabályozási keretben kellene megfogalmazni a robot kártékony viselkedése és a kárt elszenvedő személy közötti oksági kapcsolatot, amiért a gyártó fizetné a kárpótlást, azaz az áldozatnak minden esetben igazságot szolgáltatnának, és a gyártó nem úszná meg a kár anyagi megtérítését, arra hivatkozva, hogy egyáltalán nem akarták, hogy a gép így tegyen. Ilyen szabályozási keretek között, például az Ubernek is fizetnie kellene a márciusi halálos gázolásért.

A napról napra komplexebb robotokkal egyre gyakoribbak a jogaikkal kapcsolatos viták. Képzeljük el, hogy cselekedeteikért és az általuk létrehozott termékekért ők és nem az alkotóik a felelősek. Például ha rendelkeznek elektronikus személyiséggel, elkészítenek és szabadalmaztatnak egy eszközt, akkor kié a szabadalom, az övéké vagy a fejlesztőé? Kit illet meg a bevétel? És ha a gépet eladják, a szellemi jogok is megilletik az új tulajdonost?

A szabályozási javaslatok reaktív és proaktív, de nem tudatosan cselekvő, öntudattal nem rendelkező gépekre vonatkoznak. De mi történik, ha egyszer valóra válik sok MI-kutató álma, és megvalósul az igazi, az általános mesterséges intelligencia?

Egyelőre messze vagyunk tőle, viszont ha eljön az idő, a törvényhozóknak egészen másfajta jogi kérdésekről kell döntést hozniuk.

A bejegyzés trackback címe:

https://jelenbolajovobe.blog.hu/api/trackback/id/tr1113835424

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása