Halott férfi mesterséges intelligenciával készített szimulációja beszélt gyilkosához május elsején egy arizonai bíróságon. A tettes 2021-ben lőtte le az áldozatot, az amerikai hadsereg harminchét éves veteránját.

„Szégyen, hogy azon a napon olyan körülmények között találkoztunk. Egy másik életben valószínűleg barátok lehettünk volna” – mondta a család által készített, fehér háttér előtt zöld pulóverben és hosszú szakállal megjelenő avatár. Már az elején figyelmeztetett, hogy ő csak egy mesterségesintelligencia-változat, ami egyébként az audió hiányosságaiból és a száj a hanggal nem mindig szinkron mozgásából egyértelművé is vált.

Korábban soha nem fordult elő ilyen, azaz a videó az MI jogi rendszerekben történő újszerű használatának kezdetét jelentheti. A tárgyaláson jelenlévők egyszerre lenyűgözve és megrendülten nézték a technológiát.

Bíróságok szigorúan szabályozzák a jogi eljárásokon bemutatható információk típusait, több ügyvédet meg is büntettek már, miután MI-rendszerek a közleményükben hivatkozott hamis történeteket, eseteket hoztak létre. Jelen esetben a család nagyobb mozgásteret kapott, mivel az MI-vel generált videó nem számított bizonyítéknak. 

Ezért mutathatták be az ítélet meghozásánál. A végül tíz és fél év börtönre ítélt gyilkos korábban ült már emberölésért és veszélyeztetésért.

A generált üzenetet az áldozat húga írta, aki úgy érezte, hogy ő nem tud megbocsátani a gyilkosnak, bátyja viszont megértőbb lenne. Emberibbé akarta tenni, hogy a bíró lássa, milyen hatással volt a világra, és hogy létezett egyáltalán. Szerinte a generatív MI újabb mód személyek megszólítására.

A nő férjével és barátaikkal együtt készítette a szimulációt, mindannyian a technológiai szektorban dolgoznak. 

Harry Surden, a Colorado Egyetem jogprofesszora szerint a generatív MI bírósági felhasználása komoly etikai problémákat vet fel, mert könnyen elképzelhető, hogy egyesek így próbálják majd érzelmileg befolyásolni a bírót és az esküdteket. 

A tartalom a valóság szimulációja és nem a döntéseket megalapozó, hiteles és bizonyított tények. A szimuláció annyira jó lehet, hogy kiöli belőlünk természetes szkepticizmusunkat, és közvetlenül az érzelmeinkre hat – magyarázza.