Amikor egy számítógép adatokat tárol, az információ hardverdarabról hardverdarabra mozgatása közben szinte érzékelhetetlenül rövid, viszont bosszantó és a gép tevékenységét lassító szüneteket tart. Azonban elképzelhető, hogy hamarosan drasztikusan rövidülnek, esetleg meg is szűnnek ezek a szünetek.

Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) és a Szingapúri Műszaki Egyetem kutatói bemutattak egy gyártási trükköt, amellyel kiküszöbölhetők a szünetek.

A megoldás: biológiai vírusra, az M13 baktériumölőre kell hagyni az összeszerelés bizonyos részeit. Ha az M13-at használják egy, a fázisváltó memóriarendszerek blokkolását feloldó komponens gyártására, bármilyen számítógépet felgyorsít.

A vírus által megoldott probléma a memória komputeren belüli mozgatási módjából ered. Az adatok nagyon gyors, de átmeneti hagyományos RAM-ból állandó tárolóba történő mozgatása a merevlemezen egyes esetekben több milliszekundumig tart. A kétrészes memóriarendszer minden tárolástípusnak megfelelő egyetlen megoldással, az úgynevezett fázisváltó memóriával való helyettesítése tíz nanoszekundumra csökkenti a késést.

Ez a memóriafajta speciális anyaggal az alaktalan (amorf) és a kristályállapot közötti reverzibilis kapcsolódást biztosít, azaz bináris anyaggal jobb fázisváltó memóriák gyárthatók. 

Csakhogy a fázisváltó memóriák mai gyártási folyamataival elérik az ezekhez a rendszerekhez nélkülözhetetlen egyik bináris anyag, a gallium-antimonid megsemmisülését okozó hőmérsékletet (620 kelvin) az összetevők visszafordíthatatlan szétválását.

Itt válik fontossá a vírus, amely egyrészt használható huzalokká rakja egybe a gallium-antimonid darabjait, másrészt elég alacsonyan tartja a hőmérsékletet.

Egyelőre azonban csak elméleti kutatásról van szó, amelynek az eredményeit valamikor nyilvánvalóan felhasználják hardverfejlesztésekhez, valóban szélvészgyors szuperkomputerek gyártásához. Kérdés, hogy mikor.