Az egyre gyorsabb klímaváltozás miatt az infokommunikációs technológiákat – szárazföldön, vízben, levegőben – mind gyakrabban használják környezetvédelmi célokra.

A környezeti kutatásokban részt vevő, vízmintákat gyűjtő robotok tevékenysége azonban egyáltalán nem problémamentes. Szennyezett vízben keresgélve, a hulladék körüli navigáció vagy a jégtáblák elkerülése stb. komoly gondot okozhat nekik.

A londoni Imperial College kutatói rátaláltak a megoldásra, robothaluk képes tájékozódni az akadályok körül, és el is kerüli azokat. A gépet a hátsó végén kiengedett vízáram hajtja előre, löki fel a levegőbe, ahol például szemét vagy jégtábla felett repülve folytatja útját.

Mint egy repülőhal, úgy emelkedik a vízfelület fölé. Felugrik a mélyből, hátsójából vizet lövell ki, repül.

A Mirko Kovács és munkatársai által fejlesztett 160 gramm tömegű szerkezet akár 26 métert is képes megtenni a levegőben. Úgy dolgozták ki, hogy folyamatosan figyelje a tengert vagy az óceánt, vegyen mintákat, és pattanjon ki a vízből, ha „rendezetlen” környezetbe került, mert így tudja elkerülni hideg régiókban a jeget, máshol pedig a szanaszét úszkáló, sodródó tárgyakat, szemetet.

„Ezekben a szituációkban nagyon fontos, hogy gyorsan odarepüljön, mintát vegyen, aztán továbbmenjen” – magyarázza Kovács.

A gép az akvatikus környezetből vizet felvevő, azzal feltöltődő kicsi tartályt is tartalmaz. Kalciumkarbiddal, a vízre gyúlékony acetilén gázt generáló, por formájú vegyi anyaggal működik. Amikor a gázt szikrával hevítik, térfogata nő, „nagyobb lesz”, hatására vízsugár lövell ki a tartályból. A robotot ezek a folyamatok repítik fel a levegőbe.

Miután újra feltöltődött vízzel, többször fel tud ugrani. Ennek a képességének köszönhetően egy út során több vízmintát képes venni.

A kutatók laborban, hullámtartályban és tóban tesztelték. A következő tesztek során már a helyszínen, korallzátonyok, illetve nyílt vízi olajfúrótornyok és más energetikai platformok körül fogja figyelni a tengert vagy az óceánt.