Segíthetnek-e mesterséges intelligenciák az élet jelei utáni kutatásban a naprendszerben?

A NASA tudósai szerint igen, és az amerikai űrügynökség pilot MI-rendszert tesztel, hogy a jövő Mars-expedíciói során (az anyabolygón tartózkodó) tudósoknak segítsen talajminták tesztelésében, a mikrobák életére vonatkozó leghasznosabb információk kivonatolásában. Az aprólékos elemzőmunka után kizárólag a fontos infókat juttatnák vissza a vörös bolygóra, a mintákat gyűjtő géphez.

A gépitanulás-alapú MI a Földön vizsgálja majd a tervek szerint 2022 nyarán vagy őszén induló ExoMars-misszió Rosalind Franklin terepjárója által összegyűjtött adatokat, és ha sikerrel jár, későbbi küldetéshez is munkába állítják: a Szaturnusz Titán holdjára menne. (Rosalind Franklin a DNS-kutatásban kiemelkedő – felfedező – szerepet betöltő angol vegyész volt.)

A technológiát úgy fejlesztenék tovább, hogy az égitest légkörébe oktokopter-típusú drónt juttatna el. A légi jármű az élet jelei, mikrobák után kutatna, ami legyen szó kövületről vagy jelenlegi mintáról, mind a Marson, mind a Titánon nagyon komoly kihívás.

Eddig még senkinek sem sikerült, a terület szakértői az asztrobiológia Szent Gráljaként beszélnek róla – ha valaki tényleg életre bukkanna.

A 2026-ra ütemezett Titán-misszió során az űrhajó teljesen barátságtalan környezetben fog tevékenykedni, ahol sokkal kevesebb lehetősége adódik az adatok a Föld és a Titán közötti oda-vissza történő mozgatására, ezért automatizált asztrobiológiai vizsgálatokra, kutatásra lesz szükség.

Ehhez a tevékenységhez még a Marsénál is fejlettebb gépi tanulás és MI kell, mert az MI helyszínen fog ténykedni. Okosabb tudományos műszerek „haladó” gépi értelem nélkül nem funkcionálnak, a Titán-út pedig nagyon okos műszerekkel sem biztos, hogy sikeres lesz, nélkülük viszont egész biztosan nem lesz az.

A Titán után a Jupiter Európa holdjára is indulhat küldetés, minden bizonnyal újabb mesterséges intelligenciákkal.