Bővülnek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvmodellek feladatai, legújabban már a programozásba is bekapcsolódtak.

A francia SourceAI startup a GPT-3 modellt használva, negyven programozási nyelven fordít angol nyelvű kérelmeket számítógépes kódra. A cég nincs egyedül, a kódolást mások szintén mesterségesintelligencia-megoldásokkal igyekeznek könnyebbé tenni.

A nyelvi modelleket a programozók szükségleteinek „megérzésére”, kitalálására gyakoroltatják be.

A SourceAI egyelőre bétateszt-állapotban lévő megoldásával a felhasználók leírják az óhajtott funkciókat, majd kiválasztanak egy programnyelvet. A jelenlegi (béta) változat által generált kódok 80-90 százaléka az elvárásoknak megfelelően működik. A cég a jövőben kóddarabonként 0,04 és 0,1 dollár közötti összeget tervez kérni szolgáltatásáért.

Az emberi szöveggel szinte megegyező anyagokat generáló, 2020 májusában bemutatott GPT-3 (a 3 a harmadik generációra utal), a San Franciscói úttörő MI-laboratórium, az OpenAI fejlesztése. Szövegei megtévesztésig hasonlítanak az emberére, több kutató meg is ijedt a szerintük túl jó eredményektől.

A GPT-3 által működtetett Debuild természetes nyelven, angolul megadott utasítások alapján webes alkalmazásokat, például gombokat és szövegbeviteli mezőket hoz létre.

A belga Tabnine startup a modell előző, második generációjával (GPT-2) dolgozik, és miközben a programozó gépel, a következő sorokra vonatkozó automatikus javaslatokkal áll elő.

Az infokom világot és a mesterségesintelligencia-fejlesztéseket meghatározó nagyvállalatok szintén használják a gépi tanulást, nyelvmodelleket a programozók kreativitásának növelésére, illetve a hibák, a bugok automatikus kiszűrésére.

A Facebook Aromájával fejlesztők kódadatbázisokban keresgélhetnek azokhoz a kóddarabkákhoz hasonlókat, amelyekkel pont dolgoznak. Az Intel kódok hasonlóságára következtető technikája hasonló eszköz – kóddarabokat összehasonlítva, állapítja meg a funkcióikat. A Google-hoz tartozó, néhány éve a világ egyik legjobb go-játékosát legyőző AlphaGo algoritmussal a világmédia középpontjába került londoni DeepMind modellje átírja az emberi fejlesztésű kódot, hogy az még hatékonyabban működjön.

Gyakorlott és tehetséges programozók kezében nagyon sok idő spórolható meg ezekkel a megoldásokkal, és így több energiájuk marad komplexebb feladatokra. Ha kezdők használják őket, és persze, ha elég figyelmesek is, az új modelleknek hála, gyorsabban tanulnak bele a programozásba.