Az Ebola, a HIV, a sertésinfluenza, minden bizonnyal a Covid-19 és emberek tömegeit ágynak döntő sok más betegség állatokban fejlődött ki. A legújabb kutatásokban mesterségesintelligencia-megoldásokat is használnak a minden valószínűség szerint fajok között, azaz speciális határokat átjáró vírusok azonosítására. Az MI adatokat szolgáltat tudósoknak, hogy mire érdemes odafigyelniük, milyen lesz a következő világjárvány.
A kutatásokra alapozva, egészségügyi szakemberek még időben fejleszthetnek oltóanyagokat, dolgozhatnak ki gyógymódokat. Eközben a hatóságok a potenciálisan veszélyes betegség terjedését állatközösségek gondosabb, hozzáértőbb menedzselésével, a betegséghordozó fajokkal történő kereskedés korlátozásával mérsékelhetik.
Szinte mindenki biztos abban, hogy a közeljövő nagy járványa állatokról terjed majd emberekre. De milyen állatokról?
A vírusvadászok tanulóalgoritmusokkal igyekeznek megválaszolni a kérdést. Nincs könnyű dolguk.
Több, biológiai, ökológiai és genetikus adatokon gyakoroltatott rendszer ígéretesnek tűnik a különböző fajok közötti „határon” átmenő kórokozók azonosításában.
2022-ben közel tucatnyi intézetben gyakoroltattak nyolc modellt. A Covid-19-et okozóhoz hasonló koronavírusokat elvileg hordozható denevérfajtákat kellett osztályozniuk. A denevérek tulajdonságait leíró adatbázisok és 710 állatfaj, plusz az általuk hordozott vírusok adatsora képezték a gyakorlóadatokat. A rendszer végül négyszáz, az emberre veszélyes patogént hordozó denevérfajtát azonosított.
A Glasgow-i Egyetem modelljét tavaly tanították be az embert nagy valószínűséggel megfertőző állati eredetű vírusok azonosítására. A modell 313 potenciálisan veszélyes vírust azonosított.
Ezek a kutatások a Princeton és a Georgia Egyetem 2015-ös közös munkáján alapulnak. A két felsőoktatási intézmény szakemberei megtanították a rendszerüknek, hogy osztályozza: egy adott rágcsálófaj mekkora valószínűséggel hordoz az emberre is veszélyes vírust. A rágcsálófajok 86 jegyét, az embert megfertőző, rágcsáló-alapú vírusokat és egy harmadik adatsort használtak a rendszer taníttatásához. 59, korábban veszélytelennek minősített fajt azonosított veszélyforrásként, míg 159 akár több betegség kórokozóját is hordozhatja.
A mesterségesintelligencia-közösség jövőbeli járványok előrejelzése mellett, a jelenlegiek elleni küzdelemből is jócskán kiveszi a részét.