Korrekt-e mesterségesintelligencia-modellek tanításához nyilvánosan és törvényesen hozzáférhető adatokat használni? – teszik fel egyre többen és gyakrabban a kérdést.

Japán döntést hozott a témában, amelynek értelmében gépitanulás-mérnökök bármilyen talált, a szellemi jog által védett adatokkal dolgozhatnak. Akkor sem követnek el törvénytelenséget, ha a modellt kereskedelmi célokra használják, mert bármilyen legális célra használható.

A törvény elvileg megtiltja az illegálisan beszerzett, szellemi joggal védett anyagok használatát. Sok adat esetében viszont lényegében nem lehet megállapítani, hogy honnan származnak, így ez a cikkely kvázi betarthatatlan.

A szellemi jogok tulajdonosai nem akadályozhatják meg munkáik „adatelemzésre”, benne MI-modellek gyakoroltatására történő használatát. Egyetlen kivétel van: ha a használat miatt aránytalan kár éri az illetőt.

A szellemi jogra vonatkozó törvényt 2018-ban módosították Japánban, a gépi tanulást célzó felhasználásnak már akkor is elég szabad teret engedtek.

Ellenzéki politikusok a törvény szigorítását javasolták. Képzőművészek és zenészek szintén a szigorítást támogatták, arra hivatkozva, hogy a megélhetésüket fenyegeti, ha az MI engedélyük nélkül gyakorol az alkotásaikon.

A japán döntés azért meglepő, mert a világban más tendenciák látszódnak érvényesülni.

Az Európai Unióban fejlesztők kutatási célra használhatnak jogvédett anyagokat. A még ebben az évben érvénybe lépő MI-törvény megköveteli a generatív mesterséges intelligencián dolgozóktól a gyakorlásra használt jogvédett munkák nyilvánosságra hozását.

Az Egyesült Királyságban szintén csak gyakorlásra használhatók jogvédett anyagok. Az USA szabályozása megengedőbb: „korrekt használat” esetén mindaddig engedély nélkül gyakoroltathatók MI-k jogvédett anyagokon, amíg nem sértik a jogtulajdonos érdekeit. A „korrekt használat” fogalmát viszont pontosan még nem definiálták.