Képzeljük el, hogy GPS nélkül is megtaláljuk, hol vagyunk. A nyomkövetést próbáljuk egy, a testben lévő valamire, például „okos” tablettákra alkalmazni. A szintén okos szenzorokkal felszerelt pirulákat lenyeljük, szervezetünk belsejéből jelzik, pont merre járunk.

A Dél-kaliforniai Egyetem Viterbi Mérnöki Iskolájának kutatói ilyen technológiát fejlesztenek. A magunkon viselhető (wearable) elektronikai cuccok és a mesterséges intelligencia fejlődésével jutottunk el a lenyelhető érzékelőkig. Szenzoraik nemcsak a gyomorban lévő gázokat detektálják, hanem valósidejű helyszín-követést is végeznek.

A kapszulákat a gyomorhuruthoz és a gyomorrákhoz kapcsolódó gázok azonosítására találták ki. Viselhető rendszerrel monitorozhatók, követhetők, a fejlesztők szerint ők lesznek a „bélrendszer Fitbitjei.” Sokat segíthetnek betegségek korai diagnosztizálásában. (A Fitbit szintén vezeték nélküli, viselhető technológia: fizikaierőnlét-követő monitorok, tevékenységkövetők.)

Míg a szenzorokkal ellátott viselhető eszközök ígéretesek testfunkciók megfigyelésére, a testen belüli technológiák nyomon követése korlátozottabb. Anyagtudományi újításokkal, az elektronika miniatürizálásával és saját fejlesztésű protokollokkal a kaliforniai kutatók bebizonyították, hogy ez mégis lehetséges, különösen a gyomorban, a hasban és a belekben.

Pólón mágneses mezőt generáló, viselhető tekercset dolgoztak ki. A begyakoroltatott neurális hálóval összekapcsolt mező teszi lehetővé a kapszula lokalizálását.

A másik újítás a kapszulán belüli „érzékelő” anyag. A helymeghatározáshoz nemcsak elektronikával vannak felszerelve, hanem válogatott gázokra érzékeny optikai érzékelő membránnal is. A membrán anyagainak elektronjai ammóniagáz jelenlétében megváltoztatják a viselkedésüket. Az ammónia nagy mennyiségben fekélyt, gyomorrákot és más bélbetegségeket jelezhet, tehát a gáz jelenléte korai betegségfelismerő-mechanizmusként kezelhető.

A lenyelhető eszközt különféle környezetekben tesztelték, mindenhol kompaktnak és praktikusnak bizonyult. Következő lépésben sertéseken fogják vizsgálni.

Gyomorbetegségek detektálása mellett az agy egészségét is figyelhetjük a technológiával. Ez az „agy-bél tengely” miatt lehetséges. A bélben lévő neurotranszmitterek tevékenysége ugyanis összefügg a neurodegeneratív megbetegedésekkel. A kutatásfejlesztés végcélja a Parkinson- és az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó neurotranszmitterek nem invazív módon történő azonosítása.