A kvantumszámítások megoldást kínálnak a feldolgozó-kapacitások bonyolult feladatoknál, például gyógyszerhatások pontos modellezésénél vagy szélsőséges időjárási jelenségek előrejelzésénél különösen szükséges gyors növelésére. Persze nem minden területen jobbak a hagyományos megoldásoknál. A jövő szempontjából fontos, hogy tisztában legyünk azzal, miben jobbak a kvantum-, és miben a klasszikus számítógépek.

Előbbiek mindenképpen eredményesebbek komplex, valódi (fizikai) rendszerek, a természet, a világegyetem vagy az emberi test modellezésében, amikor nagyszámú változót tartalmazó dolgokat, például optimalizációs vagy kriptográfiai és cyberbiztonsági problémákat kell megoldani.

A kvantumszámítógépek pénzügyek befektetési portfoliójának szerkesztésénél, biztosítási kockázatok felbecsülésénél, leghatékonyabb szállítási útvonalak meghatározásánál, az anyagtudományban, például új ötvözetek fejlesztésénél szintén eredményesebbek. Mivel a siker a molekulamodellezés pontosságán múlik, a gyógyszerkutatásban úgyszintén.

Lényegében bármilyen területen, amely nem a zérók és egyek bináris logikáján alapul. 

A mesterséges intelligencia adatelemzése, mintafelismerése és maga a gépi tanulás is jobban működhet kvantumszámítógépekkel. Mindez viszont távolról sem jelenti azt, hogy a jövőben ne lenne szükségünk hagyományos komputerekre.

E-mail szerverek hosztolásához és kezeléséhez, munkahelyi és termelékenységi szoftverek futtatásához, adatbázisok és hálózatok adminisztrálásához sokáig ezek a gépek jelenthetik az alapot. A kvantumkomputereknek egyszerűen nem lennének gyakorlati előnyeik a felsorolt területeken.

A strukturált adatbázisokon, felhőtároláson alapuló rendszerek, nagy adatkészletek tárolása és kezelése, járműveink beágyazott processzorai, háztartási berendezések, ipari gépek esetében is célszerűbb a klasszikus számítástechnika. Sokáig mindenhez praktikusabb, ami desktop gépekkel, okos készülékekkel megoldható.

A hagyományos gépek napi rutinmunkánk, üzleti tevékenységünk motorjai maradnak, míg nagyon speciális feladatok, különlegesen komplex feladatok megoldásánál jöhetnek a kvantumkomputerek. Nem fogják helyettesíteni a hagyományosokat, egymás mellett dolgoznak, míg a kettő közötti interfész az MI fejlődésének és az automatizációnak köszönhetően láthatatlan marad, az ágensek feladatfüggően válthatnak egyik platformról a másikra.

A kvantumszámításokra „fogékony” területeken a gyors átalakulással viszont drámai lehet a diszrupció.