Szinte közhely már, hogy a kvantumszámítások át fogják alakítani az infokommunikációt és a mindennapokat, és a szakterület a mesterséges intelligencia mellett a közeljövő „legforróbb” technológiai topikja lesz. Csakhogy, az MI-vel összehasonlítva, áttörés helyett egyelőre csupán annak ígéretéről beszélhetünk.

A tendenciák viszont tényleg abba az irányba mutatnak. Kvantumszolgáltatók és startupok egyre több befektetésben részesülnek, az ipar megértette a terület jelentőségét. A felhasználási esetek növekvő száma szintén a laboratóriumokon túli valóságot vetíti előre.

Az IBM, a Quantinuum, a Banca D’Italia és több egyetem magasszintű optimalizációs feladatokat elvégző, például számos komplex változó legjobb kombinációját megtaláló kvantumszámítási rendszert fejlesztett közösen. A technológia használatával – fizetéskésések csökkentésével – pénzügyi intézetek többmillió dollárt spórolhatnak meg a tőzsdei kereskedésben bejáratott TARGET2-Securities platformon. Az optimalizálás ebben az esetben a leghatékonyabb tranzakció-feldolgozási módszerek leggyorsabb megtalálását jelenti. A Világgazdasági Fórum (WEF) szerint a technológiának ez az alkalmazása 2035-ig kétbillió dollár gazdasági értéket generálhat.

A kvantumfizika szabályai szerint működő való világ, mondjuk, a természet szimulálásában a kvantumszámítógépek kifejezetten jól teljesítenek. Ebből kiindulva, a terület egyik úttörője, a Qubit Pharmaceuticals pontosabban modellezi és jelzi előre gyógyszerek és célpontjaik emberi testben lejátszódó interakcióit. Ezeknek az interakcióknak minimum hetven százaléka túl bonyolult klasszikus komputerekkel történő modellezéshez, tehát a kvantumszámítógépek sokkal pontosabban azonosítanak új gyógyszereket, gyógymódokat. A Google és az IBM már dolgozik is kifejezetten ezekre a feladatokra optimalizált kvantumtechnológián.

Kvantumtechnikákkal fejlesztett hálózatbiztonsági protokollokat nagykockázatú környezetekben, például telekommunikációs és kormányzati infrastruktúrákban alkalmaznak. A Samsung Galaxy Quantum okostelefonjaiba beépítette a kvantumkulcs-elosztást, a Hyundai és a Toshiba pedig kvantumbiztonságos hálózatok létrehozására használta. A China Telekom 2027-ig igyekszik elindítani az első kvantumbiztonságos globális távközlési hálózatot.

Az elektromos járművek legdrágább alkatrészei az akkumulátorok. A minimum méretű, tömegű és gyártási költségű eszközből komoly mennyiségű energia generálása masszív mérnöki kihívás. A Hyundai és az IonQ partnersége viszont az akkumulátorkatódokban használt lítium-vegyületek tulajdonságait a korábbiaknál sokkal jobban modellező technológiát eredményezett. Kutatók így gyorsabban tesztelik az adott anyagokat, felgyorsítják a felfedező folyamatot. Azaz, a kvantumszámításoktól energiahatékonyabb, hamarabb töltődő és többféle anyagból készülő akkumulátorok várhatók.

A JPMorgan Chase hosszú ideje a terület egyik legnagyobb befektetője, kutatási részlegük felsőoktatási intézményekkel közösen dolgozott ki tényleg kiszámíthatatlan számokat generáló módszereket. A klasszikus komputerek determinisztikus módszerével előállított „véletlen” számok valójában nem is véletlenszerűek, tehát megfelelő technikai apparátussal felvértezve feltörhetők, visszafejthetők. A kvantummódszeres véletlen számok képezhetik a jövő mainál jóval biztonságosabb kriptográfiájának alapjait.

Ezek a példák valóvilágbeli, megtörtént fejlesztések és alkalmazások, nem spekulációk. Jövőprognózisok valódi alapjai. Minél több ilyen lesz, annál hamarabb válik mainstreammé a kvantumszámítógép.