Androidos telefonok még kikapcsolt helyszolgáltatások és SIM-kártya nélkül is gyűjtik és elküldik a Google-nak a felhasználó helyadatait – ismerte el a keresőóriás tavaly novemberben.

Közel egy hónappal később kínai köztisztviselők bemutatták, hogy egy az országban tartózkodó BBC-riporter tartózkodási helyét (az illető fényképe alapján) mindössze hét perc alatt azonosították a világ legnagyobb CCTV-s megfigyelő rendszerével, amely egyelőre 170 millió kamerából áll, de 2020-ig további 40 millióval bővítik. (A riporternek nem esett bántódása, csak a technológia erejét demonstrálták vele. Kínában egyébként az állami televízió-társaság nevének is CCTV a rövidítése, de ezúttal értelemszerűen a Closed-Circuit Television, a videomegfigyelés rövidítéséről van szó.)

Kongathatjuk a vészharangokat, mert a Big Brother megoldások a hétköznapok részévé válnak. Sőt, még jobban működhetnek, mivel a beszédes nevű ICEYE finn startup 100 kilónál kisebb tömegű, 80x60x50 centis dobozokban elférő, mindössze 3,5 méteres antennájú mikroműholdakat rendezne flottába, és rajként működnének.

Teljesen mindegy, milyenek az időjárási viszonyok, éjszaka vagy nappal van, a szintetikus apertúrájú rádiólokátor/radar (SAR) műholdak bármikor képesek képet készíteni, mert a hőtől és a fénytől függetlenül működnek. (A Wikipédia alapján a főleg térképezésre használt SAR „felbontását úgy növelik meg, hogy egy nagyobb területen elhelyezett több, kis rádiólokátort használnak, vagy a megfigyelt terület felett a radart mozgatják. A mozgó radar, vagy a több helyen elszórt radarok által észlelt jelekből megfelelő feldolgozás után olyan felbontású képet kapnak, mintha egyetlenegy, nagyméretű radarral állították volna elő.”)

E képességei miatt a rendszer kormányzati ügynökségek, hadseregek, elsősegély-nyújtó és mentőcsoportok számára lehet rendkívül hasznos.

A műholdakhoz kereskedelmi forgalomban beszerezhető alkatrészeket (COTS) használtak, és így is sikerült tökéletesen működő miniatűr darabokat létrehozniuk.

Az ambiciózus startupot a műhold-újítók között kezdik ünnepelni, fejlesztésük viszont komoly személyiségi jogi (privacy) kérdéseket vet fel: vajon a műhold-rajokat birtokló és működtető cég eldönti, hogy miről készíthető, s miről nem készíthető kép? És nekünk van egyáltalán beleszólásunk?