Az exoskeletonok az embert általában teherhordásban segítő mesterséges külső vázak, külső „csontvázak.” Katonai célok mellett természetesen más területeken, például a medicinában is alkalmazzák őket.
A Lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézet (EPFL) genfi Biotech Kampuszának kutatói például nagyon könnyű hordozható, és nem utolsósorban néhány perc alatt felvehető exoskeleton-karon dolgoznak. Egy exoskeleton-kar önmagában nem nagy újság, ez a szerkezet azonban agyhullámokkal működtethető, és az agy-számítógép interfészek minőségjavulása mellett mozgáskorlátozott személyek is megfoghatnak vele tárgyakat, azaz részlegesen helyreállít egy ideje elhalt testi funkciókat.
A kutatók elmondása alapján az exoskeleton ujjainak hátoldalán lévő fémkábelek puha inakként működnek, és így a tenyér szabadon marad, hogy maximalizálja a kéz által átélt érzeteket. A mellre rögzíthető kisebb zsákban lévő motorok a különféle kábeleket mozgatva, behajlítják vagy megnyújtják az ujjakat.
Az exoskeleton személyre szabható, eleve úgy tervezték, hogy alkalmazkodhasson viselőjéhez, a kontrollinterfész igazodjon a felhasználó fizikai lehetőségeihez. Több interfész-opciót kínálnak: folyamatosan figyelhetők a szemmozgások, headset „olvassa” az agytevékenységet, és van okostelefonos hanginterfész is.
A stroke és gerincvelő-sérülések miatt mozgásképtelen személyekkel végzett tesztek közben kiderült, hogy a felhasználó által vezérelt agy-gép interfész és az exoskeleton által közösen előidézett kézmozdulatok az eszköz vezérlését megkönnyítő különös agyi mintázatokat eredményeznek. A csak az exoskeleton hatására történt mozgások megegyeztek az egészséges kézmozdulat által generáltakkal, a szerkezet és az agyhullámok kombinációja viszont érdekes következményekkel járt.
Az agy testmozgásokat vezérlő része, a motor kortex jobb- és baloldalra osztható. A jobb a bal kéz, a bal a jobb kéz vezérlésekor aktív. A kutatók pontosan ezt a várt agytevékenységet figyelték meg a passzív felhasználóknál. Amikor azonban karjuk mozgatására kellett gondolniuk, tehát aktívvá váltak, az agyhullám-adatokból megint ezek a minták bontakoztak ki.
A kutatók szerint az agytevékenység az önkéntes kontroll és az eszköz által szolgáltatott koherens visszacsatolás együttes eredményéről van szó, ami azt is jelenti, hogy további vizsgálatokkal javítható az exoskeleton teljesítménye. A tervek szerint két irányban mennek tovább – a szerkezet egyrészt otthoni tevékenységek kivitelezésében segít, másrészt rehabilitációs eszköz válhat belőle.
