Sokszínű élővilágunk egyre több infokommunikációs fejlesztést inspirál. Egyes növényekről, állatokról, például a társas rovarokról köztudott, hogy mesterségesintelligencia-projekteket ihletnek meg, gyíkokról viszont még kevesen próbáltak gépi rendszereket mintázni.

Különböző ausztrál egyetemek kutatói viszont közösen tanulmányozták a mozgásukat, és tapasztalataikat a robotikában kívánják hasznosítani. Távolabbi céljuk, hogy a robotok kerüljenek el minden akadályt, és egyenetlen, ismeretlen tereppel is könnyedén elboldoguljanak.

Nyolc ausztrál gyíkfajtát vizsgáltak; mindegyik egyedei két lábon járnak. Le is vonták a következtetést: ha a robotok gyíkokhoz hasonló farokkal rendelkeznek, valószínűleg ők is képesek két lábon járni.

Nicholas Wu, a Queenslandi Egyetem biológusa elmondta, hogy a kutatási eredmények megkérdőjelezik az állatok mozgására vonatkozó jelenlegi matematikai modelleket.

„Általánosan elfogadott vélemény, hogy a gyíkok tömegközéppontjának visszafelé történő váltása és a hirtelen felgyorsulások együttes eredménye, hogy egy bizonyos ponton két lábon kezdenek el futni. Ez kb. olyan, mint amikor egy motoros felemeli az első kereket, és egy keréken megy. Mi viszont rájöttünk, hogy egyes gyíkok a vártnál korábban futnak két lábon, amit testük hátrafordításával és farkuk szárnyszerű felemelésével érnek el. Így tovább futhatnak két lábon, és az útjukat keresztező akadályokat is elkerülik” – magyarázza Wu.

A kutatás azt sugallja, hogy mivel a fizika törvényei nem kényszerítik őket rá, az állatok tudatosan választják a két lábbal futást. A miértet illetően több elképzelésük is van, ezek egyike, hogy hatékonyan tudjanak akadályok között navigálni.

A jövő robotjainak fejlesztésénél mindenképpen figyelembe kell venni a gyíkok mozgását, farkuk használatát – javasolják a kutatók.

„Segítene rajtuk, és hatékonyabban közlekednének a külvilágban, ha farkuk lenne” – nyilatkozta Christofer Clemente, az eredményeket ismertető tanulmány elsőszámú szerzője.

A megfigyeléshez versenypályán futó gyíkokról készítettek lassított felvételeket. Az állatok testének kilenc pontját, köztük a fejüket és a farkukat is felcímkézték, hogy jobban kövessék a mozgásukat. A videoanyagot erre a célra létrehozott speciális szoftverrel elemezték.