A DNS-adatgyűjtés gyorsan bővülő piac. Egyes vállalatok (23andMe, Helix stb.) általában 200 dollár körüli összegért génjeink alapján szolgáltatnak információt egészségünkről és felmenőinkről. Ezek az adatok nemcsak számunkra lehetnek nagyon értékesek, hanem a vizsgálatokat végző (és az adatokat gyógyszer-gyártóknak, kutatóintézeteknek drágán eladó) cégeknek is.

A Nebula Genomics feje tetejére állítja a rendszert, mert nem a megrendelő, hanem az érdeklődő vállalatok fizetnek az érintett személyeknek a biztonságos blokkláncon (blockchain) tárolt adatokért. A fizetési eszköz az úgynevezett „Nebula kredit.”

A startupot a génmódosításhoz használt CRISPR rendszerről és a mamut-újjáélesztési projektről ismert harvardi és MIT-s (Massachusetts Institute of Technology) kutató, George Church alapította többedmagával.

A megrendelő teljes genomját DNS-szekvenciákat elemző app segítségével értelmezi az eredményeket, dönt az adatok tárhelyéről – ha akarja a Nebula hálózatán, ha akarja, bárhol máshol őrzi őket. Név nem kell hozzájuk, minden anonim marad.

Ha egy szervezet meg akarja vásárolni az adatokat, meg kell neveznie magát, és az összes tranzakciót a Nebula blokkláncon rögzítik. Ha úgy látja jónak, ki is fizetheti az eredeti vizsgálatot. A döntés viszont a mi kezünkben van, adataink felhasználását vissza is utasíthatjuk, de választhatjuk azt is, hogy további egészségügyi információkat szolgáltatunk magunkról (például, hogy cukorbetegek, asztmásak stb. vagyunk), természetesen újabb kreditekért.

A kreditekkel a Nebula platform más szolgáltatásaihoz is hozzáférhetünk. Többek között megtudhatjuk egyes betegségekre (mellrák, Alzheimer-kór stb.) való hajlamunkat.

A kreditek egyelőre nem válthatók át dollárra vagy más valutára. Gyógyszer-gyártók ezer dollárt is hajlandók kifizetni személyek genomjáért, a Nebula viszont nem döntötte még el, hogy a jövőben engedélyezi, vagy sem a kriptovalután kívüli fizetőeszközökkel történő tranzakciókat.

Jacqueline Savard, az ausztráliai Deakin Egyetem kutatója figyelmeztet, hogy egyes gyógyszer-gyártók számunkra ismeretlen, előre nem látható módon is felhasználhatják az adatainkat.

„Szabadon kell döntenünk arról, hogy mit akarunk tenni genomikus infóinkkal. A helyes döntéshez viszont pontosan kell tudnunk, mire használhatják fel azokat” – jelentette ki Savard.