Sokmillióan szenvednek depresszióban, és a korai diagnózis ugyan sokat használ, de mentális rendellenességeket jóval nehezebb felismerni, mint a fizikaiakat. Okostelefonon futó gépitanulás-algoritmusok, például egy őszi MIT-s (Massachusetts Institute of Technology) fejlesztés szintén segíthetnek, mert az arcunkat azonosító és hangunkra válaszoló készülék képes árulkodó jeleket észlelni.

A Stanford Egyetem a Google-tól visszatérő Fei-Fei Li MI-szakértő vezetésével készült friss tanulmánya kimutatta, hogy arc- és beszédszoftverek meglehetősen pontosan azonosítják a depresszió jeleit. A kutatók depressziós és nem depressziós személyekről felvett videoanyagokat gépitanulás-modellbe tápláltak. Az adatokat orvos által irányított avatárral beszélgető páciensek interjúiból gyűjtötték ki. A modell korábban megtanulta különféle jegyek – arckifejezések, hangtónus, kimondott szavak – kombinációit.

A tesztnél több mint 80 százalékos pontossággal azonosította a depressziós személyeket. A kutatásra épülő fejlesztés ugyan csak a kezdeti szakasznál tart, Li és társai szerint viszont előbb-utóbb könnyű diagnosztizáló és a betegeken segítő módszerhez vezet.

„A mentális egészség problémáit korlátok, például a társadalmi stigma, a költségek, a megfelelő kezeléshez való nehéz hozzáférés súlyosbítják. Az új technológia a világon bárhol mobiltelefonra telepíthető, és hozzáférhetővé teszi az olcsó kezelést” – nyilatkozta Li, majd hozzáfűzte: megoldásuk természetesen nem helyettesíti az orvosokat.

A felhasznált adatok nem voltak védett egészségügyi információk, nem tartalmaztak neveket, dátumokat, helyszíneket. A kutatók arra is ügyelnek, hogy algoritmusuk véletlenül se legyen elfogult egy-egy népcsoporttal, nemmel szemben.

Justin Baker, a cambridge-i (Massachusetts) McLean kórház mentális rendellenességek kezelésére használt technológiákat tanulmányozó klinikai pszichiátere nagyon elégedett a stanfordi rendszer arc-, hang- és beszédelemzésével. Szerinte, ha előretekintően alkalmazzuk, és az orvosokkal is hatékonyan együttműködik, az MI és az okostelefon pozitív hatással lesz a depresszió kezelésére.

David Sontag, az MIT egészségügyi gépitanulás-szakértője viszont óvatosságra int. Egyelőre nem látja, hogy az algoritmus hogyan hasznosítható a gyakorlatban, és az sem egyértelmű számára, hogy a diagnózis teljesen automatizált, vagy sem.

Egy másik stanfordi csoport egyszerű kognitív viselkedési terápiára fejlesztett eddig eredményesen működő chatbotot. Sok páciens elmondta, hogy géphez jobban szeret beszélni.