Nukleáris katasztrófák helyszíni kezelése akkor sem embernek való munka, ha megfelelő védőöltözetbe bújunk. Testünk egyszerűen nem viseli el a radioaktív sugárzást.

A Homo sapiensszel ellentétben, gépek megoldhatják a feladatot.

Sok robusztus és „intelligens” robotot eleve azért fejlesztenek, hogy számunkra túl veszélyes környezetekben dolgozzanak. Európa több évtizedes radioaktív hulladékának eltakarítása vagy nukleáris szerencsétlenség utáni segítségnyújtás pont ilyen feladat.

A 2011-es fukushimai katasztrófa mentési munkálataiban résztvevő robotok sajnos csak a legalapvetőbb adottságokkal rendelkeztek, munkájukat senki sem tartotta hatékonynak.

Brit kutatók a célra ideálisnak tűnő kentaurféle robotot fejlesztenek. A bő másfél méter magas és 90 kiló tömegű Centauro alumíniumból és más fémekből, „bőre” pedig nyomtatott műanyagból készült. A mitológiai lényre emlékeztető szerkezet felső része olyan, mint az emberé, alsóteste pedig a lóra emlékeztet.

A négylábú megoldással a gép sokkal stabilabban áll a talajon, mintha csak két lába lenne.

Mindegyik lába kerékben végződik. A teszteken valódi élethelyzeteket utánoztak, és a gép sikeresen vette a lépcsőket, átlépte a lyukakat, pontosan navigált törmelékek között. A karjain lévő ujjak elég ügyesek ajtók nyitásához, elektromos eszközök működtetéséhez.

A robot csak részben autonóm. Ha arra utasítják, hogy menjen egy meghatározott helyre, képes kitalálni, hogyan tegye. Cselekedeteinek zömét azonban ember irányítja, fejre szerelt kijelzőn, sisakon és karra erősített szerkezeteken keresztül. A sisak jóvoltából az operátor mindent lát, amit a robot.

A kijelző és a karon lévő eszközök együtt teremtik meg a telejelenlétet, az ember és a gép közötti közvetlen érintkezést. A rendszer méri az operátor kar-, csukló- és ujjmozgását, az adatokat pedig továbbítja a robotnak. Az ezekben a szituációkban autonóm helyett távirányított módban működő gép így képes végrehajtani az utasításokat.

Centauro egyelőre nem alkalmas radioaktív hulladékok között keresgélni, sokat kell még finomítani rajta, hogy képes legyen rá.

A jövőben viszont rendkívül fontos szolgálatokat tehet az emberiségnek.

Szükség is lesz rá, mert az Európai Unióban több mint 90 atomerőművet zártak be, és a bezárások folytatódnak. Az Európai Bizottság 2021-2027-es költségvetésében 1,2 milliárd eurót szán nukleáris biztonságra.

„Az Egyesült Királyságban kb. 5 millió tonna nukleáris hulladék található. Eltakarításuk az egyik legnagyobb környezetvédelmi kihívás” – nyilatkozta a robotkentaurt is jegyző európai uniós RoMaNs (Robotic Manipulation for Nuclear Sort and Segregation) projekt koordinátora.