Az egyik vezető játékfejlesztő cég, a Unity nem emberek, hanem mesterséges intelligenciák számára dolgozta ki legújabb darabját, az Akadálytornyot (Obstacle Tower). Azért találták ki az egészet, hogy megítéljék: az MI ágensek milyen hatékonyan képesek kezelni az egyre nehezebb és kiszámíthatatlanabb száz szintet.

Minden egyes szint folyamatosan változik, sosem egyforma, az MI nem tudja előre, mit kell majd megoldania. Lényegében egyfajta kirakós játékot, puzzle-t kell abszolválnia, és a fejlesztők a díjakat is meghirdették: 100 ezer dollár az első győztes csapat jutalma.

Az Akadálytorony másik sajátossága: eleve úgy tervezték, hogy tesztmérceként (benchmark) tekintsenek rá, és pokoli nehéz legyen egy mesterséges intelligenciának.

Az algoritmusokat „megtestesítő” ágensek megerősítéses tanulással igyekeznek minél jobb eredményt elérni. A hatalmas adatsorokban mintázatokat kereső (és találó) legáltalánosabban használt tanulástechnikákkal ellentétben, a megerősítéses tanulással dolgozó MI-k pontosan nem definiált problémák megoldásánál szoktak remekül teljesíteni.

Az Akadálytorony újabb és újabb szintjei pont ilyen problémákat jelentenek. Az algoritmus a korábbi teljesítményéért kapott és beleprogramozott jutalom alapján képes új viselkedésformákat alkalmazni. Egy kicsit úgy teszi, mint ahogy a megdicsért – és jutalomban részesített – kutyák újabb trükköket sajátítanak el.

A játékhoz kapcsolódó algoritmus fejlesztése komoly kihívás a tervezőknek. Az Akadálytornyot eleve MI-nek találták ki, a fejlesztők munka közben sok kontroll-, képi és kognitív problémával szembesülnek. A fejlődéshez, az egyre nehezebb szintek abszolválásához viszont mindet meg kell oldaniuk.

A játékot humán versenyzők is letesztelték, és általában 15 szintig jutottak el.

A Unity februárban teszi közkinccsé az első 25 szintet, így a külsős fejlesztők hamarosan tesztelhetik algoritmusaikat. A 100 szint április közepére készül el, akkor indul élesben a verseny.