Ausztrál kutatók a Nagy Korallzátonyhoz lárvaállapotban lévő korallokat szállító robotot építettek. Bizakodnak, hogy a gép visszaad valamit a zátony „régi fényéből”, abból az állapotából, amikor a klímaváltozás negatív hatásai még nem váltak egyértelművé a csodálatos természeti képződményen.
Szeretnék visszafordítani a kifehéredési folyamatot.
Az iPadről vezérelt LarvalBot nevű gép a korábban a korall körüli ragadozókat üldöző és leölő vízalatti drón barátságosabb változata, egyben újabb kísérlet a robotika az UNESCO világörökséghez tartozó zátony, és általában a korallzátonyok megmentése, újjáélesztése közbeni alkalmazására.
A projektben résztvevő tudósok szerint munkájuk gyepszőnyegek termékenyebbé tételéhez hasonlít; annyi különbséggel, hogy fű helyett gyönyörű és bonyolult vízalatti ökoszisztémával dolgoznak.
A korallzátony lárvákkal történő behintése előtt a kutatóknak először meg kellett találni a „magokat.” Ennek megfelelően tavaly novemberben többmillió korallspermát és -tojást gyűjtöttek össze.
A zátony teljes „felújításához” évi több tízmillió „felnőtt” korallnak kellene képződnie. A kutatók technológiai cégeket is be akarnak vonni a kivitelezésbe, mert elképzeléseik robotika és más automatizációs technológiák nélkül megvalósíthatatlanok.
Robotból is többre lenne szükség…
„Egyelőre fel kell gyorsítani a folyamatokat, hogy lehetővé váljon korallok tömeges előállítása. Terveim szerint technológiai cégekkel kivizsgáljuk a zátony megújításának lehetőségeit, és megfelelő technikákkal úgy méretezzük a megoldást, hogy hatékony legyen” – nyilatkozta Taryn Foster, az egyik kutató.
LarvalBot decemberben végezte az első szállítást, fejlesztői most tervezik a második bevetést. Az októberre-novemberre előrejelzett küldetés egybeesik a korallzátony természetes szaporodási periódusával.
A robot alá fog merülni, többmillió lárvát széthint, amelyekből a remények szerint teljesen új korall fejlődik ki.
Tevékenysége ígéretes, csakhogy hiába a sok bébikorall, ha egyelőre nincs megfelelő mennyiségű érett egyed.