A viselője fizikai képességeit jelentősen feljavító exoskeletonok (robotizált külső testvázak) képregényekből, sci-fikből, és most már néhány példa után a való világból is ismertek.

Augusztus 15-én a harvardi kutató Conor Walsh a sétát és a futást megkönnyítő exo-rövidnadrágot mutatott be. Az 5 kilós, különleges ruhadarab derék körüli elemből és a hátsóra rögzíthető motorból áll. A szerkezet detektálja viselője testtartását, és annak megfelelően segíti a mozgásban. Az elem maximum 10 kilométerig bírja, azt követően kell csak újratölteni.

Biomechanikai szempontból a sétálás és a futás két teljesen különböző tevékenység, és míg a korábbi hasonló eszközök vagy az egyik, vagy a másik javítására összpontosítottak, addig az új darab mindkettőre.

„Egy lépéssel közelebb kerültünk a nemcsak egy tevékenységben, hanem mindennapos életünk többféle aktivitásában segítő eszközökhöz” – nyilatkozta Walsh.

Az előrelépéshez a Harvard és a Nebraskai Egyetem kutatóinak az adott személy aktuális tevékenységét 99 százalékos pontossággal detektáló három szenzort használó kontrollalgoritmust kellett fejleszteniük. Ez az algoritmus biztosítja, hogy a rendszer megfelelően reagáljon a bejövő adatokra.

A futópályától a hegymászó ösvényig, változatos környezetekben vizsgált exo-rövidnadrág séta közben 9,3, futásnál pedig 4 százalékkal csökkenti a viselője által „elhasznált” energiát. A számokból kikövetkeztethető, hogy egyértelműen növeli atléták teljesítményét. Mivel súlyának 90 százaléka a test tömegközéppontjának közelébe esik, egyes mozdulatokat könnyebbé tesz.

Az USA Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) által anyagilag támogatott első változat egészséges emberek teljesítőképességének növelését szolgálja, például katonák és más túlterhelt személyek használhatják, hogy célpontjukhoz kevésbé fáradtan érkezzenek meg.

A kutatók további változatokat terveznek, például stroke következtében mozgásukban korlátozott személyek számára, hogy szimmetrikusabban, hatékonyabban és gyorsabban mozoghassanak.

A terület jövője egyértelműen a terapeuta célokra még mindig használt, gyakran ügyetlen és nem is hatékony „kemény exo-ruhákat” váltó, az emberi testhez természetesebben illő puha textíliákból készült daraboké, és megjelenhetnek az ember-robot interfészeket a perifériális idegrendszer elektromos jeleinek dekódolásával feljavító, beültethető neuropótlások is.