2024 nagy részében az amerikai hadsereg 15. Tengerészgyalogos Expedíciós Egysége a Csendes-óceánon hajózva, dél-koreai, Fülöp-szigeteki és indonéz vizeken gyakorlatozott. A hajók fedélzetén kísérletet végeztek: a külföldi hírszerzésből történő válogatásért és a lehetséges helyi fenyegetések felderítéséért felelős katonák először használtak munkájukhoz generatív MI-t, egy, a Pentagon által finanszírozott eszközt.

Az új rendszerrel többezer nyílt forrású hírszerzési adatot, nem minősített írásokat, beszámolókat, videókat gyűjtöttek össze különböző országokból. Gyorsabban tették, mint korábban manuális eszközökkel: a külföldi forrásokat nagy nyelvmodellekkel (LLM) fordították le és készítettek összefoglalót róluk, míg a napi és heti hírszerzői jelentésekben a vezetők szintén használtak MI-t.

A rendszert a 2019-ben a CIA és az amerikai hírszerző közösség veteránjai által alapított Vannevar Labs fejlesztette. A startup a névadásban Tolkien által ihletett Palantir és Anduril, valamint a Seal AI mellett komoly érdemeket szerez az MI drónokon és autonóm járműveken túlmutató katonai alkalmazásában. Szoftveres forradalmat visznek véghez: teljesen átalakítják a Pentagon hadviselés és megfigyelés közbeni adatgyűjtését, kezelését és értelmezését.

A hadsereg gépilátás-modellt és hasonló mesterségesintelligencia-eszközöket legalább 2017 óta fejleszt, az emberi beszélgetésre képes megoldások viszont új határokat feszegetnek. A nevével „a huszadik század legfontosabb mérnöke”, az úttörő Vannevar Bush (1890-1974) előtt tisztelgő Vannevar Labs meglévő LLM-eket (OpenAI, Microsoft stb.) és néhány saját egyedi modellt használ a 2021 óta napi 180 országban, nyolcvannál több nyelven gyűjtött adatokhoz.

A startup technológiája képes közösségimédia-profilokat elemezni, Kínában is áttörni tűzfalakat, hogy hozzáférjen nehezen beszerezhető vagy online szinte megtalálhatatlan infókhoz. Munkáját az illegális árukereskedelmet azonosító rádióhullámokat monitorozó fizikai szenzorok segítik.

A Vannevar Labs MI-modelljei ezeket az infókat fordítják le, detektálják a veszélyt, politikai hangulatot – érzelmeket – elemeznek, az eredményt pedig a ChatGPT-hez hasonló chat interfész közvetítésével juttatják el az érintettekhez. A nemzetközi fentanil-kereskedelem ellátási láncaitól kezdve a Fülöp-szigeteki ritkaföldfémekig, változatos témákban szednek össze kritikus infókat, hogy az amerikai hadsereg azokra alapozva hozzon jó döntéseket.

A tapasztalatok pozitívak voltak, a rendszer nem hibázott fontos témákban. Hibák persze vannak, de azok inkább általánosak, például az időnként gyenge internetkapcsolat miatt lassabban szintetizálja az adatokat, pláne, ha fényképeket és videókat kell feldolgoznia.

Az első teszt, a „jéghegy csúcsa” után, idén februárban amerikai katonai vezetők a generatív MI masszív használatát vetítették előre. Kritikus hangok főként a kifejezetten szubjektív érzelemelemzés miatt aggódnak. Az MI ezen a területen a legkevésbé pontos, a Vannevar Labs rendszere viszont lényegében csak arra koncentrál egyelőre, hogy az adott anyag USA-barát vagy -ellenes. Propaganda azonosításában szintén bőven akad fejlesztenivaló rajta.