A seattle-i Allen Institute for Artificial Intelligence (AI2) központjának egyik épületében 14 különböző lakás berendezésére elegendő Ikea-bútort gyűjtöttek össze. A kutatók robotokat irányító, a maiaknál intelligensebb algoritmusok tervezéséhez használják majd őket.

Az otthoni robotok, például a Roomba csak azért működnek jól, mert egyszerű feladatokat kell végrehajtaniuk.

Ha viszont hatékonyabb vagy komplexebb navigációra van szükség még a legfejlettebb robotok is elakadnak. A kutatóknak ilyenkor őrült drága megoldásokat kell tesztelniük, és a költségek hatása korlátozó, mert ezeket a kiadásokat csak a legjobban menő laborok engedhetik meg maguknak.

Az AI2 változtatni akar a helyzeten. A napokban bejelentett RoboTHOR verseny (amelyben a THOR a The House Of inteRactions rövidítése) jobb navigáló algoritmusok fejlesztését szolgálja, és a robotikai kutatásokhoz nem elegendő anyagiakkal rendelkező laborok is részt vehetnek rajta. Az ötlet, hogy az MI fejlődéséből minél több kutatócsoport vegye ki a részét, a különböző közösségek egészítsék ki egymást, adják össze ismereteiket, és így a terület közelebb kerülhet az általánosabb (mesterséges) intelligenciához.

Ehhez terveztek egy könnyen átalakítható, zsúfolt, stúdióméretű szobát, 14 lakásváltozattal. A változatok és 75 más konfiguráció azonos virtuális replikáit a népszerű videojáték-motor Unity-ben hozták létre, és mindet (összesen 89 konfigurációt) szabad forrásúvá tették.

A realisztikus szimulációs környezetekben bármilyen navigációs algoritmus jól tesztelhető. A valóság fizikai jelenségeit (gravitációt, fényvisszaverődést stb.) a lehető leghitelesebben utánzó közegekbe teszik az AI2 robotjait.

Az algoritmusoknak a robotot egy szoba random kiválasztott pontjától egy ugyanabban a helyiségben lévő tárgyig kell irányítania. Az algoritmusnak csak a tárgy nevét kell megmondani, és ennyi információval kell sikeresnek lennie.

A feladat sokkal nehezebb az egyszerű navigációnál – a robotnak egyrészt meg kell értenie az utasítást, másrészt fel kell ismernie a tárgyat.

A verseny három szakaszból áll. Az elsőben 75 csak digitális szimulációban gyakoroltatják és hitelesítik az algoritmusokat. A másodikban a legjobbak négy új szimulációs és a szimulációval azonos fizikai környezetben mérettetnek meg. A harmadikban a legjobbaknak be kell mutatniuk, hogy algoritmusuk általánosítható, és működik az utolsó 10 digitális közegben és fizikai másaikban is. Az algoritmusok ezúttal az AI2 valódi robotjait fogják működtetni.

A környezeteket a verseny után is megtartják, és bárki használhatja őket, akárcsak a robotokat. Az Intézet bizakodik, hogy kezdeményezésükkel többen hozzáférhetnek máskülönben elérhetetlen forrásokhoz.