Egy friss MIT (Massachusetts Institute of Technology) piackutatás kimutatta, hogy az Ázsia-Csende-óceán térség vállalatai gyorsabban és jobban használják a gépitanulás-technológiákat, mint bárhol máshol a világon. Jelenleg ők vezetik az MI-alkalmazások piacát.
A szerzők a földkerekség különböző pontján tevékenykedő, változatos területeken érintett ezer vállalatvezetőt, vezetőségi tagot interjúvoltak meg. Kb. a negyedük dolgozik a régióban.
Az ázsiaiak 96 százalékának a cége használ MI-t, a világ többi részén 85 százalék a legjobb eredmény. 2017 óta mindenhol komoly emelkedés figyelhető meg. Úgy tűnik, nem meglepő módon, az ázsiai cégek profitálnak a legtöbbet a technológiából. Az ottani vezetők 46 százaléka mondta, hogy a befektetések megtérülése minden várakozásukat felülmúlta. A világ más tájain 37 százalék a legjobb átlag.
A cégek főként információs technológiáik kezelésére, ügyfélszolgálatuk javítására, és kutatásfejlesztésre használják az MI-ket. A sales és marketing területen szintén egyre többen élnek ezekkel a megoldásokkal: az ázsiaiak harmada már most is, 61 százalékuk 2023-ig mindenképpen. A Covid-19 hatásaként fellendült elektronikus kereskedelemmel tovább nő az MI-kkel működtetett online ügyfélszolgálatok szerepe.
Az ázsiai interjúalanyok közel fele arra panaszkodott, hogy a jóminőségű adatokhoz való hozzáférés hiánya hátráltatta cégük MI-ambícióit. Ha erősebb lenne a személyes adatok és a biztonság védelme, valamint az ezekre vonatkozó ipari szabványok is áttekinthetőbbek lennének, adatsoraikat nagyobb valószínűséggel osztanák meg más cégekkel. Nonprofit kívülálló vállalatok adatmegosztó platformjai jelenthetik a megoldást.
Az óriási léptékű fejlődés nem véletlen, hiszen a régió több kormánya jelentősen támogatja országa IT-infrastruktúráját.
Dél-Korea tavaly jelentette be, hogy 4 milliárd dollárral járul hozzá a helyi MI-alapú kutatásfejlesztésekhez. Szingapúr befektetőket vonzó akkreditációkkal látja el az arra érdemes startupokat. Kína 2017-ben mutatta be vitatott nemzeti MI-tervét, amelyben egy Pekinghez közeli 2 milliárd dolláros kutatóközpont is szerepel.
Az anyagból kiderül, hogy az MI főként ott szárnyal, ahol a kormány egyértelmű szabályozói környezetet biztosított, és intézményesen támogatják a területet. Minden országnak saját stratégiát kellene kidolgoznia a további MI-fejlesztésekre.
