A Google-hoz tartozó londoni DeepMind riválisa, a 2015-ben többek között Elon Musk által alapított OpenAI mesterségesintelligencia-kutatási szervezet eszközparkja új hardverrel, döbbenetes paraméterekkel rendelkező szuperszámítógéppel bővült.
Az OpenAI célja a kezdetektől fogva, hogy felépítsék a világ legkifinomultabb MI-jét. A Microsoft szuperszámítógépe tökéletes alap lehet hozzá – a hardver-hálózaton bivalyerős modellek képek, szövegek és videók több tízezres nagyságrendű tömegén gyakorolhatnak.
A komputernek a Microsoft Azure felhőplatformja ad otthont, maga a rendszer 10 ezer GPU-ból (grafikai processzor) és 285 ezer CPU-ból (központi feldolgozóegység) áll.
Az OpenAI különleges hozzáférést kapott a géphálózathoz. Szerintük a meglévő modellek mögötti elképesztő számítási kapacitás elvezethet az általános mesterséges intelligenciáig (artificial general intelligence, AGI). Egy ilyen MI szerteágazó területeken, akár azokat összekapcsolva is tudna eredményesen tevékenykedni.
De miért a Microsoft?
A redmondi óriás 2019-ben 1 milliárd dollárt fektetett a profitorientált OpenAI-ba. A nagylelkű befektetésért innovációik kereskedelmi forgalomba juttatását kérik cserébe. A befektetés része a világ öt legerősebb rendszere közé tartozó komputer is.
Sok szakértő szerint hamarosan itt lesznek a mai specialistákon – „szakbarbárokon” – jóval túlmutató általános mesterséges intelligenciák, „az” MI-k. Más prominens kutatók, például Yann LeCun vagy Demis Hassabis (DeepMind) viszont folyamatosan lehűtik a túlzott elvárásokat. Úgy tűnik, nekik lehet igazuk, és egyelőre távol vagyunk még az oly sok vitát kavaró gépi értelemtől.
Az OpenAI és a Microsoft mindenesetre úgy véli, hogy a szuperszámítógéppel megnyílt az út az egyszerre többszáz nyelvi és képmodellt futtató rendszerek felé. A Microsoft elmondta: a komputeren fejlesztett technológiákból az Azure ügyfelei is profitálhatnak.
Kérdés persze, hogy a jövő mennyire szól a szuperszámítógépekről, és hogy az AGI-hoz valóban (csak) rajtuk keresztül vezet az út?