Technológiai cégek, mint például a GoPro minden évben minél több funkciót igyekeznek minél kisebb „akciókamerákba” pakolni. Céljaik közé tartozik még, hogy ezek a kamerák ne okozzanak problémát a felhasználónak, véletlenül se érezzen pluszterhet.

A Washington Egyetem egyik kutatócsoportja figyelemreméltó eredményt ért el – új fejlesztésüket, egy, élő streamelésre alkalmas vezeték nélküli kamerát még egy bogár is képes hordani, mert annyira kicsi és annyira könnyű.

Az új gépecskével például rovarok élete tanulmányozható, mert egy liliputi méretű hátizsák segítségével az állat a hátán cipeli a kamerát. A fejlesztők olyan könnyű szerkezetet akartak kidolgozni, hogy ne zavarja a rovarok mindennapjait, rutintevékenységeiket ugyanúgy végezhessék el, mint eddig, viszont legyen elég erős ahhoz, hogy élőfelvételeket közvetítsen okostelefonra.

Az eredmény egy parányi robotikus torony, amelyen keresztül valósidőben, a bogár szemével, az ő nézőpontjából láthatjuk környezetét. A kamera a maga kategóriájában világelső, és a célnak minden szempontból megfelel: minimálisan sem zavarja az ízeltlábú mobilitását.

A legnagyobb kihívást a méret jelentette, hogy a gépecske elférjen egy gyászbogár vagy egy büdösbogár hátán. Mindkét állat arról ismert, hogy emelkedőkön is apró tárgyakat cipelnek magukkal. Ha kell, fél grammnál nagyobb tömeget is képesek megmozgatni.

Mivel még egy mai okostelefon kamerája is túl nagy lett volna, a kutatók az állatvilághoz fordultak inspirációs forrásként: a legyekhez, ahogy ők látják a világot: a mozgást széles térben detektálják, viszont a kép kicsi területeire is tudnak összpontosítani, csak azt látják nagyon nagy felbontásban. Ezzel a munkamegosztással, ahogy a szem „csak” például a célpontokra fókuszál, sokkal kevesebb terhelés nehezedik az állat pici agyára.

A légy összetett szeméhez hasonlóan, a kamera látómezője ugyan széles, viszont a kép csak egy kis részen kifejezetten éles. A felvétel kb. pont annyira jó, mint amennyit egy bogárbarát hátizsáktól elvárunk; érzékeltetésként: másodpercenként mindössze 1-5 képkocka (frame) pereg.

A kutatók előbb-utóbb felhagyhatnak a „bogárállvánnyal”, és a kamerát például rovarméretű megfigyelő robotba ágyazhatják.