Az amerikai techóriások milliárdokat fektetnek mesterségesintelligencia-fejlesztésekbe. Egy 2018-as tanulmány alapján a tíz legnagyobb 1998 óta 8,6 milliárd dollárt költött szakterületi startupok felvásárlására. A kutatásokra szintén komoly összegeket áldoznak.

Az Egyesült Államok kormánya eközben úgy látja, hogy MI fegyverkezési versenyben élünk, amelyben az országban rendkívül erős privát szektor kitüntetett szerepet játszik. Egy friss beszámoló alapján csak a versenytársakkal való lépéstartáshoz legalább évi 25 milliárd dollár kellene.

A kormány részéről a Nemzeti Tudományos Alap és a DARPA (a Védelmi Minisztérium Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége) kritikus szerepet játszott a gépitanulás-forradalomban. Nagyhatalmak közötti újabb fegyverkezési versenyre azonban egyáltalán nincs szükség, másrészt ez az amerikai kormány a jelenleginél nagyobb szakterületi költését is jelenti.

A Fehér Ház 2021-es költségvetéséből 180 millió dollárt szánnak hét új MI kutatóközpont létrehozására. A kormány részéről a Nemzeti Tudományos Alap, a Mezőgazdasági Minisztérium, néhány ügynökség a finanszírozó, míg a magáncégek közül a Dell, a Facebook és a Netflix 300 millióval száll be.

Az új létesítményekben alapkutatással és ipari alkalmazásokkal egyaránt foglalkoznak majd.

A Texasi Egyetem Gépi Tanulás Alapjai Intézet neve magáért beszél, az MIT (Massachusetts Institute of Technology) leendő központjában az MI-t a fizika fontos problémáira fogják alkalmazni. Az Oklahoma Egyetem intézetében a tervek szerint extrém időjárási előrejelzésekkel, óceánok feltérképezésével és a természetes erőforrások megőrzésével foglalkoznak. Az Illinois Egyetemen két központ is nyílik: az egyikben a gépi tanulást alkalmazzák orvosi felfedezésekre, a másikban a gépi tanulást és látást, és a robotikát a mezőgazdaságra. A Davisi Kaliforniai Egyetemen az MI élelmiszerbiztonságot növelő lehetőségeit tervezik tanulmányozni, a Colorado Egyetemen pedig azt, hogy az MI hogyan segíthet közép- és főiskolás diákokat a tanulásban.

Az amerikai kormány összesen 2 milliárd dollárral támogatja a nem katonai MI-kutatásokat a következő két évben (ebben benne van az említett intézetekre szánt összeg is), amiből 850 milliót jövőre tervez elkölteni. Katonai MI-re 4 milliót irányoz elő ezekre az évekre.

Összehasonlításként, a tagállamok kiadásai mellett, az EU 2018 és 2020 között 1,8 milliárd dollárt költött (és tervez költeni) gépi tanulásra. 2020 és 2022 között például Franciaország ugyanennyit tervez ugyanerre a szakterületre. A kombinált köz- és magánszféra éves uniós költése 24 milliárd dollár.

Kína évi 2 milliárd dollárt költ katonai, 8,5 milliárdot civil MI-kutatásokra. Dél-Korea 1,8 milliárddal számol 2022-ig.