A kaliforniai Stanford Egyetem kutatói az amerikai Nemzeti Tudományos Alappal és az USA Antarktika Programmal együttműködve, több drónos képalkotó rendszert állítottak munkába a legdélebbi kontinensen, az Egyesült Államokhoz tartozó McMurdo állomáson.

A drónok rendeltetése, hogy segítsenek az összesen 1 milliónál több állatból álló Adélie pingvinkolóniák megfigyelésében. A rendszer 2 négyzetkilométeres területen mintegy 300 ezer fészkelő párról, egy másikon pedig 3 ezerről generált részletes vizuális anyagot.

Korábban ezeken a helyszíneken több mint két napot időztek az ember által vezetett drónok. Most viszont mindkettővel két és félóra alatt végeztek.

A gyorsabb kivitelezés egy úttervező algoritmusnak köszönhető. Az algoritmus koordinálta a drónokat; hol kettőt, hol négyet, biztosította az eredményes lefedettséget, miközben korlátozta a visszaléptetést és a felesleges plusz-utazgatást.

A légből készült eddigi pingvin-megfigyeléseket általában helikopterről vagy drónról végezték, drónrajt még nem használtak hozzájuk.

Helikopterről nagyon jó minőségű képeket készítettek, a költségek viszont magasak voltak, sok üzemanyag fogyott el, és a madarakat is nagyobb eséllyel zavarták. Magányos drónokkal túl időigényes a megfigyelés, ráadásul biztonságos távolságból, a kolóniától legalább 5 kilométerről kell útnak indítani őket. A navigációjuk sem könnyű, és mindezek tetejébe elemeik élettartama is komoly probléma. Csupán 12-15 percig bírják, így gyakran kell oda- és visszarepülni, a töltőállomásra.

Mivel az Antarktiszon dolgoznak, az időjárási és légköri viszonyok sűrűn, sokszor egyik pillanatról a másikra változnak. A gyorsaság ezért is kitüntetetten fontos.

„Autonóm robotok alkotta csoportok tényleg hatékony segítséget jelenthetnek a világ kezelésében, megváltoztatásában, vagy a környezetünk korábban elképzelhetetlen léptékű átalakításában” – jelentette ki az algoritmus egyik fejlesztője, Marc Schwager, stanfordi kutató.