1831-ben egy vulkánkitörés annyi kéngázzal árasztotta el az eget, hogy csaknem két Fahrenheit-fokkal lehűtötte a bolygót, éhínséget, pusztulást és társadalmi feszültségeket okozva. A hatás mértékéről mindent elmond, hogy az északi féltekén még a Napot is másként látták. Éltető csillagunk komor kékre, más korabeli jelentések szerint lilára és zöldre is váltott.
Közel két évszázad telt el, de egészen mostanáig fogalmunk sem volt, melyik vulkán idézte elő a súlyos változásokat, rengette meg kegyetlenül a természet rendjét.
A Proceedings of the National Academy of Science tudományos folyóiratban megjelent friss tanulmány szerzői viszont magyarázatot és nevet találtak a titokra – a Japán és a Szovjetunió/Oroszország közötti máig húzódó határviták egyik alanya (a második világháborút lezáró békeszerződést ezért nem írták még alá), a Kuril-szigetek középső csoportjába, 1875 és 1945 között a Japán Birodalomhoz tartozó Szimusiron lévő Zavarickij vulkán volt a vétkes.
Az áttörést jégmag-mintákban talált, a Zavarickijhez tökéletesen illő hamu mikroszkopikus vizsgálata hozta el. A tudomány és a technológia csak az utóbbi években jutott el addig, hogy a sarki jégmagokból az emberi haj átmérőjének tizedrésze, mikroszkopikus méretű hamuszilánkokat tudjunk kivonni, és részletes vegyi elemzésnek vessük alá őket – magyarázza Will Hutchinson, a skót St. Andrews Egyetem geológusa.
A szigetcsoporton sok vulkán található, több tucat ma is aktív, viszont annyira távoliak mindentől, annyira nehéz megközelíteni bármelyiket is, hogy a zömüket nem tanulmányozzák. Ezért tartott még a mai technológiával is sokáig, amíg – orosz és japán kollégák segítségével – a Zavarickijről is mintához jutottak. A jégmag és a vulkán hamuszilánkjait összehasonlítva, jött a Heuréka-pillanat.
A felfedezés arra is emlékeztet, hogy a földkerekség vulkánjai közül sokat ma sem figyelünk eléggé, holott például a Kuril-szigeteken jelentős a vulkanikus tevékenység. Például a klímaváltozás klímakatasztrófává válását megelőzendő, sokkal alaposabban kellene ismernünk őket.
