Képzeljük el, hogy hazaértünk a munkából, pocsék a hangulatunk, okos hangfalunk automatikusan „leszkenneli” az érzelmi állapotunkat, és megnyugtató muzsikával kedveskedik nekünk.

Utána képzeljük el azt is, hogy a rendőrség kihallgatja a közeli országút alatt bombák elhelyezésével gyanúsított, de mindent tagadó személyt. Feltételezett cinkostársairól mutatnak fényképet, ám változatlan tagad. A helyiségben lévő antenna figyeli a szívverését, miközben ő a fotót nézi. Az adatokat mesterséges intelligencia elemzi, és megállapítja, hogy az illető érzelmei nagyon mást mutatnak, mint amit elmondott.

A Londoni Queen Mary Egyetem kutatói a szívritmus apró változásait észlelő rádióhullámokat használva, tanítják meg egy mély mesterséges ideghálónak a jelek értelmezését, hogy találja ki belőlük: milyen érzelmekre utalnak.

Kicsi rádió adóvevővel dolgoztak, az azzal összegyűjtött adatokat különféle szívritmusokat tartalmazó adatbázisba tették. A szívritmusok érzelmi állapotoknak felelnek meg, alanyaikat erősen emocionális videók nézése közben figyelték meg. A nyugalomnak, a félelemnek, az undornak és az örömnek feleltek meg.

A kutatók alanyaikat elektrokardiogrammal is leellenőrizték, hogy biztosak legyenek az antenna által rögzített adatok pontosságában. Az adatokat mesterséges idegháló vizsgálta. 71 százalékos pontossággal dolgozott, azonosított érzelmi állapotokat.

Teljesítménye jobb, mint egy, korábban bő 60 százalékot teljesítő, szintén gépitanulás-alapú rendszeré. Az előbbinek ráadásul sokkal több munkát kellett elvégeznie, alaposan meghatározott jegyeket kivonatolt adatsorokból. Az ideghálók jobban dolgoznak, pontosabb eredményekre képesek az idő által erősen meghatározott adatsorokkal, például a rádióhullámokkal, mint a hagyományosabb mesterségesintelligencia-technikák.

A fejlesztéssel az egészségügyben és a wellness-iparban dolgozók jobban megérthetik betegeik, ügyfeleik érzelmi állapotát. Másrészt viszont kevésbé gyógyító, építő-szépítő területeken, például – és valószínűleg elsődlegesen – a nemzetbiztonságban is hasznosíthatják. Ez utóbbi alkalmazásokhoz sok előzetes kutatásra lesz még szükség.

A 71 százalék távolról sem ideális, és a gépi értelem egyelőre érzelmeinket nem teljes komplexitásukban észleli, az új fejlesztéssel viszont közelebb kerültünk az ilyen rendszerekhez.