Az automata fegyverek története hosszú, jó ideje kísérleteznek velük. A mesterséges intelligencia azonban teljesen átírhatja ezeket a fejlesztéseket, megváltoztathatja a fejlesztések irányát.

Ha az MI céloz, és határozza meg a golyó útját, csökkennek a kockázatok, titkosügynökségek könnyebben megölhetnek ellenséges személyeket, szervezhetnek merényleteket.

Minden országnak tényleg meg kell védenie magát, de a mesterséges intelligencia által lehetővé vált politikai gyilkosságoktól feláll a hátunkon a szőr, és jelzik, hogy a gépi értelem a béke és a demokrácia terjesztése mellett kevésbé nemes célokra is felhasználható.

Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad mesterséges intelligenciával segített – távirányított – mesterlövésze tavaly novemberben agyonlőtte Irán vezető atomtudósát, a középkeleti állam atomprogramjában állítólag kulcsszerepet játszó Mohsen Fakhrizadehet. A kutató Teherán közelében vezette az autóját, a lövések annyira pontosak voltak, hogy a mellette, az anyósülésen ücsörgő feleségének a haja szála sem görbült.

Mesterséges intelligencia nélkül nem, de legalábbis így biztos nem valósulhatott volna meg a gyilkosság.

Az izraeliek darabonként csempészték be Iránba a géppuskát és a robotikus vezérlőrendszert. Iránban tartózkodó ügynökeik titokban összeszerelték a fegyvert, és egy, a tudós otthonához közel parkoló kamerás pickup teherautóra rögzítették. Kamerával szintén felszerelt másik teherautó figyelmeztette a mesterlövészt, amikor Fakhrizadeh autója a közelben járt. A fegyvert működtető személy egy másik országban, meg nem nevezett helyen tartózkodott.

Az ügynökség a fegyveres teherautóból a mesterlövészhez műholdon keresztül küldött videóknál 1,6 másodperc késéssel számolt. Ezt is figyelembe vették ahhoz, hogy mikor kell tüzelnie. A rendszert eleve úgy programozták, hogy kalkulálja be a késést, és hozza szinkronba a kocsi sebességével.

A mesterlövész végül a célpontot automatikusan megtaláló tizenöt lövedékkel ölte meg a tudóst.

A Moszad mesterséges intelligenciával vezérelt fegyverrendszere nem egyedi eset. Máshol is MI segédkezik a célzásnál és egyéb funkcióknál. Líbiai alakulatok tavaly például a levegőből támadtak autonóm fegyveres járművekkel az ellenségre.

A dél-koreai DoDeam vállalat automatikus őrtornyai kamerákkal, hőkamerákkal és lézeres távolságméréssel személyek hő- és mozgásmintáit azonosítják. Az észt Milrem Robotics földi robotja változatos távirányított fegyverekkel, köztük golyószóróval, rakétákkal és drónokkal szerelhető fel.

Ha valahol, akkor ezen a területen tényleg szükség lenne komoly szabályozásra. Csakhogy, pont a terület jellegéből fakadóan, itt folyhatnak a legtitkosabb kutatásfejlesztések.