Az infokommunikációs technológiákat uraló nagyvállalatok között óriási a versengés, hogy melyikük lesz a legeredményesebb a kvantumszámítógép fejlesztésében.

Néhány tény a verseny érzékeltetésére: az IBM 127 kvantumbites (qubit) processzort épített ezer qubites kvantumrendszerhez. Kínai kutatók megépítették világ leggyorsabb kvantumszámítógépét. Tízszer gyorsabb, miközben a Google kvantumrendszere időkristályok tanulmányozásában segít tudósokat.

A kvantuminformatikában felpörögtek az események.

A nagyvállalatok egymás közötti, illetve az amerikai-kínai folyamatos rivalizálás mellett, tőlük függetlenül, a beszédes nevű bostoni QuEra Computing kétszázötven qubites kvantumszimulátor fejlesztését jelentette be.

A speciális rendeltetésű gépet egyedi problématípusok megoldására találták ki. A róla készült demonstrációs anyagban például kvantumbitekből készült Mario látható mozgás közben (lásd az alábbi képen).

A gép az eddigi utolsó lépés a kvantumszámítások mérettartományának bővülésében. Elvileg elég egyszerű a képlet: minél több a kvantumbit, annál több információ tárolható és dolgozható fel a géppel. Ez azért fontos, mert így egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy elméletek mellett, praktikus problémákat is megoldjunk ezekkel a szerkezetekkel.

A Google 2019-ben jelentette be, hogy ötvenhárom qubites új gépével elérte a kvantum-elsőséget, azaz a gép hagyományos komputerekkel kezelhetetlen problémákat képes megoldani.

Az IBM kihívásként értelmezte a Google fejlesztését, és ugyanabban az évben ők is bejelentettek egy ötvenhárom qubites saját kvantumszámítógépet. 2020-ban az IonQ prezentált egy harminckét kvantumbites rendszert, elmondásuk alapján az akkori világ legerősebb gépét.

Az IBM 2021-ben sem maradt tétlen, novemberben 127 qubites új processzor sikeres fejlesztéséről beszéltek. A QuEra Computing nem sokkal később ismertetett rendszere (döbbenetes módon) majdnem a kétszerese ennek, sőt, az összes vetélytársénál több kvantumbitből tevődik össze.

De nemcsak a qubitek száma számít. A QuEra gépe például jobban programozható, mint a többieké. Minden egyes qubit egyetlen darab ultrahideg atom. Az atomokat lézerekkel rendezték el pontos rendben – a gép ezért programozható, ezért dolgozhatnak vele és ezért rekonfigurálható valós időben.