Az IEEE Spectrum szakportál immáron kilencedik alkalommal készítette el éves programozási nyelv toplistáját. Idén átalakították, finomhangolták az interaktív rangsoroló programot, különféle források mérési módszereit kombinálva, még változatosabb paramétereket figyelembe véve becsülték meg a programozási nyelvek népszerűségét.

Egy rangsorolás (lásd a 2. ábrát) hiába tűnik evidensnek, a valóságban nagyon nem az. A határesetek és a szokatlan hibridek miatt minél diverzifikáltabb, annál hitelesebb a módszer. Például a hasonlóságokra vagy az eltérésekre célszerűbb összpontosítani? Vagy mikortól tekinthető egy sokadik variáns önálló nyelvnek?

Mi tekinthető egyáltalán programozási nyelvnek? Megoszlanak a nézőpontok, és sokak véleményével ellentétben, az IEEE Spectrum a HTML/CSS-t például annak tartja.

Új és régi módszerrel egyaránt, a tavalyihoz hasonlóan a Python idén is változatlanul vezeti a listát, de a C szorosan ott van a nyomában, sőt, a C és a hasonló nyelvek (C++, C#) együttes pontszáma valamivel magasabb, mint a Pythoné. A Java és a Javascript sem veszített népszerűségéből, utóbbit az egyre bonyolultabb weboldalak és böngészőn belüli eszközök teszik különösen fontossá.

A nagyágyúk mellett figyelemreméltó az SQL növekvő népszerűsége. Nem véletlen, hogy egyre több álláshirdetésben keresnek csak SQL-programozót, és még többen valamilyen nyelvhez plusz SQL-hez értő szakembert.

Az IEEE Spectrum szerint nem ez a legelbűvölőbb nyelv, és valószínűleg nem fogjuk használni a következő világmegváltó algoritmus megírásához, viszont aranyat ér, ha rendelkezünk SQL-ismerettel, tapasztalattal.

Ez azért lehet, mert manapság sok alkalmazáshoz van a háttéradatbázissal (a helyi erőforrás-korlátokat kiiktatandó, gyakran hálózaton keresztül) kommunikáló előtér- és middleware-réteg. Viszont teljesen felesleges meghackelni a saját adatbázist és a kapcsolódó hálózati interfész-protokollt, ha hozzáférhető egy csomó SQL-implementáció. Nagy az esélye, hogy valamelyik passzol is nekünk.