Jó ideje léteznek autonóm fegyverek, fejlődésük a mesterségesintelligencia-kutatásokkal és a technológia térhódításával párhuzamosan halad, hamarosan elérik – vagy már el is érték – az autonómiának azt a szintjét, amikor maguk döntik el: lőnek-e a célpontra vagy sem.

Teljesen autonóm drónokat a 2020-as líbiai polgárháborúban használtak először, hasonló légi járműveket az ukrajnai orosz invázió során szintén bevetnek. Az autonóm fegyverek rövid időn belül elfogadottak lehetnek a hadviselésben, ha csak a világ vezetői nem tesznek ellene valamit.

2021-ben az ENSZ 125 tagja MI-fegyverekre is akarta alkalmazni a másokra már létező tiltásokat és korlátozásokat. A próbálkozást Oroszország és az USA ellenállása miatt nem koronázta siker. Most viszont a holland és a dél-koreai kormányok által februárban szervezett első Felelős Mesterséges Intelligencia a Hadászatban (REAIM) csúcson, Hágában hatvan ország képviselői támogattak nem kötelező érvényű határozatot a katonai MI felelős fejlesztéséről, telepítéséről és használatáról. Az USA és Kína a határozat mellett van, Oroszország viszont nem.

A szövegben leírták, hogyan alkalmazható az MI katonai célokra, hogyan változtathatja meg a világpolitikát, és a kormányoknak hogyan kellene megközelítenie. Kormányokat, magánvállalatokat, akadémiai szervezeteket és NGO-kat szólítanak fel együttműködésre, hogy közösen dolgozzák ki a felelős katonai MI-használat irányelveit. Az országok több pontban egyetértettek.

Például abban, hogy az adatokat a nemzeti és a nemzetközi törvények szerint kell kezelni. MI-rendszerek fejlesztőinek minél előbb adatvédelmi mechanizmusokat kell megfogalmazniuk.

Embereknek kell felügyelniük a katonai Mi-rendszereket, amelyeket minden felhasználónak ismernie és értenie kell. A felhasznált adatokat és a lehetséges következményeket úgyszintén.

Kormányoknak és más érintett szereplőknek (akadémiai világ, magáncégek stb.) közösen kell promótálni a felelős katonai MI-t, ki kell dolgozniuk hozzá a kereteket és a szabályozást.

Kormányoknak meg kell osztaniuk egymás között a vonatkozó infókat, megvitatni a normákat és a leghelyesebb gyakorlatot.

Az USA korábban tizenkét pontos állásfoglalást tett közzé a témáról, több megtalálható a határozatban, az MI által vezérelt nukleáris fegyverek tilalma és a katonai MI-rendszerek egyértelmű leírásának kötelezővé tétele viszont nem. Kína erkölcsi irányelvek megfogalmazására szólította fel a kormányokat.