Miközben a mesterséges intelligenciával leginkább foglalkozó nagyágyúk rengeteg pénzt és időt fektettek a piacot megcélzó, kereskedelmi beszédtechnológiákba, beszélgető appokba, addig a Microsoft egy hatalmas ugrással, az OpenAI nagy nyelvmodelljeivel (large language models, LLM), azokat világszerte, felhasználók széleskörű rétegeihez eljuttatva, mindet lekörözte.

Pedig a többiek az utóbbi tíz-tizenöt évben igencsak nagy csinnadrattával dobták piacra beszélgető ágenseiket: az Amazon Alexát, az Apple Sirit, a Google az Asszisztenst. A Microsoft sem tétlenkedett, ők is bevezették, fel- és megújították, végül leselejtezték a Cortonát.

Az OpenAI partnerséget választották helyette, és ChatGPT virális jelenséggé vált.

Az Apple 2011-ben tette fel Sirit az iPhone-ra. Az első években komoly pluszbevételt termelt, de aztán egyre bonyolultabbá vált, a cégtől szokatlan módon már nem kifejezetten ergonomikus megoldás. Úgy tervezték, hogy kulcsszavak kolosszális listájának lekérdezésével több nyelven válaszoljon a kérdésekre. Komplexitása minden új funkcióval olyannyira nőtt, hogy egyesek szerint adatbázisát a semmiből kéne újjáépíteni. A frissítések ritkák, a bot mai formájában egyre alkalmatlanabb bármire, nem veszi fel a versenyt a sokoldalúbb megközelítésen alapuló ChatGPT-vel.

Alexa 2014-ben került piacra, és az Amazon egy sereg hardverbe integrálta: ébresztőórába, konyhai berendezésekbe stb. Az Apple App Store mintájára „képesség-könyvtárat” fejlesztett hozzá, a hangasszisztenst sokan sokféleképpen szabták személyesre: egyszerű játékokat játszik, ki- és bekapcsolja a világítást. Csakhogy a felhasználók többsége szerint nehezebb kezelni, mint az okostelefonos appokat. Az elvárásokkal szemben, az e-kereskedelenre sincs különösebb hatása, 2022-ben pedig többmilliós veszteséget generált.

Az MI-fejlesztés egyik világvezetőjének számító londoni DeepMinddal megerősödött Google Asszisztense 2016-ban indult, az Apple-el és az Amazonnal ellentétben nem feltétlenül bukástörténet, mert a transzformer architektúra és több jól működő LLM úttörője lett. Alexáéhoz hasonló könyvtárat építettek hozzá, ami egyáltalán nem vált be, mert a pénztermelő webes keresések helyett inkább a villany leoltására, zenék lejátszására kérik tőle. A cég 2022 kései hónapjai óta kevesebbet fektet bele.

A transzformer 2017-ben, a Meena nyelvmodell 2020-ban épült, utóbbit a mérnökök beintegrálták volna az Asszisztensbe, de a vezetőség másként döntött, szerintük nem felelt meg a Google biztonsági és tisztesség-szabványainak, ráadásul pont akkor rúgtak ki két ismert mesterségesintelligencia-etikust is, úgyhogy túl sok lett volna az LLM integrálása. Legfrissebb fejlemény, hogy a decemberi vészharang-kongatás után, múlt héten a Meena utódján, LaMDA-n alapuló Bard chatbotot ugyan korlátozott mértékben, de elérhetővé tették, és úgy tűnik, hogy most erősen beindul.

A Microsoft chatbot-sikere a diszruptív innováció (ld. második ábra a hagyományosan fejlődő és a diszruptív technológiák közötti különbségről) klasszikus esete: egy feltörekvő startup, az OpenAI előállt egy, a vetélytársak által nem elég jónak tartott termékkel, ami aztán bőven rávert az övékére. Az ideális LLM-ért folyó verseny ezzel nyilván nem ért véget, de az első nagy csatát mindenképpen a Microsoft – és persze az OpenAI – nyerte.