Oroszország nemcsak a helyi online tartalom szigorú ellenőrzésével gyakorolja „digitális szuverenitását,” hanem a gazdasági szankciók bevezetése után, a szolgáltatásoktól a pénzügyekig, a hardvertől az ellátási láncig, a teljesen önellátó technológiai ökoszisztéma kiépítésének gondolatát kezdték gőzerővel promótálni. Az infokom, elektronikai szektornak korábban soha nem látott, 41,2 milliárd dollárnyi anyagi támogatást ígértek 2030-ig.

Súlyos kihívásokat kell megoldaniuk. A chipipar kormányzati becslések szerint is tíz-tizenöt éves lemaradásban van a fejlett világhoz képest. Az invázió előtti éves techimport kétharmada az EU-ból és az USA-ból érkezett. A Bank of Finland becslése alapján az ezirányú import egy év alatt harminc százalékot esett…

A csúcstechnológiai ágazatban egyébként is kullogó ország ipari fejlődése megállt, az invázióval olyan cégek termékeinek inthettek búcsút, mint például a Cisco, a SAP, az Oracle, az IBM, a TSMC, a Nokia, az Ericsson és a Samsung. A techszektor hagyományos nemzetközi kereskedelem nélküli újjáépítése a brüsszeli Bruegel agytröszt szerint visszatérés a Szovjetunióhoz. A chipüzletben csak csempészekre és a területen szintén gyengélkedő partnerekre, például Kínára számíthatnak, miközben a legjobb szakemberek jelentős része emigrált már.

A technológia ökoszisztémát az invázió előtt is igyekeztek speciális projektekkel erősíteni. Az egyiket, a nanotechre fókuszáló Rosnano állami vállalatot most fogják megszüntetni, míg a legjelentősebb, a 2010-ben alapított „orosz Szilícium-völgy”, a dél-moszkvai Skolkovo high-tech csomópont, a kezdeti nagy remények ellenére, semmivel sem lett több a világ átlagos technológiai parkjainál.

Pedig a vezetőségben a Google, az Intel, a Nokia és a Siemens képviselői is ott ültek, és még az MIT (Massachusetts Institute of Technology) is – az FBI érdeklődését felkeltő – együttműködési szerződést írt alá velük. A Skolkovo Alapítvány egyik tanácsadója az Állami Duma később meghatározó ellenzéki szereplője, az azóta ukrán állampolgár Ilja Ponomarjov volt – ő szavazott egyedül a Krím annexiója ellen –, akit hamarosan alapítványi pénzek szabálytalan kezelésével vádoltak, majd elhagyta az országot, és ma úgy gondolja, hogy feleslegesen dolgoztak a parkon, a startupokon alapuló szélesebb vállalkozói ökoszisztéma kialakításán.

Az invázió utáni elszigeteltség miatt Skolkovo összeomlott, sikeres orosz startupok a túlélésért küzdenek, eltűntek a külföldi befektetők – 2022-ben az ország vállalataiba fektetett kockázati tőke ötvenhét százalékkal csökkent. Az alapításnál bábáskodó egykori miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev decemberben jelentette be, hogy az idén februárban szintén szankciólistára került high-tech központ az önellátás jegyében átalakítja tevékenységi körét, és NATO-n kívüli, ázsiai, latin-amerikai és közép-keleti országokkal igyekeznek együttműködni.

Az invázió kezdete óta egyesülési és akvizíciós hullám söpört végig a vállalati szektoron. Külföldi tulajdonosok sora annyira sietett elhagyni a piacot, hogy áron alul értékesítették vállalataikat, cégeik helyi leányvállalatait. A riválisok távozásából többen hasznot húzták, leginkább a VKontakte profitált belőlük, és az orosz gazdaság összességében a vártnál valamivel jobban teljesített 2022-ben. Az emigrációt választó szakemberek és külföldi szakértők szerint a nyereségek azonban tiszavirág-életűek lesznek. Egyelőre senki nem látja a háború végét, hivatalos statisztikák alapján a lakosság háromnegyede támogatja azt.

Attól is tartanak, hogy a digitális ipar jelenlegi szintjének fenntartásához sem maradtak elegen, és Moszkva ugyan próbálja hazacsábítani a techszektorban dolgozókat, de sokuk mindaddig nem szándékozik visszatérni, amíg Putyin az elnök.

A szakemberhiány egyébként már az invázió előtt érzékelhető volt. A Gartner 2021 végén megjelent anyagában a képzett digitális munkaerő hiányának ötven százalékos növekedését prognosztizálta 2025-ig. Egymillióval több magasan képzett infokommunikációs dolgozóra lenne szükség – és ezt még a tömeges kivándorlás előtt írták.