Nemzetközi kutatócsoport három mesterségesintelligencia-alapú chatbotot, az OpenAI ChatGPT-jét és GPT4-ét, valamint a GPT-3-ra épült Copy Ai-t felkért, hogy harminc másodpercen belül a lehető legtöbb példával álljanak elő a kötél, a doboz, a ceruza és a gyertya kapcsán. 256 embernek is ugyanezeket a feladatokat osztották ki.

A modelleknek a tárgyak eredeti és kreatív használatára ösztönző promptokat adtak meg, elmagyarázva, hogy a minőség fontosabb a mennyiségnél. Tárgyanként mindegyiket tizenegyszer tesztelték.

Az MI és az emberek válaszait két módszerrel értékelték ki. Az elsőnél algoritmus pontozta a tárgy javasolt használata és eredeti rendeltetése közötti kapcsolatot. A másodiknál hat embernek kellett egytől ötig terjedő skálán pontoznia, majd átlagolnia. Egyikük sem tudta, hogy egyes válaszok MI-től érkeztek.

Érdekes eredmények születtek: a chatbotok az embereknél magasabb átlagpontszámot értek, a legjobb humán válaszok viszont magasabb pontot kaptak.

A kutatással nem azt akarták bizonyítani, hogy az MI kreatív feladatokban képes helyettesíteni az embert, ugyanakkor filozófiai kérdéseket is felvetett: melyek a csak ránk jellemző tulajdonságok? Az utóbbi években a technológia egyre jobban utánozza a humán viselkedést, és a jövőben még markánsabb lesz ez a trend.

Az a tény, hogy a gépek jól teljesítenek kreativitás-feladatokban még nem jelent eredeti gondolatokat. Fekete dobozok: nem tudjuk, milyen adatokon gyakoroltatták őket, hogyan generálják válaszaikat. Valószínűleg egyik sem állt elő új, kreatív ötlettel, hanem a gyakorlóadatokban látottakat adták vissza. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy egyes speciális feladatoknál kiválóan teljesítenek, viszont ha csak kicsit változtatunk a prompton, rögtön összezavarodhatnak. Meg kellene vizsgálnunk a feladat és a hozzá használt, mérni próbált kognitív képesség közötti kapcsolatot.

A kutatás egy másik „forró” kérdést is felvet: mit jelent egy számítógépnek, ha átmegy embereknek kitalált teszteken? Mert a siker sem bizonyítja kizárólag ránk jellemző tulajdonságok kifejlődését. Az ilyen vizsgálódásokkal viszont jobban megértjük, hogy az ember és a gépek hogyan közelítik meg a kreatív feladatokat.