Frank Herbert epikus sci-fije, a Dűne első kötete 1965-ben, a filmes adaptáció első része 2021-ben, második része idén jelent meg. A képzeletbeli Arrakis bolygó sivatagi tája mindannyiunk tudatába rögzült, a teljes testet elfedő „cirkoruhával” (stillsuit) együtt.

A mikro szendvicsanyagból készült ruha hatékony szűrő- és hőcsererendszer, a bőrön lévő rétege porózus, a veríték a test lehűtését követően tűnik el belőle. A következő rétegben hőcserélő szálak és hőkiválasztó vannak. A folyadék keringéséhez a test mozgása, elsősorban a légzés szolgáltatja az energiát. A gyűjtőzsebekben visszanyer víz a nyaki csövön szívható ki. A sivatagban az emberek szűrőt viselnek az arcukon, a kilégzés azon keresztül megy.

A szűrő mindenféle folyadékot újrahasznosít, a cirkóruha nagy előnye, hogy viselője vízszintjét külső forrás nélkül tudja feltölteni, tehát a legzordabb körülmények között sincs másra utalva.

Az ötlet ugyan sci-fiből ered, de oly sok sci-fi ötlethez hasonlóan, valóságos cirkóruha fejlesztésére ihletett személyeket. A The Hacksmith YouTube-csatorna mérnökei ugyanis elkészítették. Változatuk nem hasonlít az eredetire, de a valóságtól sincs annyira elrugaszkodva.

A tervezőknek sikerült megvalósítaniuk, hogy a ruha összegyűjtse a test verejtékét, viselője pedig egy csövön keresztül megigya a folyadékot. Termoelektromos hűtőt, számítógépet és más készülékeket elektromos töltés két különböző fémen történő átvezetésével hűtő, kis rácsos eszközt használtak hozzá. A készülék hideg oldala a ruhában maradt, és a beszorult levegőben – nem úgy, mint a párátlanító – magához vonzza a nedvességet.

Eközben egy ivóhólyag és a helyi sportszer-boltban vásárolt vízszűrő kombinációja összegyűjtötte a ruha viselése közben keletkező vizet, ami (inkább a nevettetés, meghökkentés kedvéért) csövön keresztül meg is iható. Éles helyzetben nyilván kevésbé megmosolyogtató.

Az egyetlen nap alatt összedobott csináld magad (Do-it-Yourself, DiY) megoldás természetesen nem tökéletes, és nem biztos, hogy elég lenne az Arrakis sivatagában.