A közösségi média áldás és átok is egyben. Soha nem látott módon gyorsítja fel, teszi lehetővé emberek együttműködését, viszont soha nem látott mennyiségű dezinformációt, gyűlölködést zúdít ránk.
Az iskolakezdéssel az infokommunikációs technológiák szigorításának évadját éljük: a mobiltelefonokat nemcsak Magyarországon, hanem például Hollandiában – ahol a parlamenti viták során betiltanák a közösségi médiát – sem szívesen látják az osztálytermekben, most pedig Ausztrália igyekszik szabályozni a mindenható közösségi médiumok használatát.
2002.májusi hatalomra kerülése óta a balközép munkáspárti kormány több intézkedést tett káros internetes tartalmak okozta problémák ellen. Idén például bíróság elé állította az X-et (a hajdani Twittert), hogy rákényszerítse egy Sydneyben történt erőszakos terrortámadásról készült felvételek eltávolítására.
A kontinensnyi ország kormánya a szövetségi és területi kormányokkal együtt dolgozik az életkorhoz kapcsolódó korlátozáson. A szigorítás célja gyerekek mentális egészségének megőrzése, meg akarják őket védeni a nem nekik való, esetleg nem is igaz online tartalmaktól, a különösen az idei, választási évben megsokasodott dezinformációtól.
Anthony Albanese miniszterelnök a valamikor a következő kilenc hónapban megtartandó választások előtt akarja bevezetni az új törvényt. Hangsúlyozta, hogy a szülők „térkép nélkül”, azaz állami és jogszabályi segítség nélkül dolgoznak gyerekek negatív hatású internetes tartalmaktól történő megóvásán, illetve, ha már megtörtént a baj, próbálják kezelni a közösségi média mentális és egészségügyi következményeit.
Ilyen kihívással egyetlen generáció sem szembesült még. „Gyakran semmi közösségi nincs a közösségi médiában. Megfosztják a gyerekeket az igazi barátoktól és az igazi élményektől” – jelentette ki a miniszterelnök.
A konkrét korhatárt még nem döntötték el, de az életkor betartatását biztosító technológiát már próbálja a kormány. Elvileg és gyakorlatilag is azzal igyekeznek megakadályozni, hogy gyerekek hozzáférjenek nem kívánt tartalmakhoz, beleértve a pornót is.
Arról is egyeztetnek még, hogy a gyakorlatban hogyan működjön a tilalom. Egyértelműnek nem mondható, hogy működni fog, mert nincs az a tiltás, amit ne lehetne kijátszani, és amiről ne lehetne könnyen elérhető webhelyeken pontos infót – „kijátszási útmutatót” – találni.
Albanese elmondta, hogy tizennégy és tizenhat év közötti korhatárt fontolgatnak, aztán majd megnézik, hogyan működik a gyakorlatban. A probléma globális jellegére figyelmeztetett, kormányok szerte a világon foglalkoznak vele. Júniusi felmérés alapján az ausztrálok hatvannyolc százaléka támogatja, és csak ti