Kicsi az esélye annak, hogy rövid időn belül földönkívüli élet nyomait észlelni fogjuk. De ha valamennyi mégis van, akkor leginkább a James Webb Űrteleszkópban (JWST) bízhatunk.

A JWST látókörébe került ugyanis a TRAPPIST-1 csillag, a tőlünk „csak” 41 fényévre lévő hűvös vörös törpe. Hét sziklás, Föld-méretű exobolygó veszi körül, közülük három éppen lakható távolságra van a csillagtól, ami azt jelenti, hogy a feltételek adottak a folyékony vízhez, így az élethez is.

Az űrteleszkóp az egyiken mérte is a hőmérsékletet. Ez volt az első eset, hogy a naprendszerünkön kívül bárhol is érzékeltek Föld-szerű bolygóról érkező sugárzást. Ha szerencsések leszünk, a következő mérések komoly felfedezések lehetnek. 2025-ben a JWST mindenesetre tovább fogja figyelni, és talán még alienekre is fény derül.

Exobolygókat nagyon nehéz találni, közelről megfigyelni meg pláne, mert lényegében maguktól nem termelnek fényt, és a közeli csillagok elhomályosítják őket.

A hűvös vörös törpék, mint a TRAPPIST-1 viszont jobban vizsgálhatók, mert ugyan meglehetősen gyenge fényt, de fényt bocsátanak ki. Ugyanakkor sokkal illékonyabbak, mint az olyan stabil csillagok, mint a Nap.

A következő lépés viszont még az űrteleszkópnak is masszív kihívás, mert a csillaghoz közeli bolygók atmoszférájának összetételét kell tanulmányoznia.

Valahányszor egy bolygó elhalad köztünk és a csillaga között, megszűri a csillagfényt, és esetleg molekuláris mozgások is észlelhetők. Már amennyiben a JWST elég használható, azaz a fogadócsillag jeleit elnyomó és a sziklás exobolygók nagyon vékony légkörének molekuláris jellemzőit felerősítő adatot gyűjt.

Ha a csillagászok képesek detektálni a megfelelő molekulákat, azok alien létformák jelenlétére utalhatnak. A legvalószínűbb sikeres forgatókönyv, ha kiderül, hogy a bolygón van víz, ami hihetetlenül látványos felfedezésnek bizonyulna.

Ha viszont a TRAPPIST-1-ben csalódnunk kell, saját naprendszerünkben is találhatunk bizakodásra okot adó jeleket. A Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Európa felszíne alatti feltételezett óceán területe sokkal nagyobb, mint a földi óceánoké együtt. A NASA októberben indított űrszondája 2030-ban éri el az Európa hideg és folyékony világát. Rengeteg képet fog készíteni, és talán kiderül, hogy a hold lakható, és esetleg lakják is.