A fosszilis tüzelőanyagok, például a szén óriási károkat okoznak a környezetnek. Megújuló energiaforrásokkal, mint a nap- vagy a szélenergiával egyelőre lehetetlen kielégíteni az infokom szektor mesterségesintelligencia-fejlesztések miatt folyamatosan növekvő áramigényét.

Szakemberek a biztonságot növelő és a környezetszennyezést csökkentő, olcsóbb következőgenerációs lehetőségeket tanulmányoznak. Ebből a meggondolásból kiindulva, az Amazon, a Google és a Microsoft bejelentette, hogy komoly összegeket fektetnek atomenergia-projektekbe. Az Amazon és a Google össze is állt, és kicsi erőműveket építenek, a Microsoft pedig egy régi atomerőművet tervez felújítani.

Az atomenergia az Egyesült Államok áramfogyasztásának tizennyolc százalékát, Franciaországénak és pár más EU-s államénak még nagyobb részét teszi ki. Az erőmű felépítése után a széndioxid-kibocsátás nulla, a megoldás ezért is vonzó az MI-fejlesztő infrastruktúra számára.

Csakhogy van egy nagyon komoly akadály: az ismert katasztrófák (Three Mile Island, USA, 1979; Csernobil, 1986; Fukusima, 2011) után az USA-ban problémás atomerőművet építeni, az energiaforrás általános megítélése talán még a fosszilisekénél is rosszabb. Másrészt viszont a széndioxid-kibocsátás miatti növekvő nyomás idővel erősebb lehet, mint az új erőművekkel járó kockázat.

Márciusban Joe Biden elnök mindenesetre atomerőművek építését és szabályozását leegyszerűsítő jogszabályt írt alá. Talán a technológiai ipar nyomására is, mert a szektor egyre nagyobb érdeklődést mutat az alternatív energiaforrások iránt. 

Az MI-modellek gyakoroltatásának és futtatásuknak helyszínei, az adatközpontok közismerten hatalmas energiamennyiséget használnak el, sajnos hozzájárulnak a klímaváltozás felgyorsulásához. Az atomenergia viszont megbízható, szénmentes, összességében biztonságosabb, a balesetveszély tényleg minimális.

A Microsoft, az OpenAI és az Nvidia energetikai „new deal” bevezetésére sürgetik az amerikai kormányt, el akarják érni, hogy Washington többszáz milliárd dollárral járuljon hozzá új erőművek létrehozásához.

Az a tény, hogy techóriások komoly összegeket fektetnek atomerőművekbe, egyértelműen jelzi, mekkora az MI-verseny tétje. Becslések alapján az MI-vel foglalkozó adatközpontok 2026-ra elérhetik a 2022-es fogyasztás dupláját, számszerűsítve: ezernél több terawatt/órát. 

Az atomenergia hosszú évtizedekre biztosíthat környezetbarát megoldást. Baj esetén viszont tudjuk, milyenek a következmények…     

A japán Kobe városának Szemkórházában tudósok emberi őssejteket használva sikeresen „befoltoztak” egy lyukat egy majom retinájában, visszaállítva a főemlős látását, amellyel komoly lépést tettek az idősödéssel járó látáskárosodás elleni küzdelemben, a probléma kezelésében.

Az úgynevezett sárgafolt (makula) lyuk az öregedéshez kapcsolódó látáskárosodás. Idősödve, a szemgolyókat kitöltő, lekerekített alakjukat megőrző gélszerű folyadék a retinától lefelé zsugorodik, és időnként szakadást okoz a makulában.

Egy ilyen sérülés következményekkel jár. A makula a szem közepén helyezkedik el, az érzékszerv legaktívabb részeként a központi látásért és a fényfeldolgozásért felelős.

A makula-lyuk a látás elhomályosodásához, romlásához vezet. Az esetek csak kilencven százalékára alkalmazható jelenlegi gyógymódok mellékhatása a periferikus látás elveszítése. A szemészek a retina széléről helyeznek át sejteket a retina közepére. Ha viszont a szélen kevesebb a sejt, akkor a periferikus látás romlik, ott várhatók szakadások.

Kutatók ezért foglalkoznak az őssejtes kezeléssel. Nem kell a szem egyébként is korlátozott sejtállományából elvenni, hanem újakat használnak pótlásként. 

A japán orvosok emberi embrióból származó retinális prekurzor sejteket tenyésztettek ki, majd a megvakult majom szemébe, retinája jobb oldalába implantálták őket.

Hat hónappal később tesztelték a majom látását. Három tesztsorozaton vett részt: korábban a felvillantott pontok mindössze 1,5 százalékára, ezúttal 11-26 százalékukra reagált. Kiderült az is, hogy a retinában új sejtek nőttek – de a kutatók nem tudták eldönteni, hogy az őssejtekből vagy az állat eredeti retinájából származnak.

További kutatások szükségesek ahhoz, hogy eldöntsék: a kezelés használható-e embereknél. Ha igen, az őssejtes megoldás komoly és szerteágazó lehetőségekkel kecsegtet. 

A Meta új mesterségesintelligencia-modelleket tett közzé, köztük az MI-fejlesztéshez kevesebb emberi jelenlétet megvalósítani hivatott „önmagától gondolkodó értékelőt.”

Az eszközt augusztusban mutatták be, tanulmányban részletesen elemezték hogyan alapul ugyanarra a „gondolatlánc” technikára, mint az OpenAI nemrég kiadott o1 modelljei. Így megbízhatóbban képes megítélni MI-k válaszait.

A technikával összetett problémákat kisebb logikai lépésekre szed szét, és úgy tűnik, például olyan területeken, mint a tudomány, a kódolás és a matematika, javul a válaszok pontossága.

A kiértékelő gyakoroltatásához kizárólag MI által generált adatokat használtak, azaz már ezen a szinten kihagyták a humán inputot. Az MI-k tevékenységét pontosan megítélő MI lépés az autonóm MI-ágensek irányába. Ezek az entitások saját hibáikból tanulnak.

Az új ágensek digitális asszisztensként elég intelligensek lehetnek sokféle feladat emberi beavatkozás nélküli kivitelezéséhez. Az önmagukat javító modellekkel kevésbé vagy egyáltalán nem lesz szükség drága és gyakran nem hatékony folyamatokra, mint az emberi visszacsatolásos megerősítéses tanulás, amely nem működik humán input nélkül. 

A humán címkézőknek (az ő inputjukra van szükség) speciális ismeretekre van szükségük adatok pontos címkézéséhez, komplex matematikai feladatokra és lekérdezésekre adott válaszok hitelesítéséhez.

A Meta kutatói reménykednek, hogy az MI egyre inkább „szuperhumánná” válik, pontosabban ítéli meg saját munkáját, és ezzel már jobban teljesít, mint az átlagember. Az „autodidaktaság” és az önértékelés nagyon fontos képességek az emberrel azonos szintű általános mesterséges intelligencia (AGI) eléréséhez.

Más vállalatok, köztük a Google és az Anthropic szintén írtak anyagokat az MI-visszacsatolás alapú megerősítéses tanulásról (RLAIF, Reinforcement Learning from AI Feedback), nyilvános használatra viszont nem tettek közzé modellt.

Malajzia legdélebbi szövetségi államában, a Szingapúrral határos Johorban fellendülőben van az adatközpont-építés. A fekvés, a természeti erőforrások, a befektetőbarát kormány ideálissá teszik az országot, amely így fontos szerepet játszhat a mesterséges intelligencia további fejlődésében.

A ByteDance és a Microsoft komoly összegeket költenek az MI-hez, felhőszámításhoz és telekommunikációhoz feldolgozókapacitást biztosító malajziai létesítményekre.

A bejáratott helyszíneken, mint Írország és Virginia északi része, a tér és a források csökkenésével lelassultak az építkezések. Kevesebb az elektromos áram, egyre negatívabb az új projektek lakossági megítélése. 

Johor vonzó alternatíva.

A szövetségi államban rengeteg a kihasználatlan tér, az energia, a hűtéshez használható víz, és persze Szingapúr közelsége is döntő szempont. A maláj kormány és helyi politikusok speciális engedélyekkel felgyorsították a folyamatokat, az adatközpontokhoz fontos infrastrukturális létesítményeket, például sótalanító üzemeket is építenek. Mivel Malajzia az USA-val és Kínával egyaránt jó kapcsolatokat ápol, az érintett vállalatok politikailag szinte semmit nem kockáztatnak.

Ebben az évben 3,8 milliárd dollárt fektetnek maláj adatközpontokba. A ByteDance és a Microsoft mellett az Oracle is érintett, és míg egyes techóriások saját központjaikat építik, addig független üzemeltetők olyan nagyvállalatokat kiszolgáló központokon dolgoznak, mint az Alphabet, az Amazon vagy a Meta.

Az Ázsia-Csendes-óceán térség Észak-Amerika után – Európát, Dél-Amerikát, a Közép-Keletet és Afrikát megelőzve – második az adatközpont-építkezésben, Johor pedig a térség olyan bejáratott techközpontjaival versenghet majd, mint Hongkong, Mumbai, Szöul, Szingapúr, Sydney és Tokió.

Malajzia pörgő gazdaságát az MI nyilván még versenyképesebbé teszi.

Globálisan 2023 volt az eddigi legmelegebb év. 2024 még nem ért véget, de biztosak lehetünk: az idei az előzőnél is melegebbként vonul majd be a történelembe. A felmelegedéssel a hurrikánok és más természeti katasztrófák következményei még pusztítóbbak.

Andrew Ng szerint itt az ideje, hogy komolyabban vegyük a klímaváltozás hatásait potenciálisan csökkentő geomérnökséget.

A legismertebb geomérnöki eljárással, a sztratoszférikus aerosol befecskendezéssel (stratospheric aerosol injection, SAI) az atmoszférába juttatott részecskék jobban árnyékolják a napot, ami ugyan távolról sem tökéletes megoldás, de segíthet. Ng pár hónapja indította el a több SAI-szcenárió lejátszására és a lehetőségek jobb megértésére alkalmas, mesterségesintelligencia-alapú Planet Parasol klímaemulátort. Ha jobban átlátjuk a geomérnökséget, könnyebben eldönthetjük, mennyire jó lépés az SAI. A részecskék az egyébként a Földre eső napfény bizonyos részét, mondjuk egy százalékát visszaverik. A visszavert napfény mennyiségének kismértékű növelésével elvileg csökkenthetők az ember okozta globális felmelegedés káros következményei.

Az SAI elleni érvek: nem várt klimatikus következményei lehetnek, például helyi időjárási mintákat veszélyeztethet, árvizeket vagy szárazságot okozva. Ha elkezdjük, és hirtelen abbahagyjuk, nagyon gyors felmelegedés jöhet utána (termination shock), beköszönt az összeomlás kora. A használt aeroszoltól függően (jelenleg a kéndioxid a csúcsjelölt) hozzájárulhat a légszennyezéshez és/vagy az ózonréteg további károsodásához. Használatával sokan gondolhatják, hogy nem kell annyira strapálniuk magukat a szénmentesítéssel.

Az utóbbi morális kockázat, de az elméleti, tehát a gyakorlatban nem bizonyított ellenérvek mellett a zsigeri érzelmi reakció is fontos tényező: a geomérnökséggel sokak szerint az ember megint istent próbál játszani…

Az ellenérvekkel szembeni valóság, hogy egyre többen halnak meg a klímaváltozás miatt, és a technológia elméletileg – a gyakorlatban szintén nem bizonyítva – csökkentheti a halálozások számát. 

Az MI segít katasztrófa utáni károk enyhítésében, de sokkal jobb lenne, ha a megelőzéshez járulna hozzá. Az SAI lehetőségeit még minimálisan sem tesztelték, sokkal alaposabb vizsgálatoknak kellene alávetni és nyilvánvalóan az MI-vel és más exponenciális megoldásokkal összekombinálni a technológiát. Természetesen tudományos megalapozottsággal, mint ahogy a friss fizikai és kémiai Nobel-díjas mesterségesintelligencia-kutatók példája is szemlélteti más területeken.  

Egy német bíróság visszautasította a nagyméretű képi adatkészleteket szolgáltató, nonprofit LAION (Large-scale AI Open Network) elleni szerzői jogok megsértése miatt beadott keresetet. Az adatkészleteket olyan képgeneráló modellek használják, mint a Midjourney, a Stable Diffusion és mások, rajtuk gyakorolnak. A szolgáltató tevékenysége a jogi védelem alatt álló tudományos kutatások kategóriába tartozik – mondta ki a verdikt.

A LAION képek terjesztése helyett nyilvánosan elérhető webhelyeken megjelent vizuális anyagokra és a hozzájuk kapcsolódó szövegekre mutató linkeket állít össze. A képeket és/vagy szövegeket használni kívánó modellfejlesztőknek a megadott forrásokról kell letöltenie azokat.

2023-ban Robert Kneschke fotós perelte be a szolgáltatót (az ő képeit is felhasználták modellek gyakoroltatásához).

A bíróság több kulcstényezőt emelt ki.

A LAION ugyan szerzői jogvédelem alatt álló képek nem engedélyezett másolataira mutató linkeket állított össze, a német szerzői jogi törvény viszont engedélyezi nem engedélyezett képek tudományos kutatás célú használatát. A végzés alapján a LAION tevékenysége ebbe a kategóriába tartozik, így pedig nem vétett a törvény ellen.

Képek és szövegek letöltése és összetársítása szintén kivétel, nem tartozik a szerzői jogvédett anyagok adatbányászata kategóriába. Azért nem, mert az adatbányászat a tudományos kutatási cél miatt szintén irreleváns, bár ezt a kérdést még nem zárták le teljesen.

Az adatkészletek nem kereskedelmi célú használata kulcsszerepet játszott a döntésben. A terjesztés ingyenes, a műveletet semmiféle kereskedelmi entitás nem irányította, nem ellenőrizte. Hiába használják az adatokat kereskedelmi rendeltetésű modellek gyakoroltatásához, ez a tény nem elegendő ahhoz, hogy ilyen adatkészletek létrehozása beleessen a „kereskedelmi célú tevékenység” kategóriába. A felperes arra hivatkozott, hogy egyes LAION-tagok kereskedelmi cégekben kapnak fizetést, de mivel maga a LAION nem kereskedelmi entitás, a bíróság visszautasította az érvelést.

A LAION-t és az anyagait használó Stability AI-t, Midjourney-t és DeviantArtot mások is feljelentették; zenegenerátorok és kódoló asszisztensek ellen is folynak hasonló perek.

A német bíróság végzése azért fontos, mert az Európai Unióban az MI Törvény érvénybe lépését követően ez az első verdikt ebben a témakörben. A döntés bíztató az MI-fejlesztő közösségek számára.

A Tesla bemutatta alacsony dőlésszögű kétüléses sportos kupészerű robottaxiját. Az új jármű a sok utasnak és még több csomagnak helyet biztosító hagyományos „taxikép” ellentéte, és nem csoda, hogy befektetőket és elemzőket egyaránt összezavarta.

A Cybercab tetszetős dizájnjáról maga Elon Musk beszélt egy Los Angeles melletti népszerű rendezvényen. A gyártást 2026-ban kezdhetik el, az autó ára állítólag harmincezer dollár alatt lesz.

Musk a tőle megszokott stílusban nem törődött az elvárásokkal, és azzal sem foglalkozott, hogy ilyen taxi miként (nyilván sehogy sem) szolgálja ki az étterembe, repülőtérre tartó családokat. A jármű valószínűleg szűk és kitüntetett ügyfélkörnek készül, őket fogja fuvarozni.

A befektetők kigúnyolták a tervet és a pénzügyi részletek hiányát, a Tesla-részvények pedig másnap, október tizenegyedikén masszív kilenc százalékot estek a New Yorki tőzsdén.

„Taxi kapcsán, nyilvánvalóan kettőnél több személyt szállító autóra gondolok.  Zavarba ejtő, ha csupán kétszemélyeset fejlesztenek” – jelentette ki Jonathan Elfalan, az Edmunds.com autóipari honlap teszt-igazgatója.

A szakértők többsége szerint a robottaxik úgy utánozzák legjobban a szabvány-taxikat, ha sok hely van bennük, magas kialakításúak és tolóajtósak. Musk bemutatott már húsz-személyes futurisztikus járgányt is, viszont nem közölte, hogy mikor számíthatunk rá.

A kétszemélyes robottaxik piaca erősen korlátozott. Eleve kétszemélyes autók amerikai eladása az értékesítések mindössze két százaléka az adatelemző J. D. Power szerint.

Musk elmondta, hogy olcsóbb robottaxit akart, és a Cybercab mérföldenként húsz centbe fog kerülni. Ha viszont az alacsony ár a cél, a két ülésnek semmi értelme. John Krafcik, az Alphabet Waymo, tehát a potenciális közvetlen rivális volt vezérigazgatója szerint a Tesla kétszemélyes kocsija inkább játék, mint komoly cél, ráadásul a kialakítás kihívás idősebb utasok számára.

A Teslának mindenesetre elemi érdeke, hogy gyökeret verjen a jövő szempontjából kulcsfontosságúnak ígérkező üzleti területen. A cég jelenlegi értéke 700 milliárd dollár, a robottaxi-biznisszel viszont Musk szerint meghaladhatja az ötbillió dollárt.

A német Padeborn Egyetem kutatói felépítették Európa legnagyobb mintavétel-alapú fotonikus számítógépét, a Padeborn Kvantum Mintavevőt.

A kvantumszámítási alkalmazások nagyon érzékenyek, és gyorsan felgyülemlenek a hibák. Kutatók világszerte különféle platformokkal kísérleteznek, hogy csökkentsék a rendszerek problémáit. A fotonikus kvantumszámítógépek az egyik megközelítés.

Mint ahogy az elnevezés sugallja, ezek a gépek fotonokat, azaz fényrészecskéket használnak komputációs feladatokhoz. Amióta a fotonalapú kvantumszámítógépek – néhány éve – szobahőmérsékleten is működőképesek, a terület gyorsan fejlődik, könnyebb dolgozni a rendszerekkel.

De megvannak a hátrányaik is: mint minden fényalapú rendszer, hajlamosak optikai veszteségekre. A német kutatók ezeket a veszteségeket igyekeznek kiküszöbölni, ezért építették Európa legnagyobb mintavevő gépét, hogy megértsék, a fotonok mikor hagyják el a kvantumhálózatot, és rájöjjenek, hogyan kezeljék a problémát.

Kutatók korábban is használták ezt a mintavételt kvantumszámítógép-fejlesztéshez, a mostani kísérlet viszont abban különbözik, hogy a rendszerintegrációt és a programozhatóságot kezelték prioritásként.

Programozható interferenciamérőt használva integráltak tetszés szerinti konfigurációkat. A megközelítéssel a fényrészecskéket száloptikai hálózatok kábelén osztják el és irányítják. A hálózati kimenetnél megmérik a fotonok megjelenési helyét.

A teljes programozhatósággal a rendszer jövőbeli kvantumszámítási alkalmazásokhoz, például fehérjeszerkesztéshez, gyógyszerfejlesztéshez is használható. A kutatók kvantummechanikai szakértelmüket olyan jelenségekre alkalmazták, mint a fotonösszefonódás vagy az összenyomás, és sikerült ezeket manipulálniuk, hasznosítaniuk.

A fejlesztéshez új komponenseket építettek, a rendszer hamarosan a számítási felhőben is elérhető lesz.

A bionikus szóról sokáig a sci-fik szuperemberei jutottak csak eszünkbe, az utóbbi években azonban kezd lekopni róla a fantasztikum, bár egyelőre még mindig problémás modern és kellően miniatűr csúcsszámítógépek emberi testbe építése.

Egy friss teszt alapján sebészileg újraalkotott izompárok viselőjüknek megadják a bionikus láb mozgásának és térbeli pozíciójának érzetét. A robotikus ízületek az izmokból érkező jelekkel vezérelhetők, így a felhasználó agya teljesen kontroll alatt tartja a művégtagot. Ilyen rendszerrel lábuk térd alatti részét elveszített személyek természetesebben mozoghatnak, jobban navigálnak lépcsőn, lejtőn, akadályok között.

Mérnöki szempontból sokáig korlátozott területnek tartották a biológiát. Ha viszont mérnöki módszerekkel kezelhető rendszer részeként, a gépekkel párhuzamosan fogjuk fel az emberi testet, akkor a kettő interakcióba léphet egymással.

Ebből az alapgondolatból kiindulva, a test (inkább egyes részeinek) gépi integrációra alkalmasabb „újratervezési”, a bionikától megkülönböztetendő anatomikának nevezett hulláma indult el.

Anatómiai megközelítésben a csontokat stabil horgonyokként, az átirányított idegeket a robotvégtagoknak vezérlőjeleket leadó vagy szenzorikus visszacsatolást továbbító szerkezetekként, az izmokat több jelforrást biztosító biológiai erősítőkként kezelik. Ezekkel a technikákkal javul a robotikus testrész és az emberi idegrendszer közötti kapcsolat, kommunikáció.

Az anatomikus eszközök lassan lépnek ki a laboratóriumokból, hosszú ideig tart amíg eljutnak a klinikákig és a kereskedelmi alkalmazásokig. Most viszont úgy tűnik, hogy már közeledünk feléjük.

Egyre több a kísérlet, az ugyan még laboratóriumi, de különösen a láb térd alatti részét és a karokat érintő konkrét teszt, és az eredmények is bizakodásra adnak okot.

Október hetedikén ukrán kormányzati források szerint ukrán hackerek által indított, kemény cybertámadás érte az Oroszország legfontosabb tévécsatornáit és rádióit, illetve regionális televízióhálózatokat tulajdonló VGTRK médiavállalatot.

Az ominózus reggelen az ukrajnai háborúról a legtöbb hírt szolgáltató VGTRK honlapja és a huszonnégy órás Russzija-24 online élő stream változata is elérhetetlenné vált. Műsor helyett megjelent az „503 Service Unavailable” hibaüzenet. A médiavállalat digitális infrastruktúrája elleni, előzmények nélküli támadást Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is bejelentette, és egyben azt is közölte, hogy szakértőik dolgoznak a hackerek azonosításán.

Anonimitásukat megőrző kijevi források viszont beszámoltak, hogy a Vlagyimir Putyin hetvenkettedik születésnapjára eső támadást ukránok hajtották végre, az orosz állami televízió és rádió elsötétítésével kívántak sok boldogságot, minden jót az elnöknek.

Az online hírszolgáltatás mellett a belső szolgáltatások, internet és telefonok szintén leálltak. Helyreállításuk hosszú órákat vett igénybe. A hackerek mindent, még a tartalékokat is letörölték a szerverekről.

A Kreml nem nevesítette a támadókat, a külügyminisztérium szóvivője, Maria Zaharova viszont elmondta, hogy az orosz médiát folyamatosan támadják külföldről, és a „hibrid háború” részét képező akciókért a „kollektív Nyugat” a felelős.

Nagyon nem érhette váratlanul őket, hiszen a Kreml megbízásából dolgozó hackerek folyamatosan támadják a nyugati világ médiumait, infrastruktúráját, Putyin közismerten támogatja az Európai Unió egységét megbontó erőket, orosz propagandát terjesztő médiumokat be is tiltottak, de a Made in Moscow dezinformáció és mélyhamisítványok rendületlenül terjednek világszerte, és Oroszországnak alighanem a kora novemberi amerikai elnökválasztáshoz is lesz néhány keresetlen szava, mint ahogy a 2016-oshoz is volt.