A mesterséges intelligencia által létrehozott dezinformáció, főként képek, videók és hanganyagok száma folyamatosan nő, 2023 végén már a számítógéppel manipulált médiatartalmak több mint harminc százalékáért MI volt a felelős.

A realisztikus anyagokat generáló MI-modellek széleskörű elérhetőségével nagy az esély a politikai dezinformáció mainál is masszívabb, az idei „választási” évben különösen veszélyes térnyerésére. Jó hír, hogy propagandisták ugyan egyre sűrűbben nyúlnak az OpenAI modelljeihez, a vállalat viszont növekvő hatékonysággal lehetetleníti el őket.

Oroszországból, Kínából, Iránból és Izraelből induló, modelljeiket használó, azokkal létrehozó és/vagy átalakító, a nemzetközi politikai hangulatot befolyásolni hivatott anyagokat, műveleteket fedeztek fel. A tartalmak szerencsére nem jutottak el tömegekhez, a fiókokat letiltották.

Legtöbbjük a nyelvmodellekkel hamis közösségimédia-tartalmakat, kommenteket generált megkérdőjelezhető okok népszerűségét, tömeges támogatását keltő kamuoldalakhoz. Egyes csoportok kódokat fejtettek meg, és politikai képregény-szerű anyagokat is készítettek. Az azonosított öt csoportból négyet már ismertek a dezinformáció-kutatók.

Egy korábban ismeretlen orosz gárda oroszul és angolul hozott létre, majd a Telegramon terjesztett nagymennyiségű oroszbarát és ukránellenes kommentet, gyakori helyesírási hibákkal, vagy olyan bennfelejtett szövegekkel, mint „MI-modellként, én…”

A Doppelganger néven ismert orosz csoport angolul, franciául és németül generált orosz anyagokat, fordított orosz propagandát. Harmadik fél API-ját használva igyekeztek megkerülni az OpenAI Oroszországra vonatkozó korlátozásait.

A beszédes nevű Spamouflage (a camouflage „álcázás” és a spam szavak összevonása) művelet a kínai kormányt támogató kínai nyelvű kommentekhez, a kormány ellenzékét bíráló weboldalra szánt kódok fejtéséhez is OpenAI-technológiát használtak.

A helyi kormány szócsöveként elkönyvelt IUVM (International Union of Virtual Media) iráni szervezet angol és francia nyelvű cikkeket, főcímeket és más szövegeket készített saját honlapjára.

Az izraeli STOIC politikai és közösségimédia-kampányokat vezényelt le, cikkeket és kommenteket generált, kamu profilokhoz (lásd kép) talált ki fiktív életrajzokat, más MI-kkel generált képekkel.

A Microsoft bevezette Copilot+ PC-jét, a más Windows-felhasználók számára elérhetetlen funkciókat kínáló „AI-first” laptop-specifikációt. Június közepétől a Copilot+ PC a Microsoft mellett az Acer, az Asus, a Dell, a HP, a Lenovo és a Samsung kínálatában is megtalálható.

Az eszközön futó, meg nem nevezett MI-modelleknek köszönhetően a Copilot+ PC mesterséges intelligenciával megerősített generatív és keresési funkciókkal rendelkezik.

A Recall lehetővé teszi, hogy a felhasználó appokban, dokumentumokban és weboldalakon kutatgasson például szöveges kommunikációban megtárgyalt témák vagy weboldalon látott termékek után. A PC minden ötödik másodpercben képernyőképet készít a jelenállapotról. A képernyőképek idővonalában böngészve, vagy nem azonosított MI-modellt hívva, szemantikus index segítségével megtalálhatunk képeket és/vagy szövegeket.

A Cocreator, az eszközön futó modelleket használva, szöveges promptokból generál képeket. A Live Caption angol nyelvű audióanyagokhoz negyven nyelv bármelyikén hoz létre feliratot.

Fejlesztők a Windows Copilot Runtime szoftververmen (software stack) keresztül férhetnek hozzá ezekhez a funkciókhoz. Ide tartozik a negyvennél több modellel kapcsolatban álló alkalmazásprogramozói felületsor (API), valamint az adatbázisból gyorsan kereső DiskANN algoritmus-készlet.

Az első gépek Qualcomm Snapdragon X processzoron alapulnak. A chip tíz és tizenkét CPU-magja, GPU-ja (grafikus feldolgozóegysége) és a neurális hálókat az átlag CPU-knál és GPU-knál alacsonyabb energia- és memóriahasználattal gyorsító neurális feldolgozóegysége (NPU) teszi hatékonnyá a PC-t.

Az Nvidia Copilot+ kompatibilis RTX AI PC-k indítását tervezi, a modelleket lehívó és személyre szabó, GPU-kon futó saját eszközcsomaggal. A nagyvállalat kritizálta a Microsoft szerintük csak alapvető MI-munkára használható NPU-specifikációját.

A Microsoft szerint a gépekbe épített MI megváltoztatja a felhasználói élményt.

Folytatódnak az innováció és a nyílt forrású kezdeményezések megvédéséért tett törekvések – írja Andrew Ng gépitanulás-szakértő. Mindenkinek jobb, ha bárki végezhet alapvető mesterségesintelligencia-kutatásokat és megoszthatja újításait. Ng pont ezért aggódik egy kaliforniai törvénytervezet miatt.

Szerinte csomó dolog rossz a tervezetben, egyre viszont külön felhívja a figyelmet. A racionálisan nehezen magyarázható „veszélyes képesség” megjelölés a modellek fejlesztőit potenciálisan felelőssé teszi minden olyan kárért, ami például meghaladja az 500 millió dollárt.

Ezt gyakorlatilag lehetetlen garantálni, és ha a javaslat jelenlegi formájában átmegy, nagyon negatív hatással lehet a fejlesztésekre. Egyes MI-alkalmazások, például az egészségügyben kockázatosak. Csakhogy ilyen esetekben a technológia helyett az alkalmazásokat kellene szabályozni.

A technológia változatos problémák sokféle megoldására alkalmazható eszköz, míg az alkalmazások egyedi fogyasztói szükségletek kielégítésére tervezett technológiák specifikus implementációi.

Például az elektromos motor technológia, elektromos járműben vagy irányított bombában viszont alkalmazássá válik. Ha a törvényjavaslat átmenne, a motort kártékonyan felhasználók miatt a gyártót lehetne hibáztatni. Az érintett cégek minimalizálnák a gyártást. Nem lennének motorral irányítható bombák, de elektromos járművek sem.

Ennél sokkal ésszerűbben kellene felbecsülni a kockázatokat, majd kitalálni, milyen alkalmazások biztonságosak, melyek nem. A biztonság az alkalmazás és nem a technológia vagy a modell jellemzője. Ha egy elektromos jármű biztonságos, az elektromos motort nem lehet veszélyesnek nyilvánítani. Az MI-re ugyanez az érvelés érvényes.

A törvényjavaslat nem tesz ilyen megkülönböztetést, teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a legtöbb modellnek jóval több a pozitív, mint a kártékony alkalmazása. De senki nem tudja, hogyan építsünk olyan motort vagy MI-modellt, amely nem okozhat kárt. Nyílt forrású és zárt modellek egyaránt feltörhetők, majd negatív célokra fordíthatók.

Kalifornia csomó MI-újítás hazája, és Ng nagyon nem szeretné, ha ez a verseny- és innováció-ellenes javaslat törvénnyé válna, majd – rosszabb esetben – a kaliforniai joggyakorlatot gyakran átvevő más államok követnék a példát.

Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Tanácsának friss beszámolója alapján 2011 és 2021 között huszonkettőről huszonnégy százalékra nőtt a tudomány, technológia, mérnöki diszciplínák és matematika (STEM) területeken dolgozó amerikaiak száma. 36,8 millió személyről van szó, és az ország munkaerejének immáron közel negyedét jelentik.

Több mint felük nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ezért a képzett műszaki munkaerő (skilled technical workforce, STW) kategóriába sorolták őket. 

Egy fontos összehasonlítás: a STEM-dolgozók foglalkoztatási rátája kevésbé, nyolcvannyolcról nyolcvanhat százalékra csökkent 2019 és 2021 között, a Covid éveiben, mint a nem STEM-dolgozóké: náluk nyolcvanháromról hetvenkilenc százalékra esett vissza a foglalkoztatottság. (A STEM-munkaerőről a napokban megjelent másik felmérés hasonló tendenciákra hívja fel a figyelmet.)

A beszámoló külön vizsgálta a külföldön született dolgozók STEM-alkalmazását. 2021-ben huszonhat százalék tartozott közéjük, tudományos-technológiai területen foglalkoztatottak tizenegy százaléka honosított, öt százaléka nem amerikai állampolgár.

Az USA remek munkát végez, hogy a világ minden tájáról magához vonzza a STEM-tehetségeket. Életbevágónak tartják a sokszínűség megőrzését, külföldi tanulók és szakemberek megtartását, érdeklődésük felkeltését az ország iránt. A tanács szerint az USA-nak tovább kell erősítenie ezt a képességet.

A STEM-munkaerő nagyon fontos az Egyesült Államok globális gazdaságbeli versenyképességének megőrzésében. Sok vállalkozás ezeknek az alkalmazottaknak a munkáján alapul, kulcsszerepet játszanak az innovációban és a technológiai fejlődésben, megkönnyítik a fejlesztések hasznos termékekké és szolgáltatásokká alakítását.

A STEM-dolgozók éves átlagkeresete magasabb, mint a nem STEM-dolgozóké, több a férfi, mint a nő. Főként fehérek és ázsiaiak dolgoznak ezeken a területeken, az afroamerikaiak csak nyolc (összességében tizenegy) százalék, a hispano-amerikaiak pedig tizenöt (összességében tizennyolc) százalék.

A Samsung pert indított az amerikai részleggel rendelkező, az adóparadicsom Delaware szövetségi államban bejelentett Oura finn startup ellen, hogy a Galaxy Ring augusztusi piacra dobásáig kezelje a viselhető (wearable) technológiájuk körüli esetleges jogi vitákat. A startup San Franciscói irodájában ötvennél több alkalmazott dolgozik, és az USA más nagyvárosaiban szintén jelen vannak.

A kereset szerint az Oura viselhető eszközöket fejlesztő kisebb versenytársai (Ultrahuman, Circular, RingConn) beperelésére használja portfolióját, és most ugyanezt teheti a Samsung ellen is.

Furcsa lépés: egy megavállalat beperel egy startupot, mert meg akarja akadályozni, hogy az utóbbi ellene adjon be keresletet.

Az Oura megnyilvánulásai és nyilvános bejelentései azt mutatják, hogy továbbra is szabadalomsértést követnek el az amerikai okosgyűrű-piacra belépő cégek, köztük a Samsung ellen. A januárban részleteiben, fizikai modellként a februári Mobil Világkongresszuson bemutatott Galaxy Ring bejelentésére azonnal portfoliója szellemi tulajdonának erejét hangsúlyozva reagált – állítja a Samsung, majd nyomatékosítja: az okosgyűrű semmiféle szabadalmi jogot nem sért.

A Galaxy Ring május közepére véglegesült, tömeges gyártása június közepén kezdődik.

A keresetben az is szerepel, hogy a Samsung bejelentése után az Oura százötvennél több szabadalmát reklámozva, végigturnézta a médiát. Egy interjúban a startup ügyvezető igazgatója, Tom Hale azt sugallta, hogy cége felhasználhatja szellemitulajdon-portfolióját a Samsung ellen.

A dél-koreai multinacionális cég szabadalmi trollként igyekszik bemutatatni az Ourát. Jogi vitáik nagy része az okosgyűrűk minden kategóriájában azonos tulajdonságokra, funkciókra vonatkoznak: elektronikára, szenzorokra, elemre és az egészségügyi mutatókat számszerűsítő pontokra – érvel a Samsung.

Bő tíz éve az Apple-t is hasonlóval vádolta okostelefon-fronton. Az almás cég az egész iparágban használt, bevett, egyértelmű és elfogadott technikákat kívánt sajátjaként elfogadtatni – állították. A jogi csatározás eredményei a Samsung szemszögéből felemásak voltak.

Kórházak mesterséges intelligenciával működő figyelmeztetőrendszereket használnak gyors beavatkozást igénylő betegek azonosításához. A sürgősségi termekben ilyen rendszerek monitorozzák páciensek esetleges vérmérgezését, előrejelzik, szükségük van-e intenzív kezelésre, és a kórházból távozottak további gyógykezelésével kapcsolatban szintén prognosztizálnak. A figyelem legsürgősebb esetekre irányításával az intézmény erőforrásainak elosztásában is hatékonyan közreműködnek.

A Tajvani Nemzetvédelem Orvosi Központjának kutatói páciensek szívműködését elemző rendszert fejlesztettek. Ha nagy az elhalálozás kockázata, a rendszer figyelmezteti az orvosokat. A véletlenszerű klinikai teszten jól teljesített, nagykockázatú betegeknél jelentősen csökkentette a halálesetek számát.

Bármilyen típusú orvosi beavatkozásnál ritka a halálozások ilyen mértékű csökkentése. A kutatók szerint a rendszer nemcsak közvetlenül segít a sürgősségi esetek azonosításával, hanem az orvosok által nem értett vagy felderíthetetlen elektrokardiogram-jegyeket is észlel.

Konvolúciós ideghálót gyakoroltattak hozzá. A szív elektromos aktivitását mérő elektrokardiogrammal pontozza, majd más betegekével összehasonlítja az adott beteg halálának kockázatát. A kilencvenöt vagy magasabb százalék kilencven napon belüli halált valószínűsít.

A rendszert két kórház tizenhatezer betegén, kilencven napig tesztelték. 

A kísérleti csoport betegeit elektrokardiogrammal mérték, az eredményeket a rendszerbe táplálták. Magas kockázatú páciensek azonosításakor figyelmeztette az ügyeletes orvost. A kontrollcsoport szokásos kezelést kapott. A modell figyelte az elektrokardiogramjukat, orvosaik viszont csak a teszt után látták az eredményeket.

A teszt során a kontrollcsoport 8,6, a kísérleti csoport 8,9 százalékánál fordult elő magas kockázat. Utóbbiban tizenhat, az előbbiben huszonhárom százalékuk hunyt el (összességében 3,6 és 4,3 százalék).

A modellt mindenféle halálozási ok előrejelzésére tanították be, ám a szívproblémák miatti halálozást szokatlan pontossággal prognosztizálta. A kísérleti csoport betegeinek 0,2 százaléka hunyt el szívprobléma miatt, míg a kontrollcsoport 2,4 százaléka, ami óriási különbség.

A Kaliforniában élő török Refik Anadol a világ egyik legismertebb és leginnovatívabb kortárs képzőművésze. Los Angelesi stúdiója legalább 2016 óta foglalkozik a mesterséges intelligencia adta lehetőségek művészi kiaknázásával, speciális algoritmusok fejlesztésével. Az MI-ket lenyűgöző vizuális élmények alkotására tanítják be; Anadol epikus és hipnotikus hatású mozgóképes munkáit a földkerekség számos galériájában, változatos környezetekben mutatják be. Egyik utolsó darabja a tavasszal Londonban bemutatott A Föld visszhangjai: élő archívum (Echoes of the Earth: Living Archive) volt.

A kiállítás résztvevői három munkát tekinthettek meg flóráról és faunáról, a Nagy Természetmodell (LNM, Large Nature Model) algoritmus prezentálásában. A teljes immerziót garantálva, a valósidejű generatív darabokat hangok és illatok kísérték, új nézőpontból mutatva be természetet és éghajlatváltozást.

Ezek a művek az MI-t és a vele történő alkotási folyamatot demisztifikálni is hivatottak, egyben mások számára hozzáférhetővé tenni, hogy minél többen használják.

Az LMN-be 4,5 milliárd korallzátony- és esőerdő-képet, félmillió illatmolekulát, huszonötezer madárének-hangot tápláltak Az anyagokat hónapokon keresztül, jogtisztán gyűjtötték össze, Anadol például a projekt miatt három hónapig esőerdőben élt.

A folyamatosan bővülő élő archívum a természetnek szentelt első nyílt forrású generatív MI-modell. A fizikai és a digitális világ, a mesterséges intelligencia és a közönség közötti hídként értelmezhető, oktató, inspiráló és hipnotizáló műalkotások a kiállítás alatt szintén állandóan változtak.

Anadol célja oktató jellegű is: sok más művésszel ellentétben nem hadovál elvont és megfoghatatlan folyamatokról, jelenségekről, hanem érthetően igyekszik elmagyarázni az MI lehetőségeit, jó célra, mint a korallzátonyok és az esőerdők, veszélyeztetett ökoszisztémák megmentésére, a környezetvédelem promótálására történő alkalmazását. 

A stúdió jutalékokból és NFT-k (nem helyettesíthető zsetonok) eladásából, az MI használatával dollármilliókat gyűjtött össze. A pénzt az éghajlatváltozás sújtotta közösségeknek, például esőerdőkben élőknek adományozták.

„A természet a legintelligensebb technológiánk. Meg kell tanulnunk tisztelni és óvni” – nyilatkozta Anadol.

Az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság chipháborúja újabb fronton, a Közép-Keleten folytatódik. 

A Bloomberg a témában jártas névtelen forrásra hivatkozva ugyanis azt állítja, hogy az USA Kereskedelmi Minisztériuma az utóbbi hetekben vagy késleltette a választ, vagy egyáltalán nem válaszolt az Nvidia, az AMD, az Intel és a Cerebras Systems engedélykérelmeire. A kérelmek az Egyesült Arab Emírségekbe, Szaúd-Arábiába és Katarba történő eladások engedélyeztetésére vonatkoztak.

Amerikai cégeknek speciális licenc kell a kormánytól fejlett chipek és chipek gyártásához szükséges eszközök ezen országokba történő értékesítéséhez.

A minisztérium reakciója – pontosabban a reakció hiánya – részben azzal magyarázható, hogy igyekeznek megakadályozni kínai cégek közép-keleti mesterségesintelligencia-chipvásárlását. Az eddigi korlátozásokat és tiltásokat pontosan így, harmadik országon keresztül is igyekeztek megkerülni. Ez a kiskapu most bezárulhat.

Mivel érzékeny technológiákról van szó, az érintett tisztviselők állítólag bármi másnál gondosabban, tüzetesebben tanulmányoznak minden egyes kérelmet.

Eközben amerikai hivatalos személyek nemzetbiztonsági felülvizsgálatot végeznek az érintett országokban fejlesztett MI-technológiákról. Egyelőre nem tudni, hogy az anyag mennyi idő alatt készül el, milyen hosszú lesz, és mi számít nagyszabású szállítmánynak.

Az USA főként az utóbbiakra összpontosít, és köztudott: Szaúd-Arábia és az Emírségek rengeteg chipet importálnak MI-adatközpontjaikhoz. Szaúd-Arábia negyvenmilliárd dollár befektetéssel kívánja felvirágoztatni a helyi mesterséges intelligenciát, 2030-ra a terület meghatározó szereplőjévé, nemzetközi MI-csomóponttá akarnak válni. A cél eléréséhez amerikai csúcsbefektetőkkel is együtt dolgoznak. 

A Microsoft emírségekbeli mesterségesintelligencia-fejlesztő cégcsoportba invesztált áprilisban másfélmilliárd dollárt. MI-technológiáikat velük közösen kívánják terjeszteni a régióban.   

ChatGPT-hez hasonló mesterségesintelligencia-modellek képesek azonosítani számítógépes kódok hibáit, így használóik, etikus hackerek jutalmat kérhetnek a megtalálásukért. 

Mások alkalmanként nemlétező hibákról számolnak be, majd többezer dollárt kérnek a kéretlen „segítségért.” Leírásuk egyébként realisztikus, ám nonszensz anyag, tovább bővítve a kamuhírek (fake news) világát. Emberi aggyal egyre nehezebb megállapítani ezekről a beszámolókról, hogy melyik valódi, és melyik hamis.

És ez csak a jéghegy csúcsa.

Az MI rosszindulatú felhasználása ellen globálisan igyekeznek fellépni. Az ENSZ múlt hónapban szavazta meg az emberi jogokat, személyes adatokat és az MI kockázatok miatti folyamatos megfigyelését javasló határozatot (nem törvényt). Az EU hozott már törvényt, az USA és az Egyesült Királyság bilaterális memorandumot írt alá MI-biztonsági együttműködésükről. Az Egyesült Államokban négyszáznál több mesterséges intelligenciáról szóló törvényjavaslat várja, hogy döntsenek róluk. Kérdés persze, hogy mire lesznek/lennének jók: hatékonynak bizonyulnak a digitális alvilág ellen, vagy a kutatásokat, fejlesztéseket lassítják le? És mennyire lesznek naprakészek, amikor érvénybe lépnek? Valószínűleg semennyire…

MI-szoftverek frontján társadalmi mérnökösködéstől (social engineering) malware-ek nagy nyelvmodellekbe (LLM) ágyazásáig, egy ideje igen aktívak a bűnözők. Rosszindulatú hackerek mind gyakrabban készítenek mélyhamisítványokat (deepfakes), honlap-klónokat, megváltoztatják a forráskódot, hogy a malware megkerülje az őket detektáló és kategorizáló YARA (Yet Another Recursive Acronym, „még egy rekurzív mozaikszó”) szabályok, egy „nyílt forrású mintaegyeztető svájci bicska” általi detektálást. A szabályok malware-ek, fenyegetések típusait definiáló utasítások sora. A bűnözők természetesen úgy írják át MI-vel a kódot, hogy a listán szereplők egyikével se egyezzen.

Komoly probléma, hogy a széles körben használt hagyományos kiértékelési kritériumok gyorsan elavulnak, és az idő a támadóknak kedvez. Az MI-modellek rakétasebességgel javulnak, lehetőségeik nevetségessé teszik a kiértékeléseket.

Lényegében csak MI-vel lehet védekezni MI ellen, mert az ember, még a tanult törvényszéki nyomozó is nehezen veszi észre az egyre kifinomultabb csalásokat.

Az agy-számítógép interfészeket (brain-computer interface, BCI) fejlesztő Precision Neuroscience, Elon Musk Neuralinkjének legnagyobb vetélytársa bejelentette: új világcsúcsot állítottak fel az élő emberi agyra helyezett, idegsejteket letapogató elektródák számában – 4096-tal bőven rávertek a tavaly beállított eddigi rekord 2048-ra.

Ha ilyen sűrűn helyezik el az elektródákat, az idegsejtek tevékenysége korábban soha nem látott felbontásban, precizitással térképezhető fel. Jobban segítenek gondolatok szándék szerinti cselekvéssé dekódolásában. A cég a beszéd és a mozgás képességét szeretné visszaadni stroke vagy gerincoszlop-sérülés miatt lebénult betegeknek.

A Precision Neuroscience-et 2021-ben az egykori Neuralink-társalapító idegsebész-mérnök Ben Rapaport alapította három társával (kettő közülük szintén a Neuralinket hagyta el). Musk cégével az invazív agyi implantátumok gyakran emlegetett biztonsági problémái miatt szakítottak. Cégük alapfilozófiája a minimális beavatkozás, a méretezhetőség és a biztonság.

A Neuralink mostani BCI-eszköze 1024 elektródát tartalmaz 64, hajszálnál vékonyabb huzalra elosztva. A huzalok három-öt milliméterig hatolnak az emberi agyba, de most már a nyolc milliméter is engedélyezett.

A Precision Neuroscience technológiájához nem kell behatolni az agyba, mert a tetejére helyezik. Az eszköz legalább egy, az emberi hajnál ötször vékonyabb sárga filmet tartalmaz. Filmenként 1024 elektródát rácsmintázatba ágyaznak. Mivel az eszköz moduláris, több film ágyazható minden egyes eszközbe (négy filmmel jön ki a 4096).

A filmeket minimálisan invazív műtéttel csúsztatják az agyra: csak egy vékony rés kell a koponyán, amin az agy felületére csúsztatják a szalagszerű sárga eszközt. Az elektródák adatait feldolgozó egység a koponya és a fejbőr között helyezkedik el. A filmet úgy tervezték, hogy ha az implantátumot el kell távolítani az agyból, sérülésokozás nélkül kicsúsztatható belőle.

Áprilisban jóindulatú tumor eltávolítása után, egy alvó páciens nyitott koponyájában helyezték el a 4096 elektródás négy filmet. Az eszköz mintegy nyolc négyzetcentiméter terület neurális tevékenységét rögzítette.

Rapaport szerint a felvétel fontos lépés egy új korszak felé. Ha ekkora területen és léptékben képesek vagyunk kritikus információ gyűjtésére, sokkal mélyebben megérthetjük az agyműködést.

Ez volt a tizennegyedik alkalom, hogy az eszközt emberi agyra csúsztatták. 2025-ben várható a kereskedelmi forgalmazás.