Kórházak mesterséges intelligenciával működő figyelmeztetőrendszereket használnak gyors beavatkozást igénylő betegek azonosításához. A sürgősségi termekben ilyen rendszerek monitorozzák páciensek esetleges vérmérgezését, előrejelzik, szükségük van-e intenzív kezelésre, és a kórházból távozottak további gyógykezelésével kapcsolatban szintén prognosztizálnak. A figyelem legsürgősebb esetekre irányításával az intézmény erőforrásainak elosztásában is hatékonyan közreműködnek.

A Tajvani Nemzetvédelem Orvosi Központjának kutatói páciensek szívműködését elemző rendszert fejlesztettek. Ha nagy az elhalálozás kockázata, a rendszer figyelmezteti az orvosokat. A véletlenszerű klinikai teszten jól teljesített, nagykockázatú betegeknél jelentősen csökkentette a halálesetek számát.

Bármilyen típusú orvosi beavatkozásnál ritka a halálozások ilyen mértékű csökkentése. A kutatók szerint a rendszer nemcsak közvetlenül segít a sürgősségi esetek azonosításával, hanem az orvosok által nem értett vagy felderíthetetlen elektrokardiogram-jegyeket is észlel.

Konvolúciós ideghálót gyakoroltattak hozzá. A szív elektromos aktivitását mérő elektrokardiogrammal pontozza, majd más betegekével összehasonlítja az adott beteg halálának kockázatát. A kilencvenöt vagy magasabb százalék kilencven napon belüli halált valószínűsít.

A rendszert két kórház tizenhatezer betegén, kilencven napig tesztelték. 

A kísérleti csoport betegeit elektrokardiogrammal mérték, az eredményeket a rendszerbe táplálták. Magas kockázatú páciensek azonosításakor figyelmeztette az ügyeletes orvost. A kontrollcsoport szokásos kezelést kapott. A modell figyelte az elektrokardiogramjukat, orvosaik viszont csak a teszt után látták az eredményeket.

A teszt során a kontrollcsoport 8,6, a kísérleti csoport 8,9 százalékánál fordult elő magas kockázat. Utóbbiban tizenhat, az előbbiben huszonhárom százalékuk hunyt el (összességében 3,6 és 4,3 százalék).

A modellt mindenféle halálozási ok előrejelzésére tanították be, ám a szívproblémák miatti halálozást szokatlan pontossággal prognosztizálta. A kísérleti csoport betegeinek 0,2 százaléka hunyt el szívprobléma miatt, míg a kontrollcsoport 2,4 százaléka, ami óriási különbség.