Egyes politikusok fegyverkezési versenyként látják és igyekeznek láttatni a nemzetközi mesterségesintelligencia-fejlesztésekben tapasztalható rivalizálást, szakértők viszont figyelmeztetnek: ez a hozzáállás konfliktusok eszkalálódásához vezethet.

Ha a globális nagyhatalmak, elsősorban az Egyesült Államok és Kína magáévá teszi a „győztes mindent visz” attitűdöt, lemondhatunk a nemzetközi együttműködések előnyeiről – teszik hozzá.

A fegyverkezési verseny mentalitás elsősorban az autonóm fegyverekre vezethető vissza; arra az elképzelésekre, hogy ezek a rendszerek a nemzetközi konfliktusok „aduászaivá” válhatnak. A koncepció nemzeteket ösztönözhet, hogy a kutatásfejlesztéseket külső segítség nélkül, maguk végezzék. Az együttműködés összesített haszna azonban gyakran sokkal nagyobb, mint bármelyik egyedi kezdeményezésé.

A kooperációt több érv támasztja alá.

Az olyan témákkal, mint az éghajlatváltozással, a globális egészségüggyel vagy a természeti katasztrófákra adott reakciókkal foglalkozó MI-k az USA-nak és Kínának is hasznára válnának.

Erős államok MI-kre vonatkozó világszintű normák és szabályok kialakítására is használhatnák az együttműködés-alapú projekteket.

A háborús célú MI-fejlesztéseket előtérbe helyező nemzeti agendák miatt kevesebb pénzügyi támogatás juthat a nem védelmi jellegű alkalmazásokra.

Történelmi példák, a hidegháború éveiben megvalósult amerikai-szovjet tudományos együttműködések szemléltetik, hogy a kooperáció enyhítette a nemzetközi feszültségeket. A rivális hatalmak 1957-ben egyeztek meg, hogy egyes projektekben tudósaik együttműködhetnek. A kooperációk pozitívan befolyásolták a diplomáciai kapcsolatokat, segítettek a nukleáris leszerelési tárgyalásokban, közelebb hozták egymáshoz az ellentétes álláspontokat.

Mivel a technológia távolról sincs teljesen kifejlesztve, egyelőre teljesen bizonytalan a mesterséges intelligencia potenciális háborús szerepe. Az „elmaradás” pozitív hatással lehet a tárgyalásokra, nemzetek vezetői országaiknak – és az egész világnak – kölcsönösen hasznos szabályozásban egyezhetnek meg. Az amerikai MI Nemzetbiztonsági Bizottság például a mesterséges intelligencia katonai felhasználása feletti kontrollban való együttműködésre igyekszik ösztönözni az USA, Kína és Oroszország illetékeseit.

Az elektromosságot is használják háborúkban, a fejlesztésekben élenjáró országok mégsem őrizték meg maguknak a technológiát, és az egész világ jól járt vele.

2019 végén, az ünnepekre visszatért, Texasban és New Jerseyben egy-egy lerakatot nyitott a 2018-ban becsődölt és 800-nál több boltját bezáró ikonikus játékkereskedő, a Toys „R” Us. A két új üzlet – 2019 legnépszerűbb játékai mellett – a cég által használt megfigyelőtechnológia miatt került médiareflektorfénybe.

A Toys „R” Us ugyanis összeállt az „értékesítés, mint szolgáltatás” tevékenységet csúcstechnológiai megoldásokkal és elemzésekkel kivitelező b8ta startuppal, és az üzlethelyiségekben megforduló személyek minden lépését követő kameraszenzorokat szereltek a csillárokba.

A sajtó felháborodott tweetek alapján gyerekek után kémkedő játékboltokról tudósított.

A technológia mögött álló vállalat, a megfigyelő megoldásairól ismert, kb. 500 márkát és bevásárlóközpontot 90-nél több országban kiszolgáló RetailNext viszont bejelentette: kameráikat eleve úgy fejlesztették, hogy gyerekekről ne rögzítsenek adatokat, ráadásul az összes adat anonim. Hangsúlyozzák: ugyanazokról a kamerákról van szó, amelyekkel elégedettek a világ többi országában, és amelyek a boltok forgalmát monitorozzák.

A mélységérzékelő kamerák a gépi tanulásnak köszönhetően ignorálják a gyerekeket. Eredetileg ugyanis arra oktatták őket, hogy a 4 lábnál (kb. 122 cm) alacsonyabb objektumokról, köztük emberekről ne vegyenek tudomást. (Egy tízéves amerikai gyerek viszont akár 5 láb magas is lehet.)

Az újabb Aurora szenzor viszont gyerekeket és felnőtteket engedélyezett képek alapján, azokon gyakorolva megkülönböztető algoritmust használ. A kamerákat belső szakértői csoport minden egyes telepítésnél teszteli, hogy megfeleljenek ezeknek a követelményeknek. Ha mégis hiba történik, az adatokat a lehető leghamarabb eltávolítják.

Felnőttekkel szemben viszont nincsenek skrupulusok. A kamerákkal nagyjából ugyanaz megy végbe a fizikai valóságban, mint ami évek óta az online kereskedelemben – a hagyományos módszereknél részletesebb, kifinomultabb adatgyűjtés. A „valódi” boltok úgy érzik, ugyanazt kell tenniük, mint az online shopoknak, appoknak.

A Toys „R” Us esetében a boltok interaktív marketing helyszínekké váltak, szenzorok számlálták a vásárlókat, hogy ki mennyi időt tölt ott, melyik játékkal foglalkoznak leghosszasabban stb. A cég lényegében, kicsiben ugyanazt a tevékenységet folytatta, amiért sokan támadják a Facebookot és a Google-t. Nem ők az egyedüliek, 2019 első felében az egyik amerikai polgárjogi szervezet 20 nagyobb kereskedőt megkérdezett, hogy használnak-e arcfelismerő technológiákat, mindössze néhány volt hajlandó válaszolni, a válaszolók közül pedig csak egy állította egyértelműen, hogy nem.

A RetailNext elmondta: a két boltban használt kamerákat eleve úgy állították be, hogy elhomályosítsák, felismerhetetlenné tegyék az arcokat. Máshol, más kameráikat viszont nem, amelyek mesterségesintelligencia-algoritmusokkal próbálják megállapítani a vásárlók korát, nemét stb.

A kamerák bizonyítják, hogy lassan eltűnnek az offline és az online közti különbségek, a fizikai és a virtuális tereket egyaránt meghatározza a marketing-célú megfigyelés.

Robotok porszívóznak, recept alapján főznek, énekelnek, idősekre vigyáznak, gyerekekkel játszanak, segédtanárokként oktatnak… A közelgő változásokról, az MI és a robotika miatti állásvesztésekről, tömeges munkanélküliségről, ma még elképzelhetetlen, teljesen új munkakörökről pro és kontra is rengeteg anyag jelent meg, változatos megoldásokkal.

Egyes robotok már koktélokat is kevernek, mint például Toni, a pincér, a torinói Makr Shakr fejlesztése.

Az elegáns gép kásásra töri a jeget, lime-ot és citromot, fehér és barna cukrot, kever, összesen kb. 200 alapanyaggal elboldogul. Mozgását Marco Pelle olasz koreográfus-táncosról mintázták, képességeit Londonban, egy 2019. augusztusi rendezvényen (AI: More than Human) tesztelték. A megmérettetésen humán mixerek szintén részt vettek, és kiderült: alkolholtartalmú italokhoz egyelőre ők értenek jobban.

Jelenleg valószínűtlennek tűnik, hogy a bárokban hamarosan sok-sok Toni helyettesíti húsvér kollégáit.

A Makr Shakr mindenesetre felkészült a váltásra, és bejelentette: 1000 dollár feletti havi fizetést/kártérítést ad minden személynek, akinek a mixeri stb. munkáját az automatizáció, a robottechnológia – adott esetben Toni – fenyegeti. A bejelentés újdonsága, hogy a pénzt nem az elvesztett állások, hanem minden egyes eladott robotmixer után utalják az arra rászorulónak.

A proaktív lépés az alapjövedelem egyedi megközelítése – fizessen az állásvesztésért vagy elméleti lehetőségéért a közvetlenül felelős vállalat (ami egyébként remek PR-húzás is lehet a Makr Shakr részéről)!

Egyelőre nem világos, milyen kritériumok alapján választják ki az illetőt, meddig kapja a juttatást, a cég hosszabb távon is szándékszik „adakozni”, vagy sem. Az első választás mindenesetre már megtörtént: egy ötvenéves amerikai vendéglátós, Brian Townsell kapja a havi illetéket. Eddig hotelekben és éttermekben dolgozott, és mivel a családjáról is gondoskodnia kellett, nem végezhette álmai munkáját egy sörfőzdében. Az olasz vállalat bizakodik, hogy támogatásukkal Townshell végre ott helyezkedhet el, ahol mindig is szeretett volna.

A Makr Shakr 2019 végén az Európai Unióban 2020-ban induló pilotprogramot jelentett be.

Az okostelevíziókat (smart TV) gyakran a készülék hangalapú vezérlését és a videocsevegést, chatet biztosító mikrofonokkal vagy kamerákkal szerelik fel. Ezek a gépek főként azért számítanak okosnak, mert rá tudnak kapcsolódni a világhálóra, és a streaming szolgáltatások (Netflix, Hulu stb.) felvirágzásával, komoly igény mutatkozik irántuk.

A kamerák és mikrofonok egyrészt nagyon hasznosak, másrészt viszont, amire már az FBI is figyelmeztet: az új televízió pont ezek a kiegészítők miatt használható megfigyelésre, hackerek rajtuk keresztül, őket használva kémkedhetnek utánunk.

A Szövetségi Nyomozó Iroda portlandi (Oregon állam) hivatala blogbejegyzésben ismertette hogyan aknázhatók ki rosszindulatú célokra a készülék intelligenciáját növelni hivatott megoldások.

„Túl azon a kockázaton, hogy a televíziógyártó és az alkalmazásfejlesztők hallgathatják és nézhetik a fogyasztót, a tévé hackerek előtt is megnyithatja otthonunk ajtaját. Egy cyber rosszfiú nem biztos, hogy hozzáfér a lezárt számítógépünkhöz, viszont a biztonsági szempontból kevésbé óvott TV, a routeren keresztül, lehet neki a kiskapu” – áll az anyagban.

Nem ez volt az első alkalom, hogy valakik az okostévék biztonsági réseire hívták fel a figyelmet.

Egy 2018-as fogyasztóvédelmi beszámolóban leírták, hogy többmillió okostelevízió biztonságát könnyű kijátszani, és szakemberek szemléltették, hogy hackerek hogyan szerezhetik meg a készülékek feletti hatalmat.

Idén júniusban a Samsung tweetben is emlékeztette okostelevíziója tulajdonosait, hogy hetente, kéthetente nézzék át a beállításokat, futtassanak le vírusellenőrzéseket. Ezeknek a tevékenységeknek a „rosszindulatú szoftveres támadások megelőzése a célja.” A tweetről különböző médiumok számoltak be, és a reakció annyira negatív volt, hogy a fogyasztói elektronika egyik főszereplőjének számító dél-koreai vállalat törölte a posztot.

A készülékek egyértelműen jó szolgálatokat tehetnek hackereknek, ugyanakkor biztonsági sebezhetőségük egyáltalán nem jelenti azt, hogy tulajdonosuk nem használhatja ki kockázatmentesen a készülék adta lehetőségeket. A rések kétségtelenül veszélyesek, de sok más infokommunikációs eszközhöz hasonlóan, a felhasználói felelőtlenség legalább ugyanakkora veszélyforrás.

Az FBI javaslata a potenciális vásárlóknak, hogy végezzenek előzetes kutatásokat, próbálják megérteni a biztonsági réseket, változtassák meg a gyári jelszót, tanulják meg ki- és bekapcsolni a kamerát és a mikrofont.

Ha pedig végképp semmi nem működik, térjünk vissza az alapokhoz, fekete ragasztószalaggal egyszerűen ragasszuk le a veszélyforrást – sugallja az FBI.

Bill Gates egyik legújabb befektetése, a nap- és hőenergiával foglalkozó Heliogen startup többszáz darabból álló masszív tükörcsoportokkal igyekszik megdolgozni a napenergiát. Működésüket mesterséges intelligencia támogatja, az MI próbálja biztosítani, hogy a tükrök tartsák a fókuszt.

Egyszerre irányítja az összest.

A munkát a cég saját fejlesztésű gépilátás-rendszere (az MI) végzi. Detektálja a rossz állapotban lévő, pontatlanul működő visszaverő szerkezeteket, javít rajtuk, pontosítja beállításukat, hogy teljesen a napfényre „összpontosítsanak.”

A rendszer nemrég egy kazánt melegített fel 1000 Celsius-fokra, és ez a hőmérséklet már bőven elegendő ipari folyamatok kivitelezéséhez.

A nap-hőerőmű központi eleme egy torony, tetején a kazánnal, körülötte többszáz, alkalmanként többezer tükörrel. A meleget a kazánra irányítva, gőzt termelnek, a gőz mozgásba hoz egy turbinát, és elektromosság generálódik.

Egyes tényezők, mint például a szél, a talaj süppedése, természetes meggörbülése viszont negatív hatással lehetnek a tükrökre, amelyek ilyenkor már nem a megfelelő pontra fókuszálnak, csökkentve az erőmű hatékonyságát.

A Heliogen (mesterségesen intelligens) rendszere szerencsére automatikusan kalibrálja őket.

A torony az ipari célokra (acélolvasztás, betonkészítés stb.) használandó hőt vezető lapot tartalmaz. A lap körül található négy kamera folyamatosan figyeli minden egyes tükör sarkait. Ha a visszavert fény egy sarkon világosabb, mint a középpontban, a rendszer üzenetet küld egy szervokontrollernek, hogy igazítsa helyre az adott tükröt.

Az 1000 Celsius-fok mérföldkő, a legtöbb nap-hőerőmű nagyjából ennek a felét éri el. A Heliogen számára viszont csak a kezdet, mert 1500 fok a cél. Ezen a hőmérsékleten ugyanis a légkörben lévő széndioxid és víz alkotómolekuláira, hidrogénre és szénre bontható.

A Heliogen hidrogént akar gyártani, hogy üzemanyagcellák közvetítésével termeljen áramot. Végsősoron pedig szénhidrogén üzemanyagban egyesítenék újra a hidrogént és a szenet, amelyhez semmiféle fosszilis anyag nem kellene.

A kezdeményezés izgalmas, de nem problémamentes: a megtermelt hő azonnal nem hasznosítható, és szállítani is nehéz. Másrészt, a feldolgozó ipari létesítményeket a tőszomszédságba kell telepíteni, így viszont beárnyalhatják a tükröket. Ugyanakkor ígéretes, hogy az MI olcsóbb, tisztább alternatív energiaforrások előállításában segít, erősen szennyező ipari folyamatokat tesz „zöldebbé.”

A testünk idegsejtjeinek elektromosjel-továbbítását utánzó mesterséges neuronok előbb-utóbb segíthetnek az idegsorvadásban, bénulásban és más betegségekben szenvedő személyeken.

A kicsi szilíciumchipekre szerelt neuronok az élő idegsejtek közti jelátadásban játszhatnak fontos szerepet. Egészségeseknek is segítséget jelenthetnek, de elsődlegesen a betegségek vagy sérülések következtében megsérült sejtek regenerálásában vehetnek részt.

Kulcsfontosságú, hogy a chipeknek (úgynevezett „neuromorfikus mikroáramköröknek”) sok-sok nagyságrenddel kevesebb áramra van szükségük, mint egy szabvány mikroprocesszornak – felfoghatatlanul kevesebbről, egymilliárdnyi részről van szó. Ez a szám pedig azt jelenti, hogy elvileg krónikus megbetegedések, például súlyos szívproblémákat vagy az Alzheimer-kórt gyógyítani hivatott implantátumokba integrálhatók.

Brit, svájci és új-zélandi kutatók szimuláció segítségével modellezték patkányok kétfajta idegsejtjének stimulációra adott reakcióját (tüzelését). Az egyik típusba a légzésért felelős, a másikba a hippokampuszban (az előagy egy részében) működő neuronok tartoztak.

A modelleket szilícium chipekké „konvertálták”, amelyekben megalkották az élőlények testében jeleket továbbító ioncsatornák másolatát.

A mesterséges neuronok alkotta áramkörök elvileg képesek utánozni beteg idegsejtekben az egészséges működést, és az elektromos jeleket a test különböző részei között továbbítják.

Például súlyos szívprobléma esetén az agyban lévő idegsejtek rosszul/helytelenül reagálnak az idegrendszer visszacsatolásaira, és így a szív nem olyan erővel dobog, mint amilyennel kellene, mint ahogy egészséges állapotban működik. A mesterséges neuronokat tartalmazó chip viszont a helyes jelet küldené tovább, és így normalizálódna a szívműködés.

A kutatócsoport több tagja ilyen beágyazott chipekkel fejleszt intelligens pacemakereket. Patkányokon végzett tesztekből kiderült, hogy az új megoldás hatékonyabb a szabvány pacemakereknél.

Egyelőre azonban még nem tartunk ott, hogy bármely hasonló implantátumot emberekbe ültessenek.

Az ünnepekre való felkészülés jelentős részét vásárlással, azon belül pedig mindinkább online vásárlással töltjük. Nincsenek meglepetések – kereskedők ősrégi és új, jól és kevésbé ismert trükkök egész arzenálját vetik be, hogy minél többet költekezzünk.

Egyes ajánlatok csak korlátozott ideig érvényesek, amire (ha nem tudnánk az időpontot) egyik-másik oldal visszaszámlálóval emlékeztet. Közben gondosan figyelmeztetnek, hogy ebből és abból a termékből már alig van raktáron, esetleg környékünkön már 65-en megvették. Máskor plusztermékeket tesznek bevásárló kosarunkba, mindent az „ingyen próba” jegyében, aztán valahogy mégis megérkeznek az első fizetési értesítések.

A Princeton és a Chicago Egyetem közös felmérést végzett online boltok „sötét mintázatairól” (dark patterns). E mintázatok alkalmazása eléggé elterjedt, tízből több mint egy online shop, köztük a legnépszerűbbek közül is páran (vissza)élnek velük.

A sötét mintázatok alapvetően a felhasználói felület adta taktikák, a usert úgy vezetik keresztül egy meghatározott úton, hogy a szolgáltató profitáljon belőle. Gyakran olyan döntések meghozatalára ösztönzik, amelyeket nem tenne meg, ha rendelkezne a témával kapcsolatos összes infóval. Az interneten többmillióan tehetnek így, és a mintázatok döntéshozatalban játszott szerepének mértékét még szakértők sem látják át teljesen.

A web előtti (rejtett költségek stb.) és kifejezetten internetes trükkökre egyaránt vonatkozó kifejezést a felhasználói élményekkel foglalkozó Harry Brignull találta ki, 2010-ben. Utóbbiak közé tartozik például a pop-upok manipulatív nyelvhasználata, illetve a látszatbizonyítékok („köszönöm nem, nem akarom élvezni ennek a szenzációs ajánlatnak az előnyeit”, vagy „önnel egyidőben 197 másik felhasználó nézi ezt a terméket”). A megtévesztő praktika eredményeként végül gyakran beadjuk a derekunkat.

A tanulmány szerzői 11 ezer eladó oldal 50 ezer termékét vizsgálták, és 1254 oldal 1800-szor használt valamilyen megtévesztő praktikát. A tanulmány alapján a valóságban jóval többen élhetnek a sötét mintázatok adta lehetőségekkel. Visszaszámlálót szinte mind az 1254 használt, és sok (termékeket természetesen agyondicsőítő) kamubeszámolót is találtak.

A kutatók létrehoztak egy, a fogyasztókat a trükkökről informáló honlapot, illetve a tanulmányt megmutatták az illetékes szövetségi hatóságnak. A tervek szerint a közeljövőben az állás- és a gyerekjátékoldalakat vizsgálják hasonló módszerrel.

A Helsinki székhelyű F-Secure internetbiztonsági cég legújabb, Blackfin projektjét a természet, rajintelligenciaként (swarm intelligence) működő állatközösségek inspirálták.

A megoldás központi irányítás nélküli autonóm ágensek közös célok kivitelezését segítő együttműködésén alapul.

Matti Aksela, az F-Secure MI részlegének alelnöke szerint a mesterséges intelligencia körül általános félreértés alakult ki, mert szinte mindenki azon az állásponton van, hogy egy fejlett MI-nek az emberi intelligenciát kel másolnia.

„Ezek az elvárások korlátozzák, hogy megértsük: az MI mit tehet, mit kellene tennie. Emberként működő MI helyett a gépi intelligencia egyedi lehetőségeit feltáró módszereket kellene kikísérletezni, és felismerni, hogy hogyan tud hozzátenni valamit az emberi tevékenységhez” – nyilatkozta Aksela.

Az F-Secure autonóm ágensei kifejezetten ezt a célt szolgálják. Teljes potenciáljukat csak évek múlva érhetik el, a cég biztonsági réseket detektáló technikáját, eszközökbe integrált intelligens mechanizmusait viszont már ma is használják.

A halcsoportokról, méhtelepekről mintázott ágensek együttes (összeadott) képességei elég komoly fejlettségi szintet érnek el, tevékenységük csoportban dolgozó emberekéhez, állatokéhoz hasonlítható. Központi utasítások automatikus végrehajtása helyett elég intelligensek és hatékonyak ahhoz, hogy kommunikáljanak egymással, közös munkát végezzenek.

„Gyors lokális MI-k csoportja a környezethez alkalmazkodva kooperál, és nem egy nagy gépi intelligencia hoz döntéseket mindenki számára” – magyarázza Aksela.

Az F-Secure esetében az ágensek egymást, helyi hosztokat és hálózatokat figyelve tanulnak. Minél szélesebb a hálózat, minél változatosabb iparágakban és szervezeteknél dolgoznak, annál több és szerteágazóbb információhoz jutnak.

A technika előnye lehet még, hogy szervezeteknek nem kell a számítási felhőben megosztaniuk bizalmas, általában potenciálisan érzékeny információkat.

„Ha a rések és támadások detektálásánál messzibbre tekintünk, könnyen elképzelhető, hogy a közeljövőben az egészségügyi szektort, a számítógépes hálózatok hatékonyságát, sőt, az elektromos hálózatokat és az önvezető autókat is ilyen ágensrendszerek fogják monitorozni” – prognosztizál Mikko Hypponen, az F-Secure kutatásvezetője.     

Az utóbbi hónapok, néhány év kvantumszámítását a Google, a Microsoft, az IBM és még pár másik vállalat uralta, az infokommunikációs óriás Amazon viszont ezen a területen nem tartozott a főszereplők közé. Olyannyira nem, hogy kvantumkutatási részleggel sem rendelkezik.

Mindezek ellenére, a cég december elején bejelentette (a kvantumállapotok jelölésére használt) Braket nevű szolgáltatását, ami egyáltalán nem azt jelenti, hogy saját kvantumszámítógépet fejlesztett, hanem a saját számítási felhőjén keresztül teszi elérhetővé mások (D-Wave, IonQ, Rigetti) rendszereit.

A szolgáltatással egyidőben elindította az AWS (Amazon Web Services) Kvantumszámítási Központot és az AWS Kvantummegoldások Labort is. A Brakettel fejlesztők elkezdhetnek kvantumalgoritmusokkal és alapalkalmazásokkal dolgozni, amelyeket aztán az AWS szimulációiban tesztelhetnek.

Az Amazon okos (és kvázi kockázatmentes) stratégiát választott: saját kvantumkomputer építését nem kockáztatta meg, de ennek ellenére bekapcsolódott napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő szakterületébe.

Partnereinek máskülönben elképzelhetetlen elérhetőséget biztosít, fejlesztők és kutatók pedig egyetlen interfészen keresztül férnek hozzá szinte mindenhez, a szolgáltatás jelentősen megkönnyíti a munkájukat, gyorsabban el tudják dönteni, hogy elképzeléseikből mi működik, és mi nem.

„Az AWS-szel való együttműködés eredményeként szélesebb piac fér hozzá a rendszereinkhez, amely komoly segítség a dinamikusan fejlődő szakterület még hatékonyabb felpörgetésében” – magyarázza a Rigetti Computingot vezető Chad Rigetti.

A D-Wave vezetősége hasonló nyilatkozatot adott ki, felgyorsuló fejlesztéseket, iparágak átalakulását vázolták fel benne.

Az AWS nem telepíti adatközpontjaiba az érintett kvantumszámítógépeket, helyette egységesíti a hozzáférést. A komputerek a cégek laborjaiban és adatközpontjaiban ugyan már elérhetők egy ideje, csak az eddigi megoldás lényegesen bonyolultabb volt, és sokkal szűkebb körre korlátozódott.

Algoritmusok tanulmányozásához a Braket szabványosított Jupyter notebook környezetet biztosít, számos előretelepített fejlesztőeszközzel, algoritmusmintákkal, használati utasításokkal. Mindezekkel az új felhasználókra is gondolnak, hogy hibrid és klasszikus kvantumalgoritmusokkal egyaránt elkezdhessenek dolgozni.

A Kvantummegoldások Labor a szakterületi együttműködést hivatott előrelendíteni, de egyelőre inkább a szélesebb körű hozzáférés biztosítására, és nem az alapkutatásokra fektetik a hangsúlyt. Meggyőződésük, hogy a kvantumszámítások elsődlegesen a számítási felhőben fognak működni.

Elsőként a világon, az ausztráliai Új-Dél Wales szövetségi állam november végén mobiltelefonokat detektáló kamerákat állított működésbe az országutakon. A mesterséges intelligenciával működtetett rendszerekkel a hatóságok két év alatt egyharmadával akarják csökkenteni a halálos közúti balesetek számát.

A kamerák éjjel és nappal, 24/7 dolgoznak, mindenféle időjárási körülmény mellett működőképesek, egyedüli rendeltetésük, hogy megállapítsák: a vezető tart-e a kezében mobiltelefont, vagy sem.

„A rendszer megváltoztatja a kultúrát” – nyilatkozta Michael Corboy, az Új-Dél Walesi rendőrség egyik vezetője.

Vezetés közbeni hanghívások kezdeményezése és fogadása legális a szövetségi államban, de csak abban az esetben, ha a készülék használatához nem kell a kezünk, például, ha kihangosítjuk előtte. Ezzel szemben minden más funkciót, tehát a vezetés közbeni videohívást, a közösségi média használatát, a fényképezést tiltja a törvény.

2018-ban 354-en, idén eddig 329-en haltak meg Új-Dél Wales útjain, ezt a számot akarják 2021-ig legalább 30 százalékkal csökkenteni.

A hatóságok külön kiemelték a képeket átnéző és az illegális mobilhasználatot detektáló mesterséges intelligenciát. Az automatizált rendszer által azonosított, valószínűsíthetően mobiltelefont kézben tartó vezetőt ábrázoló képeket a megfelelő jogosítványokkal rendelkező személyek hitelesítik.

Problémás lehet, hogy ha bíróságig jut az ügy, a bizonyításnál megváltoznak a szerepek, ezentúl a vezetőknek kell valahogy cáfolniuk az egyértelműnek tűnőt. Szintén gondot okozhat, hogy valószínűleg elszaporodnak az ezirányú pereskedések, a bíróságok tele lesznek a pénzbüntetés csökkentését kérvényező személyekkel.

Számszerűsítve, a kormány elképzelései alapján a következő 4-5 évben, évi 135 millió járművet figyelnek meg, és ha a vezetők 1,8 százaléka mobiltelefonál közben, máris 2,4 millió személyről van szó. Ha csak a 3 százalékuk jut el a bíróságig, akkor is 72900 esetről lesz szó.

A rendszer felállítását követő első három hónapban a „vétkes” vezetők figyelmeztető levelet kapnak. Ezt követően már jön a büntetés, ami átlagos esetben 344, iskolai környezetben történt mobilozásért viszont 457 ausztrál dollár, plusz – mindkét esetben – büntetőpontok.