Bill Gates egyik legújabb befektetése, a nap- és hőenergiával foglalkozó Heliogen startup többszáz darabból álló masszív tükörcsoportokkal igyekszik megdolgozni a napenergiát. Működésüket mesterséges intelligencia támogatja, az MI próbálja biztosítani, hogy a tükrök tartsák a fókuszt.

Egyszerre irányítja az összest.

A munkát a cég saját fejlesztésű gépilátás-rendszere (az MI) végzi. Detektálja a rossz állapotban lévő, pontatlanul működő visszaverő szerkezeteket, javít rajtuk, pontosítja beállításukat, hogy teljesen a napfényre „összpontosítsanak.”

A rendszer nemrég egy kazánt melegített fel 1000 Celsius-fokra, és ez a hőmérséklet már bőven elegendő ipari folyamatok kivitelezéséhez.

A nap-hőerőmű központi eleme egy torony, tetején a kazánnal, körülötte többszáz, alkalmanként többezer tükörrel. A meleget a kazánra irányítva, gőzt termelnek, a gőz mozgásba hoz egy turbinát, és elektromosság generálódik.

Egyes tényezők, mint például a szél, a talaj süppedése, természetes meggörbülése viszont negatív hatással lehetnek a tükrökre, amelyek ilyenkor már nem a megfelelő pontra fókuszálnak, csökkentve az erőmű hatékonyságát.

A Heliogen (mesterségesen intelligens) rendszere szerencsére automatikusan kalibrálja őket.

A torony az ipari célokra (acélolvasztás, betonkészítés stb.) használandó hőt vezető lapot tartalmaz. A lap körül található négy kamera folyamatosan figyeli minden egyes tükör sarkait. Ha a visszavert fény egy sarkon világosabb, mint a középpontban, a rendszer üzenetet küld egy szervokontrollernek, hogy igazítsa helyre az adott tükröt.

Az 1000 Celsius-fok mérföldkő, a legtöbb nap-hőerőmű nagyjából ennek a felét éri el. A Heliogen számára viszont csak a kezdet, mert 1500 fok a cél. Ezen a hőmérsékleten ugyanis a légkörben lévő széndioxid és víz alkotómolekuláira, hidrogénre és szénre bontható.

A Heliogen hidrogént akar gyártani, hogy üzemanyagcellák közvetítésével termeljen áramot. Végsősoron pedig szénhidrogén üzemanyagban egyesítenék újra a hidrogént és a szenet, amelyhez semmiféle fosszilis anyag nem kellene.

A kezdeményezés izgalmas, de nem problémamentes: a megtermelt hő azonnal nem hasznosítható, és szállítani is nehéz. Másrészt, a feldolgozó ipari létesítményeket a tőszomszédságba kell telepíteni, így viszont beárnyalhatják a tükröket. Ugyanakkor ígéretes, hogy az MI olcsóbb, tisztább alternatív energiaforrások előállításában segít, erősen szennyező ipari folyamatokat tesz „zöldebbé.”