2019 végén, az ünnepekre visszatért, Texasban és New Jerseyben egy-egy lerakatot nyitott a 2018-ban becsődölt és 800-nál több boltját bezáró ikonikus játékkereskedő, a Toys „R” Us. A két új üzlet – 2019 legnépszerűbb játékai mellett – a cég által használt megfigyelőtechnológia miatt került médiareflektorfénybe.
A Toys „R” Us ugyanis összeállt az „értékesítés, mint szolgáltatás” tevékenységet csúcstechnológiai megoldásokkal és elemzésekkel kivitelező b8ta startuppal, és az üzlethelyiségekben megforduló személyek minden lépését követő kameraszenzorokat szereltek a csillárokba.
A sajtó felháborodott tweetek alapján gyerekek után kémkedő játékboltokról tudósított.
A technológia mögött álló vállalat, a megfigyelő megoldásairól ismert, kb. 500 márkát és bevásárlóközpontot 90-nél több országban kiszolgáló RetailNext viszont bejelentette: kameráikat eleve úgy fejlesztették, hogy gyerekekről ne rögzítsenek adatokat, ráadásul az összes adat anonim. Hangsúlyozzák: ugyanazokról a kamerákról van szó, amelyekkel elégedettek a világ többi országában, és amelyek a boltok forgalmát monitorozzák.
A mélységérzékelő kamerák a gépi tanulásnak köszönhetően ignorálják a gyerekeket. Eredetileg ugyanis arra oktatták őket, hogy a 4 lábnál (kb. 122 cm) alacsonyabb objektumokról, köztük emberekről ne vegyenek tudomást. (Egy tízéves amerikai gyerek viszont akár 5 láb magas is lehet.)
Az újabb Aurora szenzor viszont gyerekeket és felnőtteket engedélyezett képek alapján, azokon gyakorolva megkülönböztető algoritmust használ. A kamerákat belső szakértői csoport minden egyes telepítésnél teszteli, hogy megfeleljenek ezeknek a követelményeknek. Ha mégis hiba történik, az adatokat a lehető leghamarabb eltávolítják.
Felnőttekkel szemben viszont nincsenek skrupulusok. A kamerákkal nagyjából ugyanaz megy végbe a fizikai valóságban, mint ami évek óta az online kereskedelemben – a hagyományos módszereknél részletesebb, kifinomultabb adatgyűjtés. A „valódi” boltok úgy érzik, ugyanazt kell tenniük, mint az online shopoknak, appoknak.
A Toys „R” Us esetében a boltok interaktív marketing helyszínekké váltak, szenzorok számlálták a vásárlókat, hogy ki mennyi időt tölt ott, melyik játékkal foglalkoznak leghosszasabban stb. A cég lényegében, kicsiben ugyanazt a tevékenységet folytatta, amiért sokan támadják a Facebookot és a Google-t. Nem ők az egyedüliek, 2019 első felében az egyik amerikai polgárjogi szervezet 20 nagyobb kereskedőt megkérdezett, hogy használnak-e arcfelismerő technológiákat, mindössze néhány volt hajlandó válaszolni, a válaszolók közül pedig csak egy állította egyértelműen, hogy nem.
A RetailNext elmondta: a két boltban használt kamerákat eleve úgy állították be, hogy elhomályosítsák, felismerhetetlenné tegyék az arcokat. Máshol, más kameráikat viszont nem, amelyek mesterségesintelligencia-algoritmusokkal próbálják megállapítani a vásárlók korát, nemét stb.
A kamerák bizonyítják, hogy lassan eltűnnek az offline és az online közti különbségek, a fizikai és a virtuális tereket egyaránt meghatározza a marketing-célú megfigyelés.
